Gy�ngyhal�szat-
      Gy�ngy oszt�lyoz�sa     Tov�bb >

Igazgy�ngy

Az igazgy�ngy a gy�ngyterm� kagyl�k csal�dokba tartoz� kagyl�nak a term�ke.
A gy�ngy�k szabadon az �llatban(kagyl�ban) el�fordul� �s a kagyl�h�j anyag�b�l �ll� megszil�rdult v�lad�kok.
A gy�ngy�k szerves alapanyagb�l �llnak, amely koncentrikus r�teget alkot, ezek k�z� �s ezekbe pedig m�szs�k rak�dtak le. A gy�ngy ugyanazokb�l a r�tegekb�l �ll, mint maga a kagyl�h�j, legt�bbsz�r azonban a fels� b�rr�teg, amely a h�jat k�v�lr�l bevonja, nincsen kifejl�dve, csak az oszlopos �s a lemezes vagy gy�ngyh�zr�teg j�l fejlett.
 A hib�tlan, kifog�stalan gy�ngynek saj�t sz�ne nincsen, csak sz�nj�t�ka van. Sz�ne �s f�nye a m�szlerak�d�s m�dj�t�l �s alapanyaga �tl�tsz�s�g�t�l f�gg, az el�bbit�l kapja csillog� sz�nj�t�k�t, az ut�bbit�l enyhe f�ny�t. Azon gy�ngy�knek, amelyeknek az oszlopr�tegei majdnem teljesen sz�ntelenek, s �gy �tbocs�tj�k a f�nyt, nagyobb a f�ny�k �s sz�npomp�juk.

 A folyami gy�ngykagyl�k gy�ngyeiben az oszlopr�tegek nem sz�ntelenek, az�rt az ilyen gy�ngy�k nem is oly sz�pek.

A gy�ngy kor�nt sem olyan kem�ny, mint a dr�gak�vek �s nem is olyan ellen�ll�.

A gy�ngy f�nye nem �lland�, id�vel elt�nik, k�l�n�sen, ha gyakori h�m�rs�kletv�ltoz�sok �rik, vagy a visel�sn�l a test verejt�k�vel �rintkezik. A legkisebb gy�ngy�k homokszemcse nagys�g�ak, a legnagyobb ismert gy�ngy 35 mm hossz� �s 27 mm sz�les �s k�rtealak�. A legpomp�sabb keleti gy�ngy�k egyike a moszkvai Zosima testv�rek gy�jtem�ny�ben van, t�k�letesen g�mb�ly�, nincsen �tf�rva, gy�ny�r� ez�stf�nye van �s 277/8 kar�t neh�z. Minthogy a gy�ngy mintegy 90 % sz�nsavas m�szb�l �ll, savak pezsg�s k�zben feloldj�k, m�r er�s ecetben val� f�z�ssel is fel lehet oldani.

K�l�n�sen az arabok hozt�k �ket a Perzsa-�b�lb�l, ahol m�g ma is hal�ssz�k. Indi�ban a gy�ngy�t m�r az �skorban ismert�k, a biblia is eml�ti �s Egyiptomban is igen r�gen ismert�k. J�val k�s�bb ismert�k meg Eur�p�ban, ahol Theophrastus eml�ti legel�sz�r. A g�r�g�kt�l elker�lt a r�maiakhoz. R�m�ban k�l�n�sen Pompejus idej�ben igen nagy f�nyt �ztek a gy�nggyel �s nagyobb gy�ngy�rt hihetetlen �sszegeket fizettek. De ismert�k a gy�ngy�t Amerika bensz�l�ttei is. Kolumbus m�r ott tal�lta az indi�nusok nyak�n.

Venezuela partjain m�ig hal�ssz�k. Ezek a nyugati gy�ngy�k, b�r rendesen nagyok, m�gis j�val kisebb �rt�k�ek, mint a keletiek, mert �lomsz�rke sz�n�rnyalatuk van. A legt�bb nagy gy�ngy a perzsiai �s amerikai term�helyekr�l val�. Az eur�paiak, kiv�ltk�pen a bajor (�desv�zi) gy�ngy�k csak igen ritk�n �rik el a bors�nagys�got, legt�bbsz�r csak gombost�fej nagys�guak vagy m�g kisebbek.

Igazgy�ngy t�pusok

Tahiti - fekete gy�ngy:

A Tahiti szigetekn�l a Pinctada Margaritifera gy�ngykagyl�ban teny�sztett gy�ngy�ket h�vjuk �gy.
Ezek a fekete (n�ha z�ldes) belsej� kagyl�k a min�s�g�k, a gy�ngyh�z vastags�ga �s gy�ny�r�, egyedi sz�neik miatt k�l�n�sen kedvelt fajta. A gy�ngy�k sz�nei lehetnek: antracit, sz�rke, z�ldesfekete �s s�rga, term�szetesen sokf�le �rnyalatban �s gy�ny�r� sz�nj�tsz�ssal p�ros�tva. A gy�ngy�k m�rete �ltal�ban a 8-19 mm k�z�tt van. A gy�ngy�k term�szetesen anyira sz�pek �s j� min�s�g�ek, hogy nincs sz�ks�g semmif�le mesters�ges feljav�t�sra. Ez�rt a Gy�ngy�k Kir�lyn�jek�nt is nevezik �ket.

Akoya gy�ngy�k:

A jap�n, k�nai �s k�reai s�sv�zi teny�sztett gy�ngy�ket nevezz�k Akoya gy�ngy�knek. A gy�ngy�k m�retei t�bbnyire 2-9 mm k�z� esnek. �ltal�ban a k�zepes �s nagyobb m�ret�ekb�l k�sz�tenek gy�ngysort. Az eredeti sz�neire jellemz� a s�rga, a z�ld �s a kr�msz�n. �ltal�ban elad�s vagy felhaszn�l�s el�tt �tesnek egy sz�nkezel�sen, ahol feh�r�tik �s sz�nezik �ket, mert az eredeti sz�neik nem igaz�n sz�pek.

D�ltengeri gy�ngy�k:

�ltal�ban az Ausztr�lia, a Cook-szigetek, F�l�p-szigetek �s Indon�ziagy�ngyeit h�vj�k �gy. A Pinctada Maxima nev� gy�ngykagyl�t haszn�lj�k. M�ret�k el�rheti a 8-22 mm-t, sz�ne lehet feh�r, aranys�rga, ez�stsz�rke, r�zsasz�n �s arany, de ak�r s�t�tsz�rke is. Min�s�gileg  jobbak az Akoya gy�ngy�kn�l. Ezek a gy�ngy�k �ltal�ban a legdr�g�bbak a piacon.

�desv�zi gy�ngy�k:

Az �desv�zi gy�ngy�k nem tengerben, hanem bels� vizekben n�vekedtek. A legnagyobb jap�n beltengerben (Biwa tenger) teny�sztik a Biwa gy�ngy�ket. Form�ja, sz�nei �s m�rete miatt ezek az �desv�zi gy�ngy�k nagyon kedveltek. Nagys�guk 2 mm �s 8 mm k�z�tt van. Ritk�n el�fordulnak a 10 mm feletti p�ld�nyok is. A Hyriopsis schlegeli a legismertebb �desv�zi gy�ngykagyl�. K�lseje a szokv�nyos barna, de belseje sima �s feh�r. A legnagyobb p�ld�nyok el�rik a 30x20 cm-t.

Az �desv�zi gy�ngy�k sokkal gyorsabban n�nek mint a s�sv�ziek, ez�rt az �ruk is alacsonyabb �ltal�ban. Sz�neik lehetnek: feh�r, r�zsasz�n, kr�msz�n�, pezsg�sz�n�, narancsos  lila vagy barna. A kerek form�n k�v�l lehetnek ov�lis, toj�s, gomb, csepp �s burgonyaforma is. Term�szetesena a szinte t�k�letesen kerek �desv�zi gy�ngy�k a legkeresettebbek �s az �rt�k�k is nagyobb, mint az egy�b form�j�ak�.

      Gy�ngyhal�szat-
      Gy�ngy oszt�lyoz�sa     Tov�bb >