R�ma, 2003. november 11. Polg�r Demeter

I. J�nos P�l 33 napos uralkod�sa

I. J�nos P�lnak nem volt sok ideje; nem kre�lt b�borosokat �s nem adott ki enciklik�kat. Mind�ssze 33 napot t�lthetett el Krisztus f�ldi helytart�jak�nt, amikor egy hajnalon holtan tal�ltak r� a Vatik�nban. I. J�nos P�l sz�zezrek �ltal magasztalt szem�lye �s negyedsz�zada bek�vetkezett hirtelen hal�la ma is felkavarja az �rzelmeket: a „mosolyg� p�p�t” h�vei v�gs� soron szentt� akarj�k avattatni, mik�zben m�ltj�nak kutat�i �jra �s �jra felvetik, hogy a szeretett f�p�sztor gyilkoss�g �ldozata lett.

A p�pa szavai �s cselekedetei arra utaltak, hogy folytatni k�v�nta a m�sodik vatik�ni zsinat �ltal megkezdett korszakos reformokat, s�t, egyfajta „csendes forradalommal” alapvet�en meg akarta �j�tani a katolikus egyh�zat. Jellemz�, hogy m�g a holokauszttal kapcsolatban igen vitatott szerepet j�tszott XII. Piusz, vagy a zsinatot lez�r� VI. P�l boldogg� avat�s�t (ez az els� l�p�s a szentt� v�l�s fel�) a K�ria kezdem�nyezte, addig I. J�nos P�l beatifik�l�s�nak ind�tv�nyoz�sa „alulr�l j�tt.”

V�laszul az Albino Luciani n�ven sz�letett p�pa boldogg� avat�s�t s�rget� pet�ci�ra – amelyet h�romsz�zezer al��r�s nyomat�kos�tott – a Vatik�n nemr�giben Pasquale Liberatore szal�zi szerzetes szem�ly�ben kinevezte I. J�nos P�l �gy�nek posztul�tor�t. A folyamat els� t�rgyal�s�t, amelyen a vil�gi �s az egyh�zi tudom�nyok szak�rt�i g�rcs� al� veszik a jel�ltnek a hit jegy�ben tan�s�tott „h�siess�g�t”, november 23-ra t�zt�k ki.

M�g mindig nem tudni viszont, hogy lesz-e valaha is t�rgyal�s vagy ak�r csup�n vizsg�lat a p�pa v�ratlan, s sokak �ltal m�ig is rejt�lyesnek tartott hal�la �gy�ben.

Albino Luciani l�tsz�lag j� eg�szs�gnek �rvendett, amikor 1978. augusztus 26-�n, 65 �ves kor�ban Szent P�ter ut�dj�ul v�lasztott�k. R�vid pontifik�tus�nak szeptember 29-�nek hajnal�n egy v�ratlan sz�vroham vetett v�get, amely k�r�l az�ta is sz�mtalan a spekul�ci�. Mik�zben a Szentsz�k �ll�spontja szerint I. J�nos P�l term�szetes hal�llal halt meg, addig sokan az egyh�zon bel�li konzervat�v �s reformer�k k�zdelm�vel, a Vatik�n bankj�nak s�t�t �zelmeivel, s a titokzatos, az it�liai t�rsadalmi elitet kereszt�l-kasul beh�l�z� P2-es p�hollyal hozz�k �sszef�gg�sbe. A rejt�ly tiszt�z�s�t nehez�ti, hogy a K�ria – legal�bbis eddig �gy lehetett tudni – a hagyom�nyokra hivatkozva nem enged�lyezte a holttest felboncol�s�t, amelyet csaknem azonnal be is balzsamoztak.

�j mun�ci�t szolg�ltat a k�telked�knek egy spanyol szerzetes minap megjelent k�nyve. Jesus Lopez Saez nem kevesebbet �ll�t, mint hogy a mosolyg� p�p�val egy nagyon er�s adag �rt�g�t� gy�gyszerrel v�geztek. Jesus atya a n�hai p�pa szem�lyes orvos�val folytatott besz�lget�sei alapj�n meg�llap�tja, hogy I. J�nos P�lnak nem voltak sz�vpanaszai. Egyed�l az alacsony v�rnyom�s okozott neki gondot. Jesus Lopez Saez az El dia de la cuenta (A sz�mad�s napja) c�m�, egyel�re csak internetes megrendel�s �tj�n beszerezhet� k�tet�ben �gy fogalmaz: „b�r a Vatik�n ezt tagadja,

I. J�nos P�lt felboncolt�k �s tudni lehetett, hogy hal�l�t egy nagy adag �rt�g�t� okozta, ami kifejezetten ellenjavallt az alacsony v�rnyom�s� szem�lyek sz�m�ra: ilyet sohasem �rt fel neki az orvosa, ez�rt azt vagy beinjekci�zt�k neki, vagy k�nyszer�tett�k r�, hogy lenyelje.”

Lopez azt �ll�tja, hogy a p�p�nak az�rt kellett meghalnia, mert napirendre t�zte a K�ria �s az olasz katolikus hierarchia �tfog� �tszervez�s�t, s sz�mos poszton, �gy a Vatik�n �llamtitk�ri sz�k�ben szem�lycser�t k�v�nt v�grehajtani. I. J�nos P�l emellett le akart sz�molni a szervezett alvil�ggal, a P2-es p�hollyal �s meg akarta tiszt�tani a Vatik�n bankj�t az IOR-t a szennyes machin�ci�kba keveredett szem�lyekt�l.

A k�l�n�s botr�nyk�nyv papi szerz�je szerint a p�pa tiszt�ban volt vele, hogy jelent�s ellener�kkel kell majd megk�zdenie. Azt is meg�rezte, hogy uralkod�sa r�vid lesz, s�t, m�g azt is el�rel�tta, hogy ki lesz az ut�da. T�bbsz�r sz�ba hozta, �gy hivatkozva r�, hogy „az idegen”, vagy hogy „�, aki el�ttem �lt a zsinaton”.

„Ez Karol Wojtyla volt, Villot (akkori vatik�ni b�boros-�llamtitk�r) �s a hatalom feletti ellen�rz�st visszanyerni k�v�n� K�ria jel�ltje” – �rja a spanyol szerzetes, akit, mint �ll�tja, „nem hagyja hallgatni a lelkiismerete”.