Herculaneum

Herculaneum a Vez�v l�b�n�l �p�lt egy terasz-szer� k�pz�dm�nyen, mely egy term�szetes, a tengerbe ny�l� hegyfokot alkotott a Miseno-fok �s az Ateneo-fok k�z�tt h�z�d� �b�l kanyarulat�ban. Ebben a tengerparthoz k�zeli partmenti s�vban, a kit�n� �ghajlati viszonyokt�l �s a talaj term�kenys�g�t�l kedvezve Herculaneum az egyik legvir�gz�bb campaniai v�ross� v�lt, ahol sorra �p�ltek a R�maiak �ltal olyannyira kedvelt tengerparti �s tengerpart k�zeli vill�k, k�zt�k az a Villa dei Papiri (a Papiruszok vill�ja), amelyet az �kor egyik leggazdagabb �s legf�ny�z�bb vill�j�nak tartanak.

Herculaneum �let�ben d�nt� volt az i.sz. 62. �vi nagy f�ldreng�s, �s a Vez�v 79. �vi kit�r�se. Ez ut�bbi v�g�rv�nyesen eld�nt�tte sors�t.

A v�ros eltemet�s�t egy hatalmas – az es�z�sek �ltal fellaz�tott finom vulk�ni anyagb�l �ssze�ll� – iszap�radat okozta, mely a hegy cs�cs�t�l eg�szen a tengerpartig el�rt. A h�g, iszapos zagy�radat k�pes volt behatolni minden h�zba, bele�rtve a v�ros legeldugottabb pontjait is, �s teljes m�rt�kben betemette a telep�l�st. Ezt k�vet�en lassan megszil�rdult, �s egy kem�ny r�teget k�pezett: Herculaneum �gy egy t�bb mint tizenk�t m�teres magass�got el�r� hatalmas k�t�mbbe lett beb�rt�n�zve. Ez a k�l�nleges k�r�lm�ny, valamint az anyag kem�nys�ge, v�gtelen�l megnehez�tett�k a v�ros ki�s�s�t, ugyanakkor meg�rz�d�s�hez  kiterjesztett�k uralmukat D�l-It�lia nagy r�sz�re, �s k�l�n�sk�ppen a N�polyi-�b�lre, ahol hatalmas er�d�ket �s haj�b�zisokat hoztak l�tre. A telep�l�s r�vid ideig volt az etruszkok uralma alatt (i.e. 525-474), hogy k�s�bb, miut�n �ket Cum�n�l legy�zt�k, ism�t a g�r�g�k fennhat�s�ga al� ker�lj�n. A campaniai ter�let birtokl�s��rt e k�t n�p k�z�tt harcot egy harmadik, a samnis civiliz�ci� megjelen�se oldotta meg. Ez ut�bbiaknak siker�lt sok v�rost birtokba venni�k, k�zt�k Pompeit is, melynek lakott r�sz�t �jj��p�tett�k �s kib�v�tett�k. A r�g�szeti �sat�sok val�ban sz�mos it�liai-samnis t�pus� �p�tm�nyt hoztak napvil�gra, valamint felt�telezhet�en ugyanahhoz az id�szakhoz tartoz� k�l�nb�z� szobor- �s falfestm�nydarabokat.

A vulk�ni kit�r�sek bizony gyakorta okoznak k�rt az emberi l�tes�tm�nyekben, s�t olykor eg�sz telep�l�sekben is. Az i.sz. 79-ben bek�vetkez� vez�vi katasztr�fa idej�n Herculaneum v�rosa is teljesen megsemmis�lt. �m ez a meg�llap�t�s f�lre�rthet�. Az �p�letek �s egy�b emberi alkot�sok ugyanis nem t�ntek el v�gleg a f�ld sz�n�r�l, hanem a hegyr�l lez�dul� iszap�r (lahar) 20-25 m�teres vastags�gban maga al� temette �ket. A betakart v�rosr�l id�vel megfeledkeztek, a betonkem�nys�g�re �ssze�llt iszap pedig j� alapot biztos�tott a k�vetkez� v�ros�p�t�shez. A XX. sz�zadban megkezdett r�g�szeti felt�r�sokat nehez�tette, hogy az egykori telep�l�s f�l�tt modern v�ros �p�lt, s csak kis r�sze maradt be�p�tetlen. Ez ut�bbi ter�leten siker�lt felt�rni �s bemutathat�v� tenni az �kori Herculaneum v�ros�nak kicsiny r�szlet�t. A k�p el�ter�ben az iszapfolyam al�l felt�rult r�mai kori, m�g�tte a mai v�ros, a h�tt�rben pedig minden bajok okoz�ja, a h�rhedt Vez�v l�that�.

HERCULANEUM GY�GYF�RD�I

A Vez�vt�l 15 km-re fekv� – ma m�r N�poly k�lv�rosak�nt sz�mon tartott – 5000 lakos� telep�l�s, Herculaneum neve az igen robban�kony vulk�n i.sz. 79. augusztus 24-�n bek�vetkezett kit�r�se r�v�n v�lt vil�gszerte ismertt�. Pompejivel ellent�tben napjainkban m�g az �kori v�ros nagy r�sze a f�ld alatt rejt�zik. Sok �p�letet – t�bbek k�z�tt a v�ros f�rd�it is – ugyanakkor exhum�ltak m�r megk�vesedett iszapkopors�j�b�l. A k�zf�rd�k rendk�v�l fontos szerepet j�tszottak egy ilyen m�ret� v�rosi k�z�ss�g �let�ben. Bonyolult cs�rendszer meleg�tette a vizet �s bizonyos termeket. A f�rd�z� sorra j�rta a f�rd�ket: el�sz�r meleg vizes f�rd�t (caldarium), majd langyos f�rd�t (tepidarium), v�g�l pedig hideg f�rd�t (frigidarium) vett. Ut�na kedve szerint eld�nthette, hogy massz�zst k�r-e vagy ink�bb pihen. F�rd�be ugyanis kev�sb� a tiszt�lkod�s, mint ink�bb id�t�lt�s �s kedvtel�s miatt j�rtak az emberek.