Új bejegyzés Frissítés

2008.11.26. 09:21

Kedves Mado  Az  alábbi virágott én tettem fel, de valamiért nem sikerült befejeznem a beírást.  Köszönöm a látogatásod és kellemes békés napokat kívánok, sok szeretettel                                                                                                                                      .

2008.11.26. 09:16

Kedves

2008.11.24. 13:19

Drága Barátom! Végre újra itthon vagyok, túl vagyok a kezeléseken! Az eredmény állítólag majd 1-2 hét múlva jelentkezik, de bízom benne, hogy végül minden rendbe jön. Nagyon hiányoztál és szívből köszönöm a távollétem alatti látogatásod és a kedves, bíztató szavakat!!! Minden bajra a legjobb gyógyszer a szeretet és én ezt kaptam Tőled! KÖSZÖNÖM!!!! Csuda hideg lett, de azért derüs , vidám hetet kívánok! Millió puszim! semilin ,  portalguru

2008.11.24. 12:22

Télen minden kopár Elhull fű, fa, virág Télen minden sivár Kihalt, csendes a határ Télen minden színtelen Eltűnnek a színek hirtelen Télen uralkodik a homály A hideg, a jég, szinte kiált Télen elülnek a zengők Csak néha hallatszanak csengők Télen félelem az élet, Nem is hinni, itt emberek élnek Tél… Azért én mégis, szeretlek téged. Kellemes hétkezdést..Ölellek..

2008.11.24. 01:23

Útálom a hétfőt, mert új hét kezdete. Imádom azt a Szellőt, mely viharok gyermeke… Délelőtt szokatlan csendesség kígyózik a hosszú téren. Egy-két kóbor lélek mendegél rideg beton tengerében. Kopogó, csoszogó cipőtalpak, nyiorgó, zörgő villamos, omladozó szürke falak, nincs olyan, mi illatos… A lámpák világítanak még, de nem lehet látni mégsem. Munkába siet a nép. Ajj! El ne késsen! Álmos tekintetek fürkészik a kihalt utcákat. Céljukat mereven keresik, s nem találják a megoldásokat. Ködbe burkolózik a Szürkeség, pára-köppenyt terít magára. Értelmét vesztett messzeség, nem lenni határa… Mintha festmény lenne ez, mit Hétfő-mester festett meg. ecsetvonása finoman kegyelmez az árva léleknek, ki magányosan szendereg. Majd megszűnnek a fények. Eloszlik a ködfátyol mindenek felett. Megindul egy perc alatt az élet. Újabb Hétfő, s egy örök kezdet…

2008.11.23. 22:32

Sötétedő az égbolt, szürke már a lég, eltörpült végtelen-űrben már oly kihalt a vidék. Gyűlik a tél takaró hullámzik, remeg, a víz alá utaznak izzó gyöngyszemek. Ragyogó kékségben hópihe száll, óriás magányban,csak egy sebzett madárka vár.   Kedves Madó Kitartás mindjárt itt a Karácsony,  /ahogy elnézem, már Te készülsz is rá/ Legyen szép  heted a zord idő ellenére. Szeretettel gondolok Rád.  Zsóka

2008.11.23. 16:50

Havazz! Fehéríts ki világot. Szívélyes üdvözlet Lyából. A kedves Madóm. Sajnálkozó nem írtam korábban. Éppen idejében mondásra. Legyen egy jó vasárnapi estéd. És egy az új hétben levő kezdés. Pucky szintén

2008.11.23. 15:33

2008.11.22. 09:25

Kedves Madó  Köszönöm a látogatásod és békés boldog hétvégét kívánok.

2008.11.22. 05:34

Végre itt van a hétvége, kimerített ez a hét, várva várom napok óta: jön a szombat, aludnék. Alig pirkad, hajnal hasad, félálomban eszmélek: jaj, de jó a szombat reggel, Isten ments, hogy felkeljek! De a cicák máshogy vélik, szerintük ez helytelen, hogyha én a kelő nappal a hasamat süttetem. Vizes nózi orromhoz ér, elfordítom a fejem, Haramia nem adja fel, tappancsa a kezemen. Honesty is akcióban, a hátamon elterül, dorombolás sztereóban - minden halad remekül. Összedolgozik a két macs, megdagasztják vállamat, akupunktúra szükséges, felemelő pillanat! Majd amikor úgy látják, hogy nem használ itt semmi sem, Hony cica úgy gondolja, mosdásra van szükségem… Próbálkozom még egy kicsit, hátha mégis alhatnék, de úgy tűnik: leányálom, amiben reménykednék… Kezdődik a kergetőzés, útban vagyok, gondolom, jól irányzott cicatoppok landolnak a hátamon. Gazdi tervez, cica végez… sóhajtozva felkelek, nincs mit tenni, ha a cicák úgy döntenek: éhesek. Morgolódom, mindeközben felnyitom a konzervet, úgy tűnik most, hogy a cicák bajszuk alól nevetnek. Visszadőlök, mostmár aztán nincsen lelkifurdalás, csak azért is megpróbálom, hátha nem lesz támadás. Félálomban még felfogok egy-egy könnyed huppanást, egyik jobbról, másik balról - elfáradtak a cicák. Nyugalom és dorombolás közben köszönt ránk a nap, béke honol cicák táján, én kelek, ők alszanak… --------------------------------------------------------------- Csoda szép napot:) Kati és Macsekok

2008.11.21. 19:33

Madokám! Egy csoda lett az oldalad! Nagyon szép! Látom kint van a BK táblácska.De az már nem jó, nem érvényes! Annak idején hoztam neked is ujat csak gondolom nem voltál és nem találtad meg. Elhozom neked majd az ujabbat és ujévkor lesz még ujabb, 2009-es.:) Gyönyörű, szeretetteli hétvégét neked! HoneyJen -----------------------------------------------------------  Az igazi barát.. Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát.. Kinek szemébe nézve: meglátod minden apró baját, kit csendesen megvigasztalsz, ha könny borítja arcát, ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát. Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát. Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod őt, vagy túlszárnyalod. Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti, kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni. Kinek nem számít, mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát, kivel, ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ. Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz. Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér, a világ összes, minden kincsénél. Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod, kinek barátságát minden körülmény közt vállalod!

2008.11.21. 17:39

Csak az a pillanat számit amit megélünk, Az élettől bármilyen áldást is remélünk. Csak az számit,ha a megtalált boldogságunk Révén magunknak biztos kikötőt találunk. Csak az számit,hogy igaz BÉKE legyen végre, Hogy bűn nélkül járulhassunk Isten elébe. Csak az számit,hogy köpönyeget ne forgassunk, Csak az számit,hogy Igaz Emberek maradjunk. Kellemes hétvégét kivánok.Szeretettel.Szupernagyi

2008.11.21. 17:01

2008.11.21. 15:15

"Járjatok be minden földet, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? -Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!     Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító, És oly gazdag!... aranysárgán Ringatózik rónaságán A kalászok óceánja; S hegyeiben mennyi bánya! És ezekben annyi kincs van, Mennyit nem látsz álmaidban.     S ilyen áldások dacára Ez a nemzet mégis árva, Mégis rongyos, mégis éhes, Közel áll az elveszéshez. S szellemének országában Hány rejtett gyöngy és gyémánt van! S mindezek maradnak ott lenn. Vagy ha éppen a véletlen Föltalálja hozni őket, Porban, sárban érnek véget, Vagy az ínség zivatarja Őket messze elsodorja, Messze tőlünk a világba, Idegen nép kincstárába, És ha ott ragyogni látjuk, Szánk-szemünket rájok tátjuk, S áldicsőséggel lakunk jól, Hogy ez innen van honunkból.     Ez hát nemes büszkeségünk, Melyről annyiszor mesélünk? Azzal dicsekedni váltig, Ami szégyenünkre válik!... Csak a magyar büszkeséget, Csak ezt ne emlegessétek! Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, Hogy itt hajdan magyar éle?     S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk: "Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván." -Óh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetre?   Ma ez jött ki belőlem....nem a tündéres mivoltomat hozom..... Úgy gondolom néha ez is kell... Szívem melegével kívánok kellemes hétvégét: Isa

2008.11.21. 04:44

2008.11.19. 20:06

"Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt az időnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, ami nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát?" A Talmud Szeretettel:Napsi

2008.11.19. 04:35

Kedves Mado! Visszatértem, ahogy ígértem, és jól tettem, mert az írásaidból az derül ki, hogy Te is aggódsz az emberekért és a világért! Rengeteg az információ az oldaladon, a képek és Márianosztra nagyon tetszettek! Bárcsak sok ilyen jóérzésű ember lenne a világon mint Te!!! Szeretettel ölellekPéterbácsi Köszönöm Péter bátyám a látogatást,. Én is visszatérek Hozzád egy-egy új írásodért. Szeretettel kívánok további szép napot: Mado

2008.11.18. 20:18

Vass Albert.. Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.

2008.11.18. 16:09

2008.11.17. 21:13

Der Alte

[1631-1612] [1611-1592] [1591-1572] [1571-1552] [1551-1532] [1531-1512] [1511-1492] [1491-1472] [1471-1452] [1451-1432] [1431-1412] [1411-1392] [1391-1372] [1371-1352] [1351-1332] [1331-1312] [1311-1292] [1291-1272] [1271-1252] [1251-1232] [1231-1212] [1211-1192] [1191-1172] [1171-1152] [1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [Korábbi] [Archívum]