1999-2005 BEBTE www.bebte.hu

KIS VULKANOL�GIAI ISMERET

VULK�NOKR�L �LTAL�BAN

Ha a vulk�ni ter�letek t�rk�p�t megn�zz�k, felt�n�, hogy a F�ld felsz�n�n igen egyenetlen, de nem rendszertelen az eloszl�suk. N�gy nagyobb vulk�ni �vezet jel�lhet� ki.

- K�t �v a Csendes-�ce�n partvid�k�n �s szigetein tal�lhat�. Az egyik Kelet-�zsi�ban a Bering-szorost�l Indon�zi�n �t �j-Z�landig, a m�sik Amerik�ban az Aleut-szigetekt�l a T�zf�ldig �s az Antarktiszig h�z�dik.

- A harmadik �vezet nyugat-keleti ir�nyban K�z�p-Amerik�t�l az Atlanti-�ce�non �t, a F�ldk�zi-tenger mell�k�n, El�-�zsi�n kereszt�l Indon�zi�ig tart.

- A negyedik �vezet ism�t �szak-d�li ir�nyban az Atlanti-�ce�nban, az Atlanti-h�ts�gon, a Jan Mayen-szigett�l a Szent P�l-szigetig h�z�dik. Az el�bbiekhez viszony�tva kisebb vulk�ni �vezet a kelet-afrikai �rokrendszer vulk�ni ter�lete. Ugyanezekben az �vezetekben tal�lhat� meg a legt�bb id�szakosan sz�netel�, valamint a geol�giai k�zelm�ltban megsz�nt vulk�n is.

Eur�p�ban er�s vulk�noss�g�val kit�nik az Atlanti-h�ts�gon tal�lhat� Izland szigete. H�g b�zisos l�v�t termel� hasad�k- �s csatorn�s vulk�njai (Hekla, Laki), pajzsvulk�njai �s fiatal l�vatakar�i vannak. Vulk�noss�ga a harmadid�szaki vulk�noss�g folytat�sa, amelynek eml�kei Gr�nlandon, a Spitzberg�kon, Sk�ci�ban, �szak-�rorsz�gban tal�lhat�k. Legmagasabb vulk�nja az 1520 m�ter magas Hekla. A legut�bbi id�kben keletkezett itt a kis vulk�ni sziget, a Surtsey. Eur�pa ter�let�n sokfel� megtal�lhat�k a harmadid�szaki vulk�noss�g nyomai.

A Kurill-szigeteken 13 m�k�d� t�zh�ny� van.
Jap�nnak mintegy 200 vulk�nja jelenleg is m�k�dik, legszebb k�z�l�k a k�zel 3800 m�ter magas Fuji.
Tajvant�l a F�l�p-szigetekig mintegy 100 igen tev�keny, puszt�t� hat�s� vulk�n tal�lhat�.

A csendes-�ce�ni vulk�noss�g amerikai �ga az Aleut-szigetekt�l Alaszka fel� halad.

A Szikl�s-hegys�g ter�let�n hatalmas l�vatakar�k vannak �s sz�mos, a 4000 m�tert is meghalad� vulk�nt tal�lhatunk a tektonikai vonalakon.

A vulk�ni tev�kenys�g egyik legszebb �s legv�ltozatosabb ter�lete a Montana �llambeli Yellowstone-park.

Mexik�ban is sok a m�k�d� vulk�n, ilyen pl. Az 1943-ban kit�rt �s kilenc �ven �t m�k�d�tt Paricutin. Mexik�i vulk�n�ri�sok a Colima, az Izalco, a Popocat�petl �s az Orizaba. A k�z�p-amerikai vulk�noknak a sz�ma megaladja a sz�zat is. K�z�l�k sz�mos ma is m�k�dik. Jelent�s t�zh�ny�tev�kenys�g volt az Antill�kon is, pl. A Mont Pel�e. Hatalmas vulk�nok sorakoznak D�l-Amerik�ban, Kolumbi�t�l a T�zf�ldig, ilyenek a Cotopaxi, a Chimborasso, az Illimani, D�l-Amerika legmagasabb hegye az Aconcagua is vulk�ni eredet�. A patag�niai harmadkori l�vatakar�kon, valamint a T�zf�ld�n t�l is folytat�dik a pacifikus vulk�noss�g, az Antarktisz vuk�n�ri�saiban, mint pl. az Erebus �s a Terror.

A Kelet-Afrikai-�rokrendszert sok hatalmas vulk�n k�s�ri, ilyenek a Kilimandzs�r�, Virunga, Ngorongoro, a Nyiragongo vagy a Teleki S�muler�l elnevezett Teleki-vulk�n.

Ezek a vulk�ni ter�letek egybeesnek a gyakori f�ldreng�sek, valamint a leg�jabb hegys�gk�pz�d�si �vezetek, az Eur�zsiai �s a Pacifikus hegys�grendszerek ter�let�vel. Ezt mutatja a K�rp�tok bels� vulk�ni koszor�ja is, melynek harmad- �s negyedkori vulk�noss�ga a Garam v�lgy�t�l B�rzs�ny, Dunazug, Cserh�t, M�tra, Eperjes-Tokaji-hegys�g, Vihorl�t-Gutin sor, Kelemen-G�rg�nyi-havasok ter�let�n �t eg�szen a Hargit�ig k�vethet�.