VEZ�V-K�PT�R

 KISZ�M�THATATLAN ID�Z�TETT BOMB�K 
…Vesz�lyes vulk�nok Eur�pa k�zep�n is akadnak.

 VEZ�V

A Eur�pa legismertebb vulk�nja, a Vez�v, valamint a k�r�l�tte elhelyezked�kev�sb� ismert vulk�ni �vezet, a legalattomosabb id�z�tett vulk�nbomb�k k�z� tartozik.Olaszorsz�g nyugati partvid�k�n, a F�ldk�zi-tenger legszebb �s legs�r�bben lakott vid�k�n tal�lhat�k.
A vulkanizmus oka itt egy szubdukci�s z�na, ha kisebb is, mint a Csendes-�ce�n partjain�l.
Az afrikai lemeznek az eur�paira gyakorolt nyom�sa k�vetkezt�ben a F�ldk�zi-tenger alatt a litoszf�ra egyes helyeken �gynevezett mikrolemezekre esett sz�t.Ezek egyike a Tirr�n-lemez, amely It�lia al� cs�szott. Az onnan felt�r� magma m�r �vmilli�kkal ezel�tt is vulk�nokat teremtett a csizma alak� f�lsziget hosszanti tengelye ment�n.
Ezek t�pl�lj�k h�vel Larderello geotermikus �vezet�t, a Vez�v alatti kamr�kat.                                                                                                                                                       

Fens�gesen tr�nol a N�polyi-�b�l felett a nagy hegy. Kr�tere k�nnyen megk�zel�thet�, aut�val vagy busszal eg�szen a peremig fel lehet jutni. Oldal�n kanyarg� aszfaltutak szelik �t a megdermedt l�vanyelveket. A r�gebbi csap�sokat eltakarj�k a pine�k �s a s�r� boz�t. az �jabbak viszont – mint p�ld�ul az 1944-es kit�r�sb�l sz�rmaz�k – feket�k �s kop�rak, csak elv�tve t�nik fel rajtuk egy-egy kis sz�rke zuzm�r�teg.

K�r�lbel�l sz�z m�terrel a k�p alatt gyalog�t kezd�dik, k�ves, kop�r, �lettelen holdb�li t�jon vezet eg�szen a hatalmas kr�terig. A sziklafalak 2-300 m�tert zuhannak f�gg�legesen a hegy tork�ba, amelyet kih�lt l�vadug� t�m el. A k�zetr�tegeket n�hol feh�r g�z vonja be finom f�tyolk�nt, csalhatatlan jelek�nt annak, hogy a Vez�v m�g nem hunyt ki.
Magmakamr�ja �t kilom�terrel a k�p alatt helyezkedik el, a vulkanol�gusok sz�m�t�sai szerint nyolcvanmilli� k�bm�ternyi izz� k�zetolvad�k tal�lhat� benne. Ha majd a l�vadug� egyszer csak nem b�rja tov�bb az alulr�l j�v� nyom�st, bek�vetkezik a robban�s. Hogy mikor ker�l r� sor, nem tudhatjuk.
Az elm�lt sz�zadokban, eg�szen a legut�bbi 1944. �vi kit�r�s�ig a Vez�v n�h�ny �ves sz�netekkel rendszeresen l�v�t �s hamut k�pk�d�tt. Ezt az erupci�s �temet tekintve a k�vetkez� kit�r�s m�r negyven �ve esed�kes, de a t�zh�ny� egyel�re gyan�san nyugodt.
Min�l tov�bb alszik azonban, ann�l hevesebb lesz majd az �bred�se. K�zvetlen�l a l�b�n�l, illetve a hegy oldal�ban k�zel 800 000 ember �l.     

                              Folytat�s: itt

A Vez�v kit�r�seinek �ttekint� �sszefoglal�sa 

A Vez�v vulk�ni aktivit�sa 300 000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt el. Ekkor kezdett kialakulni a Somma –Vez�v egy�ttes, mely k�t �p�tm�nyb�l �ll: a Monte Somm�b�l �s az ann�l r�gebbi Vez�vb�l. A Monte Somma felgy�lemlett l�vafolyamokb�l �s az alacsony energi�j� kit�r�sek piroklasztikus anyag�b�l �p�l fel. Az �p�tm�ny fels� r�sze, amely el�rhette a 2000 m�teres magass�got, egy pliniuszi-t�pus� kit�r�s sor�n omolhatott �ssze, �gy 18 ezer �vvel ezel�tt. Ezut�n egy kaldera alakult ki, amelynek az alakja folyamatosan v�ltozott a kit�r�sek folyam�n. A jelenlegi Vez�v (Monte Cinere) a Monte Somma kalder�j�b�l n�tt ki.

I.sz.79. el�tt a Somma–Vez�v egy�ttesnek n�gy nagy energi�j�, expl�zi�ja volt, amit n�h�ny sz�z �ves pihen�s k�vetett, illetve voltak j�val kisebb energi�j�, �gynevezett szubpliniuszi kit�r�sek is, melyek ut�n szint�n n�h�ny �vsz�zad nyugodt id�szak k�vetkezett. 79. ut�n a Vez�von gyakran k�vett�k egym�st a kit�r�sek (kit�r�ses, ki�ml�ses �s vegyes t�pus�ak) �s a nyugodt peri�dusok. N�mely ilyen id�szak el�g hossz� volt �s ezeket olyan heves kit�r�sek k�vett�k, mint p�ld�ul a 472-es szubpliniuszi-t�pus�. A legutols� ilyen jelleg� kit�r�s 1631-ben k�vetkezett be, amelyet egy h�romsz�z �ves nyugalmi id�szak k�vetett.

1631. �s 1944. k�z�tt a Vez�vot gyakori kit�r�sek jellemezt�k, amelyek nem voltak nagy energi�j�ak, de gyakran el�g l�tv�nyosak. Az utols� kit�r�s 1944. m�rcius�ban volt, az�ta a vulk�n nyugodt.

A Vez�v kit�r�seinek t�rt�net�t a kr�nik�kb�l �s t�rt�nelmi eml�kekb�l ismerhetj�k meg. Illetve a k�l�nb�z� kit�r�sek k�l�nb�z� �sszet�tel� anyagai azt mutatj�k, hogy az intenz�v aktivit�s� peri�dusokban olyan szakaszok v�ltogatt�k egym�st, amikor a magmacsatorna nyitva, illetve amikor z�rva volt. A nyugalmi id�szakot megszak�totta egy-egy kit�r�ses peri�dus, �s min�l hosszabb volt a nyugodt id�szak, ann�l er�teljesebb volt a kit�r�s. Az expl�zi� n�ha nyitva hagyta a magmacsatorn�t �s ekkor olyan id�szak k�vetkezett, amikor gyakori, kis energi�j� kit�r�sek k�vetkeztek be.

Az aktivit�s utols� f�zisa h�rom �vsz�zadig tartott �s az 1944-es kit�r�ssel �rt v�get. Ezzel kezd�d�tt el az a nyugodt korszak, amelynek lehetetlen megj�solni a hossz�t. Ezalatt az id� alatt a vulk�n csak fumarola tev�kenys�get mutat a kr�ter belsej�ben, ugyanakkor n�h�ny kisebb f�ldreng�s �szlelhet�. A kit�r�sek t�rt�net�nek tanulm�nyoz�sa ut�n azt a k�vetkeztet�st kell levonnunk, hogy a vulk�n nem aludt ki �s val�sz�n�leg el�bb-ut�bb egy �j, er�s kit�r�snek lehet�nk tan�i.

A 79-es kit�r�s

A kit�r�s 79. augusztus 24-�n kezd�d�tt el, k�r�lbel�l d�l k�r�l. Az els� f�zist er�s robban�sos kit�r�sek jellemezt�k. Ezut�n a f�zis ut�n eg�szen m�snap reggelig olyan expl�zi�knak lehettek tan�i az ott �l�k, amelyek f�leg g�zb�l, habk�b�l �s hamub�l �lltak �s 3000 m�ter magasra l�velltek. A feny� alak� kit�r�si oszlopot a sz�l d�lkeleti ir�nyba f�jta. T�volabb a f�ldre hullott �s Pompeit �s Oplontit 2-3 m�ter vastagon bebor�totta a habk�. A kit�r�si oszlop r�szben �sszeomlott �s ez piroklasztikus folyamot hozott l�tre, amely a vulk�n lejt�in h�mp�lyg�tt le. K�s� �jszaka a kit�r�s aktivit�sa cs�kkent.

Augusztus 25-�n kora reggel egy sorozat nagyon er�s fretomagmatikus kit�r�s piroklasztikus folyamot hozott l�tre, amely hurrik�n sebess�g�vel sz�guldott le a vulk�n lejt�in �s k�r�lbel�l 15 km-es k�rzetben bebor�totta a t�jat �s rengeteg embert elpuszt�tott, k�zt�k Pompei lak�it is. K�s�bb a kit�r�s er�ss�ge cs�kkent, majd est�re teljes eg�sz�ben meg�llt �s egy hatalmas ter�leten csak hamut �s habk�vet hagyott maga m�g�tt. A kit�r�st kiad�s es� k�vette, amely elind�totta a lerakott anyagot �s s�r� iszapfolyam indult le a Vez�v lejt�in, v�gig a v�lgyekbe �s bebor�totta az eg�sz vid�ket. Ez a lahar 30 m-es vastags�gban temette be Herkulaneum v�ros�t.

Az 1631-es kit�r�s

Az 1631-es kit�r�s volt a m�sodik �vezredben a Vez�v t�rt�net�nek legkegyetlenebb �s legrombol�bb kit�r�se. Egy hossz� nyugodt peri�dus ut�n, amely majdnem �tsz�z �vig tartott, a vulk�n �jb�l �letre kelt, legal�bb 500 km2-es ter�letet tett t�nkre �s hatezer ember hal�l�t okozta.

A kit�r�s december 16-�n reggel h�tkor kezd�d�tt, amikor egy k�r�lbel�l 15 km magas kit�r�si oszlop j�tt l�tre �s ebb�l a Vez�v keleti oldal�ra hamu �s habk� kezdett hullani. December 17-�n reggel 10-kor a k�zponti kr�terb�l piroklasztikus folyam (�rtufa) indult el. Ez a g�zfelh�, amely magmadarabokat is tartalmazott, a vulk�n nyugati �s d�li oldal�n le�ramlott �s mindent elpuszt�tott, ami az �tj�ba ker�lt. 16-r�l 17-re virrad� �jszaka, majd 17-�n d�lut�n kiad�s es� k�vetkezett, amely elind�totta a hamut �s s�rfolyamot hozott l�tre. A s�r a Vez�v oldal�n �s lejt�in folyt le.

A kit�r�snek ez a f�zisa h�rom napig tartott �s az eg�sz n�pess�g k�r�ben p�nikot keltett. N�poly utc�in az emberek nyilv�nosan megvallott�k b�neiket, b�nb�natot tartottak, Szent Janu�riusz v�r�vel �s szobr�val tartottak k�rmeneteket. A v�d�szentj�k k�zbenj�r�s�t k�rt�k, mivel a vulk�nkit�r�st b�neik�rt j�r� b�ntet�snek gondolt�k.

Monterrey hercege, aki az �v janu�rj�t�l N�poly alkir�lya volt, haj�kat k�ld�tt a Torre del Grecohoz �s a Torre Annunziatahoz, hogy �sszegy�jtse a t�l�l�ket. N�h�ny h�nap m�lva, amikor m�g mindig az esem�nyek hat�sa alatt �llt, egy t�bl�t rakatott ki Portici-n�l, hogy figyelmeztesse az ut�kort a hegy term�szet�re, �s hogy eml�keztesse �ket, milyen jelekb�l ismerhet� fel egy vulk�nkit�r�s.

Az 1944-es kit�r�s

Minden bizonnyal az elm�lt �vsz�zad egyik legl�tv�nyosabb term�szeti katasztr�f�ja a N�poly f�l� magasod� h�rhedt Vez�v 60 �vvel ezel�tti kit�r�se volt. A jelens�g egyesekben r�m�letet �s p�nikot keltett, m�soknak pedig csod�lat�ra v�lt. Nyilv�n m�g az el�bbiek k�z� a helyi lakoss�g, addig az ut�bbiak csoportj�ba azok az emberek tartoztak, akik csak �tmenetileg tart�zkodtak a t�zh�ny� k�zel�ben. Ne feledj�k, hogy ezen a helyen ekkort�jt nemcsak a term�szet h�bor�zott.

N�gy nappal N�poly utols� n�met bomb�z�sa ut�n, 1944. m�rcius 18-�n a Vez�v kit�rt. N�h�ny nappal kor�bban kisebb f�ldmozg�sok m�r jelezt�k, hogy a vulk�n ism�t m�k�dni kezd. A kit�r�s ideje alatt, am�g a hegy hatalmas mennyis�g� izz� anyagot l�vellt ki, sok h�z semmis�lt meg, �s San Sebastiano v�ros�nak fele elpusztult.

                    Folytat�s: katt ide

A t�zh�ny� j�llehet jelenleg szunnyad, m�gsem tekinthet� v�gleg kihunytnak. A mostani csendes peri�dus csak er�gy�jt�s egy v�lhet�en igen er�teljes kit�r�shez. 

A Vez�v a vil�g egyik legjobban megfigyelt t�zh�ny�ja. A kr�terperemen �s -fen�ken m�szerek tucatjait helyezt�k el a kutat�k.

                                                    Folytat�s itt:  katt