Fais Al Szaud

Amikor hossz� sztr�jksz�net ut�n �jra megjelent a londoni �js�g�rusokn�l a patin�s Times, az �js�g�r�k k�l�n oldalakon k�z�lt�k olvas�ikkal a sztr�jkid�szak leg�rdekesebb esem�nyeit. Az egyik ilyen oldal az apr�bb �rdekess�geket gy�jt�tte �ssze. Ezen az oldalon lehetett olvasni a k�vetkez� sorokat. Az elm�lt k�t h�napban Sza�d-Ar�bia uralkod�csal�dj�nak egyik hercege vak�ci�zott Londonban. Itt-tart�zkod�s�nak idej�re v�s�rolt egy t�bb t�zezer fontot �r�, k�l�nleges kivitel� Rolls-Royce Corniche t�pus� aut�t, �s sof�rt b�relt. Amikor tart�zkod�sa v�get �rt; a sof�r a herceget kivitte a londoni rep�l�t�rre, elk�s�rte a "k�l�nlegesen fontos szem�lyis�gek" sz�m�ra fenntartott v�r�terem ajtaj�ig, majd megk�rdezte: mit csin�ljon a kocsival. A herceg v�lasza �gy hangzott: "Tartsa meg."

New Yorkb�l is �rkeztek h�rek: Az �t�dik Sug�r�ton, annak is a legdr�g�bb r�sz�n a 70-es �vek k�zep�n Onassis g�r�g haj�m�gn�s felh�karcol�t �p�ttetett. Olympic - torony lett a luxus�p�tm�ny neve. Az Olympic - torony m�regdr�ga lak�saiba csak j�l megv�logatott lak�k k�lt�zhettek. Az egyik els� lak�stulajdonos egy sza�di �llampolg�r volt, akinek neve a k�zv�lem�ny sz�m�ra j�form�n semmit sem mondott. �gy h�vt�k : Adnan Khashoggi. Az �j lak� apja a Sza�d-Ar�bi�ban uralkod� dinasztia alap�t�j�nak, Ibn Sza�dnak a h�ziorvosa volt.

A Sza�d csal�d asztal�r�l lehullott zs�ros "morzs�kb�l" Mr: Khashoggi egy eg�sz emeletet v�s�rolt az Olympic-toronyban, s a t�bb mint egy tucat szob�t felbecs�lhetetlen �rt�k� m�kincsekkel, rendezte be. A lakoszt�lyhoz k�l�n fedett �sz�medence is tartozott. N�h�ny nappal a bek�lt�z�s ut�n �ltal�nos meglepet�sre Kashoggi k�z�lte a felh�karcol� kezel�s�t ir�ny�t� v�llalattal, hogy meg akarja v�s�rolni a lak�sa alatt fekv� eg�sz emeletet is, de az a sz�nd�ka, hogy azt �resen hagyja. Amikor megk�rdezt�k, mi ind�tja e k�l�n�s cselekedetre, �gy v�laszolt: "Att�l tartok, kider�lhet, hogy az uszoda szigetel�se nem t�k�letes, �s esetleg a sziv�rg� v�z �t�ztatja az alattam l�v� lak�s mennyezet�t. Nem akarok senkinek kellemetlens�get okozni."

Sza�d-Ar�bi�ban hivatalosan bejelentett�k, hogy 1980 folyam�n az orsz�g tiszta j�vedelme meghaladta a 80 milli�rd doll�rt; �s ebb�l 12 milli�rdot nem "tudnak mire k�lteni". �gy h�t elhat�rozt�k, hogy �jabb, ultramodern v�rosokat l�tes�tenek az �res homoksivatag k�zep�n, s ezeknek v�zzel val� ell�t�s�ra 10 milli�rd doll�r�rt �p�tenek tengerv�z s�talan�t� berendez�seket.

Amikor egy amerikai �js�g�r� az orsz�g p�nz�gyminiszter�t - term�szetesen az uralkod�csal�d egyik tagj�t - megk�rdezte: nem pazarl�s-e egy ilyen v�llalkoz�s, a k�vetkez� v�laszt kapta: "N�lunk ez nem j�tszik szerepet. Eml�kezz�k r�: mi arra is hajland�k lett�nk volna, hogy az Antarktisz szeg�ly�r�l j�ghegyeket robbantsunk le, �s azokat �ri�si vontat�g�z�s�kkel partjainkig h�zzuk. Erre a v�llalkoz�sra is hajland�k lett�nk volna kiadni 10 milli�rdot. De nem akadt olyan haj�st�rsas�g, amely elvontatta volna a j�ghegyeket. Az amerikaiak azt mondt�k nek�nk, hogy j� r�sz�k elolvadna a forr� arab partokig vezet� �ton."

Az 1980-as esztend�ben �p�lt Rij�dban, Sza�d Ar�bia f�v�ros�ban az uralkod�csal�d l�that� fej�nek, Khaled kir�lynak az �j palot�ja. T�z vil�gh�r� angol, amerikai �s francia �p�t�szeti iroda dolgozott verejt�kezve a terveken. A verejt�kez�st az okozta, hogy a modern�zl�s� �p�t�szek sz�m�ra Khaled el�re meghat�rozta a palota st�lus�t �s a bels� berendez�st.

Az utas�t�s egyszer� volt. A homoktenger k�zep�n l�v�, mesters�gesen �nt�z�tt, o�ziss� var�zsolt Rij�d v�ros�ban fel kell �p�teni a francia Napkir�ly versailles-i palot�j�nak m�solat�t - de az eredetin�l valamivel nagyobb m�retben…

A tervez�k arra is, utas�t�st kaptak, hogy a palota belsej�t XIV. �s XV. Lajos korabeli b�torokkal kell berendezni. Az eb�dl� pedig, ahol 2000 vend�g eheti majd - az �si hagyom�nyok szerint k�zzel - a felt�lalt �nyencs�geket, a versailles-i vil�gh�r� T�k�rterem felnagy�tott m�solata legyen. Ezen k�v�l a kir�lyi utas�t�sok szerint egy ultramodern felszerel�ssel ell�tott teljes k�rh�zat, egy kasz�rny�t, egy f�ld alatti, atom biztos �v�helyet �s t�z mozi termet is el kellett helyezni a sivatagi "szuper-Versailles-ban".

Ezek ut�n aligha t�nik meglepet�snek, hogy Khaled kir�ly (term�szetesen "m�retre k�sz�lt") Boeing t�pus�, szem�lyes rep�l�g�p�nek k�zponti term�ben egy �ri�si imasz�nyeg tal�lhat�. Az imasz�nyeget a rep�l�g�p padl�j�ba be�p�tett, forgathat� g�pezetre helyezt�k. Ez a sz�nyeget Mekka fel� ford�tja - tekintet n�lk�l arra, hogy a g�p milyen ir�nyba rep�l.

Ezek az epiz�dok ny�jtan�k valami halv�ny fogalmat arr�l, hogy a vil�g szuper gazdagjainak sor�ban milyen hely illeti meg a sza�di kir�lyi csal�dot. Egy Rockefeller, egy Ford vagy egy Onassis mag�nvagyona, ha a k�l�nb�z� alap�tv�nyi �s bankcselek miatt nem is teljes pontoss�ggal, de m�giscsak felm�rhet�…

Ibn Sza�d ut�dainak vil�g�ban a sz�mok semmit nem jelentenek t�bb�. Az orsz�g itt jogilag a kir�ly szem�lyes tulajdona. A gyakorlat ett�l legfeljebb annyiban t�r el, hogy nem egy ember, hanem a Sza�d csal�d tulajdon�r�l lehet besz�lni. R�ad�sul ehhez a megl�v�, de sz�mokkal ki nem fejezhet� gazdags�ghoz egy enn�l val�sz�n�leg j�val nagyobb strat�giai �rt�k is j�rul, amely b�rmikor cseng� aranyra v�lthat�.

Az �vtizedek sor�n ugyanis az Egyes�lt �llamok �s a legfejlettebb t�k�s orsz�gok olyan helyzetbe man�verezt�k magukat, hogy olajell�t�suk, �s �gy voltak�ppen eg�sz gazdas�gi �let�k, a K�zel- �s K�z�p-Kelet olaj�t�l f�gg.

Ezen, a ter�leten pedig Sza�d-Ar�bia homokja �nti a legt�bb olajat. Az ir�ni forradalom megmutatta, hogy Amerika �s Nyugat-Eur�pa �lni tud az ir�ni olaj n�lk�l is. Ugyanez lenne a helyzet, ha valamilyen fordulat k�vetkezt�ben b�rmelyik m�s k�zel-keleti orsz�g sz�ll�t�sai apadn�nak el. Sza�d Ar�bia azonban kiv�tel. Ez a legnagyobb termel� �s a legnagyobb export�r. Ha Ibn Sza�d fiait �s unok�it elf�jn� valamilyen sivatagi homokvihar, a nyugati vil�gra v�r� gazdas�gi �s politikai k�vetkezm�ny�ket e pillanatban m�g elk�pzelni sem lehet…

A kezdet

1901 �sz�n a Perzsa-�b�l partj�n fekv� Kuvait v�ros�t 40 teveh�ton �l� harcos hagyta el, s a tev�k az Arab-f�lsziget belsej�nek v�gel�thatatlan homoktengere fel� tartottak.

A kis karav�n �l�n nappal z�ld sz�n� z�szl�t lobogtatott a sz�l. Hideg sivatagi �jszak�ban a z�szl�r�d tetej�re m�g egy olajl�mp�t is t�ztek. A karav�nt egy magas, szik�r, mind�ssze 21 esztend�s fiatalember vezette, aki m�r ekkor a sivatagi rajta�t�sek veter�nja volt. Teljes neve: Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman al Faisal al Sza�d. H�vei csak Ibn Sza�dnak h�vt�k

Ibn Sza�d, a negyven teveh�ton �get� harcos �l�n sivatagi l�z�lomnak t�n� tervet forgatott a fej�ben. Elhat�rozta, hogy embereivel beveszi mag�t az Arab-sivatag legkietlenebb r�sz�be, amelyet a beduinok "�res Vid�knek" neveztek, s amelyet elker�lt minden karav�n. Ibn Sza�d arr�l �lmodott, hogy embereivel elrejt�zik egy ideig a kietlen pusztas�gban, majd egy alkalmas �jszak�n megrohamozza Rij�d v�ros�t. Ez volt ugyanis kor�bban a csal�d sivatagi orsz�g�nak f�v�rosa; innen kergette el Ibn Sza�d csal�dj�t egy szomsz�dos sivatagi t�rzsf�n�k; Ibn Rashid.

A sz�zad elej�n Rij�d v�rosa �gy festett, mint b�rmelyik fallal k�r�lvett sivatagi v�ros a bibliai id�kben. Itt �vezredek �ta semmi sem v�ltozott, csak a vall�s. A v�lyogb�l vert h�zakat alig t�bb mint �tezer ember lakta. A kir�lyi palot�t is v�lyogb�l �p�tett�k, a k�rnyez� h�zakt�l csak nagys�ga k�l�nb�ztette meg. Vert agyagb�l k�sz�ltek a v�rost k�r�lvev� falak is, ak�rcsak az er�d, ahol a Rashid hatalm�t �rz� korm�nyz�, Adslan �lt embereivel.

Amikor a 40 harcos elhagyta az "�res Vid�ket", �s egy forr� �jszaka elej�n a v�ros falai al� �rkezett, Ibn Sza�d emberei �tm�sztak az agyagfalon, �s behatoltak a helytart� lak�h�z�ba, t�szul ejtve a h�rem lak�it �s az �r�ket. Maga a korm�nyz� az �jszak�t nem lak�h�z�ban, hanem az er�dben, a citadell�ban t�lt�tte. �gy a t�mad�knak meg kellett v�rniuk a reggelt. Amikor Adslan �s emberei kil�ptek az er�db�l, megindult a roham. Csak egy-k�t l�v�s d�rd�lt. A k�zdelem csendben folyt, t�r�kkel �s g�rbe kardokkal. A harc mind�ssze f�l�r�ig tartott. Adslant �s az alig sz�ztag� hely�rs�get lem�sz�rolt�k. Rij�d ism�t a sza�diak birtok�ba ker�lt.

Ibn Sza�d a v�ros megh�d�t�s�val �rt�kes l�legzetv�telnyi sz�nethez jutott. Meg tudta szervezni a v�rost k�r�lvev� v�gtelen sivatagban k�borl� �s az o�zisok k�rny�k�n ny�jaikat legeltet� beduin t�rzseket. �gy ideje maradt felk�sz�lni egy bibliai harci eszk�z�kkel v�vott sivatagi hadj�ratra, amely csaknem az els� vil�gh�bor� idej�ig elh�z�dott.

Rashid �s emberei szinte minden �vben rohamot int�ztek a sza�diak ellen, hogy megt�rj�k a csal�d hatalm�t, �s visszaszerezz�k Rij�dot, birtokuk "strat�giai k�zpontj�t". A t�mad�sok azonban egyre gyeng�ltek, �s Ibn Sza�d beduin lovasai mind nagyobb ter�leteket h�d�tottak meg. El�renyomul�suknak k�t ir�nya volt. Az egyik a Perzsa-�b�l fel� vezetett, a m�sik azokra a ter�letekre, amelyeket az egyre gyeng�l� t�r�k birodalom tartott megsz�llva.

Az 1910-es �vek elej�re az �ri�si Arabf�lsziget bels�, sivatagi ter�letein Ibn Sza�d m�r vitathatatlan �r volt. Csak a k�lvil�ggal kapcsolatot tart� �s a kor gyarmatos�t� hatalmait legink�bb �rdekl� tengerparti hercegs�gekre, sejks�gekre nem tehette r� a kez�t.

A homoksivatag megh�d�t�sa egyben azt is jelentette, hogy az iszl�m legmerevebb �s legpurit�nabb szekt�ja, a vahabit�k ragadt�k magukhoz az uralmat a homok felett. A vahabita szekt�t egy Mohamed Ibn Abdul Vahab nev� vall�si reformer alap�totta a XVIII. sz�zadban. Tan�t�s�nak l�nyege az volt, hogy el kell vetni mindazokat a babon�kat, szok�sokat �s sallangokat, amelyek az �vsz�zadok sor�n befont�k Mohamed pr�f�ta eredeti hitt�teleit. Vissza kell t�rni a Kor�nhoz, amelyet a hit szerint maga Allah dikt�lt Mohamednek, �s a Kor�n szavai szerint, annak engedelmeskedve a legszigor�bb, minden f�ny�z�st elvet�, a kifinomult ruh�zatot, a doh�nyt �s a szeszes italt elutas�t�, minden k�ls� befoly�st elvet�, szigor� �letet kell �lni.

1750 t�j�n Abdul Vahab megszerezte Ibn Sza�d �s�nek, az akkori sza�di t�rzsf�n�knek a t�mogat�s�t, �s a vahabita reform�ci� val�s�ggal kirobbant a sivatag m�ly�r�l. Olyannyira, hogy a t�r�k szult�n utas�totta az akkor birodalm�hoz tartoz� Egyiptom uralkod�j�t: z�zza sz�t a vahabit�k �s a sza�diak sz�vets�g�t. Az egyiptomi seregek hossz� �s keserves sivatagi h�bor� ut�n visszaszor�tott�k a pr�f�ta z�ld z�szlaja alatt rohamoz� sza�di harcosokat, �s a vahabita szekta befoly�s�t kis ter�letre szor�tott�k. Ezt k�vette Ibn Rashid rohama �s a sza�di csal�d sz�m�zet�s�.

A sivatagi sz�l azonban most, Ibn Sza�d �s a 40 harcos Rij�d elleni sikeres �jszakai t�mad�sa ut�n megfordult. Az els� vil�gh�bor� k�sz�b�n m�r ism�t, a vahabit�k z�ld z�szlaja lobogott az Arab-f�lsziget belsej�nek homoktengere felett.

Az angolok

�k ebben az id�beni kezdt�k egy�ltal�ban tudom�sul venni a Sza�d csal�d l�tez�s�t. Els�sorban az�rt, mert az els� vil�gh�bor� kit�r�se ut�n, miut�n a t�r�k birodalom N�metorsz�g �s a Monarchia sz�vets�gese lett. Az angol k�l�gyminiszt�rium �s titkosszolg�lat �gy d�nt�tt: a t�r�k�k elleni f�ggetlens�gi harc jelszav�val, fel kell l�z�tani a t�r�k�k ellen, az arab t�rzseket. Az angol titkosszolg�lat k�t �gyn�k�t k�ld�tt az arab ter�letekre. Ibn Sza�d t�bor�ba egy Shakespear nev� sz�zados �rkezett (semmi k�ze nem volt a dr�ma�r�hoz, �s nev�nek v�g�r�l hi�nyzott az e bet�).

A tengerparti ter�letekre �s mindenekel�tt Mekka szent v�ros�ba az ut�bb legend�s h�r�v� v�lt Lawrence ezredes �rkezett. Ezeken a ter�leteken Husszein volt az �r, aki "a mekkai seriff" c�met viselte. (Az � lesz�rmazottai lettek egy�bk�nt Jord�nia uralkod�i.)

Husszein gy�keresen m�s t�pus� arab volt, mint Ibn Sza�d. A kifinomult, f�ny�z�sben �l� �s a szult�n udvar�val mindv�gig kapcsolatot tart� arab nemess�ghez tartozott - szemben a nyers, a sivatagi beduinok rideg �let�t �l� �s a vahabit�k szigor� tan�t�sait k�vet� sza�diakkal. Londonban egy�rtelm�en Husszeint tartott�k "a j�v� ember�nek" �s az igazi sz�vets�gesnek. Ezt egyebek k�z�tt az is mutatja, hogy Shakespear havi 5000 font�rt v�s�rolta meg az Arab-f�lsziget eg�sz bels� ter�let�t hatalma alatt tart� Ibn Sza�d t�mogat�s�t.

Ugyanakkor Lawrence ezredes n�gyszer ennyi, havi 20 000 fontot fizethetett be Husszein, a mekkai seriff p�nzt�r�ba. Eg�szen 1917 okt�ber�ig, teh�t csaknem az els� vil�gh�bor� v�g�ig �gy t�nt, hogy Husszein lesz Ar�bia ura. Lawrence ezredes lovagolt arab ruh�ban az angol titkosszolg�lat tisztjek�nt a mekkai seriff seregeinek �l�n, �s Palesztina fel� haladva nagy ter�leteket h�d�tott el a t�r�k�kt�l. Amikor Lawrence el�rte Akaba v�ros�t a Palesztina fel� vezet� �ton, a seriff "Ar�bia kir�ly�nak" nyilv�n�totta mag�t.

T�mad�s Mekka ellen

A helyzet az els� vil�gh�bor�t k�vet� n�h�ny �vben sem v�ltozott. Ibn Sza�d sok�ig habozott, megkock�ztathatja-e a Mekka elleni t�mad�st ?

V�g�l a vahabita lovasok 1925-ben megindultak Mekka fel�. El�sz�r a szent v�rost�l 60 kilom�terre l�v� gazdag hegyi �d�l�helyet, Taiff v�ros�t rohant�k meg. Minden mozd�that�t elraboltak, �s lem�sz�roltak 400 embert. Husszein m�g Mekk�ban �lt a palot�ban, de m�r tudta, hogy uralma Ar�bia felett elveszett. Titokban egy karav�n �l�n Akaba kik�t�j�be sz�k�tt, �s az angolok Ciprus sziget�re sz�ll�tott�k. Fia, Abdullah lett a jord�niai kir�lys�g els� uralkod�ja.

A vahabit�k z�ld z�szlaja megjelent Mekka utc�in: Sza�d harcosai nekil�ttak a szent v�ros "megtiszt�t�s�nak". Elpuszt�tott�k a k�l�n�sen d�szes s�rokat, a mecsetekr�l levert�k a d�sz�t�seket, �sszet�rtek minden zeneszersz�mot �s minden embert �br�zol� k�pet. K�t h�ttel k�s�bb Ibn Sza�d test�rs�ge �l�n maga is belovagolt Mekk�ba, �s r�viddel ut�bb felvette a "Sza�d Ar�bia kir�lya" c�met.

A kincst�r

Az orsz�g, amelyre k�s�bb az olaj aranyes�v� v�ltozott z�pora hullott, megsz�letett. De m�g mindig vert agyagb�l �p�lt, a sivatag �si t�rv�nyei uralt�k, �s voltak�ppen koldusszeg�ny volt.

A kincst�rnok (akit csak 20 �vvel ut�bb neveztek p�nz�gyminiszternek) Ibn Sza�d egyik h�s�ges bizalmasa, Abdullah al Szulejm�n sejk volt. A kincst�r egy vasp�ntokkal kivert fal�d�b�l �llott, amelyben M�ria Ter�zia tall�rok rejt�ztek, s amelyeket Szulejm�n �jszak�nk�nt az �gya al� l�k�tt.

Az orsz�g j�vedelmi forr�sa voltak�ppen a szent v�ros, Mekka volt, ahov� az iszl�m vil�g n�gy sark�b�l �ramlottak a zar�ndokok. A zar�ndok�t rengeteg p�nzbe ker�lt (nem sz�m�tva a legszeg�nyebbeket, akik gyalogszerrel �s koldulva tett�k meg a hossz� utat). "J� p�nz�gyi esztend�nek" az sz�m�tott, amikor sok zar�ndok �rkezett. �gy a Mekka megh�d�t�sa ut�ni n�h�ny �vben 100-150 ezer zar�ndok k�lt�tte a p�nzt a szent v�rosban. Az 1929-es gazdas�gi v�ls�g Ibn Sza�d kir�lys�ga sz�m�ra egyszer�en azt jelentette, hogy a zar�ndokok elmaradtak, �s Szulejm�n fal�d�i �resen t�tongtak.

Az olaj

A nyomor�s�g n�h�ny �ve ut�n, a 30-as �vek elej�n kezdett felbukkanni a l�that�ron az olaj lehet�s�ge - b�r akkor m�g senki sem sejtette, hogy Sza�d-Ar�bia homok puszt�i az eg�sz nemzetk�zi olaj�zlet p�nz�gyi �s strat�giai k�z�ppontj�v� v�lhatnak…

A t�rt�net azzal kezd�d�tt, hogy egy angol kalandor, n�v szerint Frank Holmes m�r 1923-ban n�h�ny ezer font�rt olajkutat�si enged�lyt szerzett Ibn Sza�dt�l. Kutat�sai azonban kudarccal v�gz�dtek. Holmes otthagyta Sza�d-Ar�bi�t, �s a f�r�st Bahrain sziget�n folytatta. A kutat�sok vagy �t esztendeig itt sem hoztak eredm�nyt. A nagy olajmonop�liumok, a Rockefeller csal�d kez�ben l�v� Standard Oil �s a Deterding �ltal ir�ny�tott angol-holland �rdekelts�g� Royal Dutch Shell ezekben az �vekben harcoltak a "vil�g", pontosabban az olaj�zlet feloszt�s��rt, �s Bahrain meg a sza�di homoksivatag nem nagyon �rdekelte �ket.

A helyzet csak akkor v�ltozott n�mileg, amikor Rockefeller �s egyik le�nyv�llalata, a Standard Oil of California mind�ssze 50 OOO doll�r�rt megszerezte Bahrain sziget�n az olajkutat�si jogot, �s �t �v kudarci ut�n a szigeten felt�rt a f�ld al�l a fekete arany. Ez a geol�gusok szem�ben megn�velte annak a val�sz�n�s�g�t, hogy a sza�diak homokja alatt is olaj rejt�zik. Az angolok "fel�bredtek": a j�r�szt �llami k�zben l�v� British Petroleum elk�ldte szak�rt�it, hogy t�rgyaljanak Ibn Sza�ddal (aki nemcsak kir�ly volt, hanem az orsz�g minden kincs�nek tulajdonosa is egy szem�lyben) egy olajkoncesszi� megv�s�rl�s�r�l.

K�l�n�s m�don az angolok bele�tk�ztek egy saj�t r�gi �gyn�k�kbe, akit m�g 1917-ben k�ldtek Sza�d-Ar�bi�ba. Az �gyn�k�t Ph�lbynek h�vt�k, �s annak idej�n az volt a feladata, hogy lebesz�lje Ibn Sza�dot a mekkai seriff elleni t�mad�sr�l. Philby k�l�n�s ember volt, aki megmagyar�zhatatlan vonz�d�st �rzett a beduin �letforma ir�nt. Feladat�t nem teljes�tette, az angol k�mszolg�lattal �sszeveszett. Ibn Sza�d bar�tja lett, �s �tt�rt a mohamed�n hitre.

Most, amikor a British Petroleum megb�zottai megjelentek Ibn Sza�d udvar�ban, szembe tal�lt�k magukat az arab ruh�ba burkolt Ph�lbyvel. A tapasztalt titkosszolg�lati �gyn�k persze tudta, hogy kor�bbi gazd�ival szemben �j p�rtfog�kat kell keresnie, �s haboz�s n�lk�l az amerikaiak szolg�lat�ba �llt. Az amerikaiakat ebben az esetben a Bahraini olajlelet birtokosa, a Standard Oil of Kalifornia (r�vid�tve SOCAL) jelentette.

Az els� koncesszi�

Ph�lby pontosan ismerte Ibn Sza�d gondolkod�sm�dj�t. Tiszt�ban volt az �reg kincst�rnok, Szulejm�n sejk p�nz�gyi m�dszereivel, �s eszerint befoly�solta a t�rgyal� feleket. Amikor megtudta, hogy a British Petroleum indiai r�pi�ban akarja kifizetni az olajkutat�si enged�lyre sz�nt �sszegeket Ibn Sza�dnak, nyomban felvette a kapcsolatot a SOCAL embereivel. Azt tan�csolta nekik: �g�rj�k meg Szulejm�n sejknek, hogy brit birodalmi arany�rm�kkel - sovereignnel - fizetnek. Ez el is d�nt�tte a k�rd�st. Az �zletet megk�t�tt�k. Egy m�jusi napon Ibn Sza�d agyagpalot�j�ban, a tr�non �l� kir�ly jelenl�t�ben Szulejm�n sejk elkezdte olvasni az egyezm�ny sz�veg�t. 60 esztend�re sz�l� kutat�si egyezm�ny. �venk�nt 5000 arany a b�r. 30 000 arany azonnali k�lcs�n a kir�lynak. Ha olaj bukkan fel a f�ld al�l, egy arany minden �t tonna olaj ut�n.

Philby eml�kirataib�l tudjuk, hogy k�l�n�sen forr� d�lut�n volt, �s akkor m�g a kir�ly palot�ja sem ismerte a l�gkondicion�l�st. Ibn Sza�d elaludt a tr�nsz�ken, mik�zben Szulejm�n sejk monoton hangon olvasta az egyezm�ny sz�veg�t. Csak arra riadt fel, hogy az olvas�snak v�ge, �s csend �l a teremre. Akkor felemelte a kez�t, �s Szulejm�nhoz fordult. "Rendben van - mondta -, b�zz�l Allahban, �s �rd al�." H�rom h�ttel k�s�bb Rij�d v�ros�t�l ezer kilom�ternyire, a V�r�s-tenger partj�n fekv� Dzsidda v�ros�ban, Szulejm�n h�z�ban egy �ri�si asztal egyik oldal�n a SOCAL megb�zottai �ltek, a m�sik oldalon Szulejm�n. M�g�tte n�h�ny rabszolga �s az imm�r j�l ismert, vassal kivert fal�d�k. Az amerikaiaknak egyenk�nt, k�nos lass�s�ggal kellett kisz�molniuk a 35 000 arany�rm�t, s a m�sik oldalon Szulejm�n emberei az aranyat berakt�k a l�d�kba…

Ez volt az els� p�nz, amit Ibn Sza�d (nem is az olaj�rt, csak az olajkutat�s jog��rt) kapott. Az amerikaiak megalap�tott�k a maguk r�szv�nyt�rsas�g�t, amelyben a SOCAL - �s rajta kereszt�l a Rockefeller birodalom, d�nt� szerepet j�tszott. T�bbsz�ri n�vv�ltoztat�s ut�n v�g�l is kik�t�ttek az Arab Amerikai Olajt�rsas�g elnevez�s mellett. (Az angol n�v r�vid�t�se: ARAMCO.) Ez a hat bet� az�ta bevonult a vil�ggazdas�g �s a nemzetk�zi olajharc t�rt�net�be.

A kutat�s kezdete

Egyel�re azonban az els� �vekben nem t�rt�nt semmi. Az amerikaiak egy Dzsebel Dhahran nev� domb t�v�ben l�tes�tett�k az els� olajv�rost, mert geol�gusaik �gy v�lt�k, hogy itt sz�m�thatnak legink�bb olajra. 1937 v�g�ig azonban nem t�rt�nt semmi, �s a kutat�k m�r azzal foglalkoztak, hogy abbahagyj�k a munk�t.

Ekkor avatkozott be az esem�nyek menet�be a v�letlen - vagy ink�bb az a fajta sz�ks�gszer�s�g, amely id�nk�nt a v�letlen �larc�ban jelenik meg. Az amerikai olajkutat�k mell�kes szolg�ltat�sk�ppen azt is elv�llalt�k, hogy art�zi kutakat f�rnak a v�zben szeg�ny orsz�g egyes ter�letein. 1938 december�ben Ibn Sza�d megk�rte �ket, hogy Rij�d k�rny�k�n is f�rjanak n�h�ny kutat. Az amerikai m�rn�k�k megjelentek, �s ketten k�z�l�k puszta k�v�ncsis�gb�l megl�togattak egy term�szetes kutat, amelyet a beduinok Ain Hit n�ven ismertek. Ez volt az a k�t; amelynek viz�n�l Ibn Sza�d �s negyven harcosa utolj�ra itatta meg a tev�ket 37 esztend�vel kor�bban, miel�tt felk�sztak volna a Rij�dot �vez� v�rosfalra.

Az Ain Hit term�szeti k�pz�dm�ny volt: keletkez�s�nek ideje ismeretlen, s �gy ker�lt napvil�gra, hogy egy v�zzel telt f�ld alatti barlang teteje az er�zi� �s a term�szetes f�ldmozg�s k�vetkezt�ben beomlott. A k�t voltak�ppen egy 30 m�ter m�ly, term�szetes kr�ter volt, annak a m�ly�n csillogott a v�zt�k�r. A kr�ter oldal�ba l�pcs�ket v�jtak, hogy a tev�ket egy fokozatosan m�ly�l� szerpentinen a v�zhez lehessen vezetni.

A k�t m�rn�k puszta k�v�ncsis�gb�l lesz�llt a kr�ter oldal�n, hogy megk�stolja a vizet, amelyet m�r �vsz�zadok �ta haszn�ltak a sivatagi zar�ndokok. A kr�ter m�ly�n t�gra ny�lt szemekkel n�ztek k�r�l, �s nyomban megfeledkeztek a v�zr�l. A v�zt�k�r perem�t pontosan az a fajta k�zet szeg�lyezte, amely alatt Bahrain sziget�n a SOCAL m�rn�kei esztend�kkel kor�bban olajat tal�ltak.

A geol�gusok nyomban levont�k a k�vetkeztet�st: ha Rij�d k�rny�ken ugyanaz a t�pus� k�zet rejt�zik mind�ssze 30 m�terre a f�ld alatt, mint Bahrain sziget�n, az olaj sem lehet messze.

Ett�l kezdve a kutat�s �j lend�lettel �nd�lt meg, �s a Dzsebel Dhahran k�rny�k�n is megszaporodtak a f�r�tornyok.

A h�bor� hat�sa

1938 m�rcius�ban itt t�rt fel a f�ld al�l Sza�d Ar�bia els� olaja; �s 1939 m�jus�ban megjelent az orsz�g partjain�l az els� olajtankhaj�.

N�gy h�nappal k�s�bb azonban megkezd�d�tt a m�sodik vil�gh�bor�. A nemzetk�zi olajpiac helyzete megv�ltozott, �s egyetlen amerikai tankhaj� sem v�llalhatta a hossz� �s vesz�lyes utat a Perzsa�b�lig. Az aranyes�re m�g mindig v�rni kellett.

Szulejm�n fal�d�iban ism�t fogyni kezdett az arany. Az olaj nem adott p�nzt; �s a h�bor�ban a zar�ndokok elmaradtak. Az amerikai hatalom cs�csain azonban ekkor m�r sejtett�k, hogy a h�bor� ut�ni esztend�kben a homoksivatag mer� aranny� v�ltozhat, �s a h�bor� elej�n Roosevelt eln�k hivatalos lev�lben k�z�lte akkori k�l�gyminiszter�vel: "Ezennel kijelentem, hogy Sza�d-Ar�bia v�delme �letfontoss�g� az Egyes�lt �llamok nemzetbiztons�ga szempontj�b�l." (Ez a mondat pontosan �gy hangzik, mintha 40 �vvel k�s�bben �rt�k volna…)

Az amerikaiak �rdekl�d�s�t jelezte a h�bor� v�ge fel�, hogy Roosevelt eln�k elhat�rozta: tal�lkoz�ra h�vja Ibn Sza�dot, aki addig sohasem hagyta el az Arab-f�lsziget ter�let�t. Hallv�n a h�rt, Churchill is �gy v�lte, hogy nem maradhat el az amerikai vet�lyt�rsak m�g�tt, �s s�rg�sen jelezte: � is l�tni akarja Ibn Sza�dot.

(Jellemz� egy�bk�nt, hogy a tal�lkoz� el�tt megtartott jaltai �rtekezlet utols� napj�ig Roosevelt titokban, tartotta Churchill el�tt az Ibn Sza�ddal tervezett megbesz�l�st.)

A tal�lkoz�

A kir�lyt a Murphy nev� amerikai rombol� sz�ll�totta a Szuezi-csatorna k�zep�n l�v� Nagy Keser�-t�hoz, ahol Roosevelt v�rakozott egy cirk�l�n. A Murphy fed�lzet�n s�trat vertek az uralkod�nak; 48 �l� birk�t sz�ll�tottak a haj�ra a kapit�ny legnagyobb megd�bben�s�re, �s k�l�n v�ztart�lyt �p�tettek, mert Ibn Sza�d csak a mekkai forr�s viz�t itta. A tal�lkoz� - legal�bbis az amerikai olajpolitika szempontj�b�l - sikeresnek volt mondhat�. B�cs�aj�nd�kul a b�na Roosevelt egyik tartal�k tol�kocsij�t aj�nd�kozta a gyorsan �reged� �s imm�r nehezen mozg� sza�di uralkod�nak. (A tol�kocsi Sza�d hatalmas termet�hez kicsinynek bizonyult, �s ez�rt sohasem haszn�lta, de Ibn Sza�d hal�l�ig egy k�l�n szob�ban, kisebb emelv�nyen d�szelgett a rijadi kir�lyi palot�ban.)

R�viddel ut�bb Churchill is tal�lkozott az uralkod�val, de k�lcs�n�sen ut�lt�k egym�st. A s�rl�d�s k�zvetlen oka az volt, hogy az �lland�an szivaroz� Churchill a kir�ly jelenl�t�ben is f�st�lt, �s nagy mennyis�g� konyakot fogyasztott, nem t�r�dve azzal, hogy a vahabita el��r�sok ezt szigor�an tiltj�k. (Roosevelt, aki nagyon er�s doh�nyos volt, a megbesz�l�sek alatt egyetlen cigarett�t sem sz�vott…)

A Churchilln�l tett l�togat�s idej�n baj volt az aj�nd�kokkal is. A brit minisztereln�k egy illatszeres kazett�t aj�nd�kozott Ibn Sza�dnak, ami alig sz�z fontot �rt. Ibn Sza�d viszont �kszerekkel kivert kardokkal, nyersgy�m�ntokkal �s igazgy�nggyel v�laszolt. A k�nos helyzetben Churchill kijelentette: az � aj�nd�ka csak "el�leg", �s egy angol haj� fed�lzet�n r�videsen pomp�s Rolls-Royce kocsit k�ldenek aj�nd�kba Ibn Sza�dnak.

Az ink�bb sz�nes, mint t�nyleges politikai �rt�k� tal�lkoz�k ut�n Ibn Sza�d m�g mindig koldusszeg�ny orsz�gba t�rt haza. Egy esztend�vel k�s�bb viszont, amikor az olajsz�ll�t�s megindult, m�r �rkezett 10 milli� doll�r - tov�bbra is aranyban - Szulejm�n l�d�iba. �t �vvel a h�bor� befejez�se ut�n, 1950-ben Ibn Sza�d m�r �vi 250 milli� doll�rt kapott, �s 1953-ban bek�vetkezett hal�l�nak esztendej�ben k�zel 300 milli�t. Ez a p�nz m�g mindig Szulejm�n l�d�iba v�ndorolt, mert az orsz�g Ibn Sza�d tulajdona volt; �s az ARAMCO �ltal fizetett jutal�k az � szem�lyes vagyon�nak r�sze. Sza�d-Ar�bi�nak tov�bbra sem volt bankrendszere; az arany�z�n semmif�le gazdas�gi c�lt nem szolg�lhatott. Szulejm�n egyetlen dolgot tehetett, �s azt meg is tette utas�totta az udvar mesterembereit, hogy k�sz�tsenek m�g t�bb, j�l megvasalt l�d�t az aranyp�nz elhelyez�s�re…

A csal�d

L�tsz�lag ezzel v�get is �rhetne a t�rt�net. �gy emelkedett a Sza�d csal�d a szuper gazdagok sor�ba, s a dolog legm�lyebb l�nyeg�t tekintve ma sem t�rt�nik egy�b, mint hogy Sza�d-Ar�bia p�nzt kap az olaj�rt, �s ennek a p�nznek �ri�si (b�r pontosan meg nem �llap�that� m�rt�k�) t�bbs�ge a sza�di uralkod� �s a hercegek kincst�raiba �mlik.

A Sza�d csal�d t�rt�nete azonban az Ibn Sza�d hal�la �ta eltelt t�bb mint negyedsz�zadban annyira �sszefon�dott az olajpolitik�val �s a vil�ghatalmi man�verekkel, hogy a t�rt�netet nem lehet Szulejm�n arannyal, t�m�tt l�d�ival befejezni.

Mindenekel�tt tiszt�zni kell a csal�di viszonyokat.

Ibn Sza�dnak 300 asszonya volt, akik k�z�l 17 sz�m�tott feles�gnek. A 17-b�l az �vek sor�n �ten viselt�k az "els� feles�g" rangj�t, s ez az �t asszony 12 fi�t sz�lt. (A t�bbiek m�g 23-at.) Jelenleg - minden dinasztikus el�gaz�st sz�mba v�ve - a sza�di kir�lyi csal�ninak t�bb mint 4000 f�rfitagja van. A n�ket senki sem sz�molja…

Ez a 4000 herceg gyakorlatilag az orsz�g eg�sz gazdas�gi �s politikai �let�t a kez�ben tartja. Egy francia diplomata �rta : "A sza�di kir�lyi csal�d olyan, mint egy �ri�si tr�szt igazgat� tan�csa." Amikor Ibn Sza�d meghalt, az els� feles�g fia, akit ugyancsak Sza�dnak h�vtak, l�tsz�lag minden bels� harc �s neh�zs�g n�lk�l k�vette a tr�n�n. A hivatalos tr�n�r�k�s a m�sodik asszony els� fia, Fejsz�t lett. A k�t f�rfi tehets�gben �s viselked�sben egyar�nt k�l�nb�z�tt egym�st�l. Sza�dnak sok�ig kellett v�rnia a tr�nra, apja �rny�k�ban. T�bb mint 50 esztend�s volt m�r, amikor v�gre kir�ly lett. Gyakorlatilag nem csin�lt egyebet, mint szinte eszm�letlen�l sz�rta a p�nzt. �ri�si h�remet tartott, 5000 szolg�ja volt, fantasztikus �s harsog�an �zl�stelen palot�kat �p�ttetett. T�z �v alatt m�sf�lmilli�rd doll�rt sz�rt ki az ablakon.

Ez a f�ktelen k�ltekez�s az �ri�si olajj�vedelmek ellen�re is a gazdas�gi cs�d sz�l�re sodorta az orsz�got. Fejsz�l, aki m�r fel tudta fogni a sza�di olajkincs jelent�s�g�t, fiait angol �s amerikai egyetemekre k�ldte, �s ismerte valamennyire a nemzetk�zi bankrendszer m�k�d�s�t. Megszervezte a hercegek egy vezet� csoportj�nak l�zad�s�t. Sza�dot felsz�l�tott�k, hogy mondjon le, majd megel�gedtek azzal, hogy n�vleges�n megtartva kir�lyi c�m�t, Fejsz�lnak engedje �t az �llam�gyek (�s ami ugyanazt jelentette : a csal�di �gyek) t�nyleges ir�ny�t�s�t.

Ut�bb Sza�d a kir�lyi sz�kb�l puccsot szervezett a hatalom visszaszerz�s�re, de a csal�d t�bbs�ge ellene fordult. Fejsz�l utas�t�s�ra az orsz�g legmagasabb egyh�zi szerve, az "ul�m�k tan�csa" koron�j�t�l is megfosztotta Sza�dot. Fejsz�l lett az uralkod�. Sza�d Egyiptomba ment, ahol sz�m�zet�sben halt meg 1969-ben.

Fejsz�l 1975-ig uralkodott; akkor a csal�d oldal�g�nak egyik hercege n�h�ny revolverl�v�ssel meggyilkolta. A herceget r�viddel ut�bb Rij�d f�ter�n nyilv�nosan lefejezt�k, �s n�h�ny �r�val k�s�bb �ssze�lt az �t legfontosabb herceg (Sza�d-Ar�bi�ban Bels� �tnek nevezik �ket), hogy az ut�dl�sr�l d�ntsenek. A Bels� �t tagja volt Ibn Sza�d harmadik feles�g�nek k�t fia, Mohamed �s Khaled. Idetartozott a negyedik feles�g fiai k�z�l a k�t legid�sebb; Fahd �s Szult�n, valamint az �t�dik feles�g fia, Abdallah. A tan�cskoz�son Mohamed k�z�lte, hogy mint addig, tov�bbra is �zleti �gyekkel �hajt foglalkozni, �s nem k�r k�zvetlen r�szt a hatalomb�l. �gy a harmadik feles�g sorrendben k�vetkez� fia, a gyenge eg�szs�g� Khaled L�pett a tr�nra 1975-b�n, tr�n�r�k�ss� pedig a negyedik feles�g legid�sebb fia, Fahd emelkedett. A hatalomv�lt�s teh�t a csal�di r�szv�nyt�rsas�g cs�csain viszonylag sim�n zajlott le, �s a Bels� �t az �ta is d�nt� szerepet j�tszik az orsz�g �let�ben. A csal�don bel�l azonban a nyugalom csak l�tszat volt.

T�mad�s a mecset ellen

1979 v�g�n m�r kezdtek mutatkozni a hatalmi harc els� jelei, amikor egy Sza�d-Ar�bia �let�ben p�ratlan esem�ny, a mekkai Nagymecset megsz�ll�sa az eg�sz dinaszti�t �letvesz�lybe sodorta, �s a viaskod� kl�nok arra k�nyszer�ltek, hogy egy id�re h�tt�rbe szor�ts�k ellent�teiket.

Val�sz�n�, hogy a mekkai Nagymecset k�l�n�s megsz�ll�s�nak �s m�g k�l�n�sebb ostrom�nak teljes t�rt�net�t sohasem fogja megismerni a vil�g. A hercegek �rthet� okb�l n�m�k maradnak, az elfogott ostroml�k fej�t pedig (persze nyilv�nos t�rgyal�s n�lk�l) az�ta m�r lecsapta a h�h�r b�rdja…

Az esem�ny helysz�ne �nmag�ban is legend�s. A mekkai Nagymecset �vsz�zadok �ta a vil�g mohamed�njainak egyik legszentebb vall�si k�zpontja. A mecset udvar�n �ll egy lapos tetej�, n�gysz�gletes �p�let, amely az ez�stt�lcs�rbe foglalt, szent K�bak�vet �rzi. A K�ba-szent�lyt neh�z, fekete selyemlepel bor�tja, amely d�szes Kor�n-id�zetekkel van kih�mezve. A zar�ndokok t�mege mindenekel�tt a Hidzsra, a mohamed�n �j�v kezdet�t�l �rasztja el a mecsetet. (Ez a sz� kivonul�st, �tk�lt�z�st jelent; az id�sz�m�t�s ut�ni 622. esztend�ben ezen a napon indult el Mohamed pr�f�ta h�veivel Mekk�b�l Medina v�ros�ba.)

Az udvart, amelynek k�zep�n a K�ba �ll, �ri�si templomlabirintus �leli k�r�l. oszlopsorait �s gal�ri�it 1968-ban teljesen fel�j�tott�k. Ebbe a szent mecsetbe t�rt be 1979. Hidzsra napj�n a t�mad�k mindm�ig nem azonos�tott csoportja.

K�nnyen elb�ntak az �r�kkel, akik a Nagymecsetre �rv�nyes szigor� fegyvervisel�si tilolom miatt csak hossz� hus�ngokkal harcolhattak a g�ppisztolyos t�mad�k ellen. T�szokat is ejtettek, k�zt�k Jamani sejknek, az olajipari miniszternek csal�dtagjait. A Sza�d csal�d, ami egyet jelent az �llam vezet�s�vel - nyomban eretnekeknek nyilv�n�totta a t�mad�kat.

Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy Szult�n herceg csapatai �s az Abdallah herceg vezet�se alatt �ll� nemzeti g�rda emberei fegyvereiket haszn�lhass�k a szent falak k�z�tt. Az els� jelent�sek, amelyek, persze kereszt�lmentek a sza�di cenz�ra sz�r�j�n, arr�l besz�ltek, hogy a Nagymecsetet elfoglal� eretnekek Mahdik�nt, azaz messi�sk�nt akart�k elismertetni vezet�j�ket.

A szigor� h�rz�rlat ellen�re azonban gyorsan napvil�gra ker�ltek olyan jelent�sek, amelyek azt sugallt�k, hogy a Nagymecset megrohamoz�sa nem eretnekek �s vall�si fanatikusok m�ve, hanem nagyon is politikai jelleg� cselekm�ny. Mindenekel�tt, k�t h�tig tartott, m�g Szult�n �s Abdallah leg�nyei vissza tudt�k foglalni a Nagymecsetet. Ez m�r jelezte, hogy a megsz�ll�k t�ls�gosan j�l kezelt�k a fegyvert ahhoz, hogy egyszer�en vall�si fanatikusnak lehessen nyilv�n�tani �ket.

Jelentkezett egy szemtan�, egy marokk�i zar�ndok is, aki elmondta, hogy a fegyveres behatol�k a sza�di lakoss�got s�jt� elnyom�s ellen sz�nokoltak a szent oszlopok alatt, �s a Sza�d csal�d har�csol�s�t �s �nk�nyuralm�t ostorozt�k.

K�zvetve erre vallott az is, hogy a mecset visszafoglal�sa ut�n Naif herceg bel�gyminiszter, a h�t Szudeiri egyike k�z�lte: Sza�d-Ar�bia legnagyobb m�ret� t�meges kiv�gz�s�t hajtott�k v�gre. Nyolc v�rosban 63 embert fejeztek le. T�bb szem�lycser�t hajtottak v�gre a hadsereg �s a biztons�gi er�k vezet�s�ben, �s lev�ltott�k Mekka v�ros�nak korm�nyz�j�t is.

Ez is arra utalt, hogy a csal�d katonai-politikai uralma elleni felkel�sr�l volt sz�, �s nem messianizmusr�l…

Az eretnekekr�l �s Mahdi v�r�kr�l besz�l� hivatalos v�ltozat hitel�nek azut�n teljesen v�get vetett az a francia �rtes�l�s, hogy a p�rizsi csend�rs�g k�l�nleges, terroristaellenes osztagai �rkeztek Mekk�ba egy katonai k�l�n rep�l�g�pen, hogy seg�tsenek a sza�di elh�r�t�snak a j�l szervezett l�zad�k kif�st�l�s�ben…

Ezek ut�n a Sza�d csal�d hi�ba ism�telgette m�r a vall�si megsz�llottak esztelen roham�r�l sz�l� v�ltozatot. A vil�g, �s benne mindazok a hatalmak; amelyek olajell�t�sa Sza�d-Ar�bi�t�l �s a f�ldkereks�g szuper gazdagainak �l�n �ll� Sz��d csal�dt�l f�gg, ett�l kezdve k�nytelen volt sz�molni a csal�d hatalm�nak esetleges �sszeoml�s�val.

Mivel ez egy meglehet�sen sz�vev�nyes �gy, �s l�nyeg�ben a tov�bbi r�szei nem tartoznak szorosan a f� t�m�hoz, ennek a bels� harcnak a tov�bbi r�szleteit m�r nem ismertetem...

Az utols� �vek

M�r Ibn Sza�d uralm�nak utols� �veiben - megel�zend� a m�s olaj orsz�gokban er�s�d� �llamos�t�si k�vetel�seket, beleegyezett az ARAMCO a kir�lyt illet� r�szesed�s felemel�s�be. Ezen t�l Ibn Sza�d 50 sz�zal�kot kapott az olajj�vedelmekb�l. (�zleti nyelven sz�lva: ett�l kezdve a fele-fele - fifty fifty - elvet Sza�d-Ar�bi�ra is kiterjesztett�k.) R�viddel ut�bb kital�lt�k azt az ad��gyi "bukfencet", amelyet az olajipar t�rt�nete "aranytr�kk" n�ven ismer. A kir�lynak �tutalt �sszegek egy r�sz�t �gy k�nyvelt�k el, mint a sza�di �llamnak fizetett ad�t. Miut�n pedig az amerikai ad�t�rv�nyek szerint egy j�vedelmet csak egyszer lehet megad�ztatni - ezt az �sszeget az ARAMCO levonta az Egyes�lt �llamoknak fizetend� ad�ja �sszeg�b�l. Ezzel �vi 50 milli� doll�rt vettek ki az amerikai p�nz�gyminiszt�rium zseb�b�l, �s dugt�k a Sza�d csal�d zseb�be, an�lk�l hogy az eg�sz man�ver az olajt�rsas�gnak egyetlen fill�rj�be ker�lt volna…

Mindez azonban csak apr� cs�nytev�snek, az �rintett �sszeg pedig apr�p�nznek sz�m�tott ahhoz k�pest, ami a 70-es �vekben �s k�l�n�sk�ppen a k�zel-keleti h�bor�t k�vet� 1973-as nagy olajv�ls�g ut�n k�vetkezett. Az amerikai k�l�gyminiszt�rium "legzseni�lisabbnak" kiki�ltott olajszak�rt�je, Jim Akins, aki ut�bb orsz�g�nak nagyk�vete lett Sza�d-Ar�bi�ban, egy h�ress� v�lt cikk�ben 1973 tavasz�n ijeszt� k�pet festett az olajell�t�s j�v�j�r�l. Azt mondotta, a vezet� ipari t�k�s orsz�goknak egyre t�bb olajra lesz sz�ks�g�k, az olaj id�nk�nt hi�nycikknek fog sz�m�tani, �s "ha nem vigy�znak"; 1980 derek�ra az olaj�r hord�kk�nt ak�r 5 doll�r is lehet. A val�s�g mellett Akins j�slata meglehet�sen s�padtnak bizonyult. 1980 derek�n a hord�nk�nti sza�di olaj�r a 30 doll�rt ostromolta.

Amikor Jim Akins m�g az 5 doll�ros olaj�r felett merengett, h�ress� v�lt cikk�ben �gy fogalmazott "A legend�ss� v�lt Kr�zus kir�ly kora �ta nem l�tott a vil�g m�g olyan arany�radatot, mint amilyen a sza�di kincst�r fel� �ramlik majd."

1980 derek�n az olaj kereken hatszor annyiba ker�lt, mint amire Akins bor�s �lmaiban sz�m�tott. A sza�diak hatszoros Kr�zuss� v�ltak. Vagyonuk sz�mszer� �s pontos hat�rait val�sz�n�leg sem �k, sem a vagyon j� r�sz�t kezel� nagy amerikai, angol �s sv�jci bankok sz�m�t�g�pei nem tudj�k t�bb� felm�rni.

A mekkai Nagymecset ostroma �ta azonban tudta a vil�g, hogy ez az irdatlan vagyon, a sz� fizikai, �s jelk�pes �rtelm�ben egyar�nt - homokra �p�lt.

Nyolcvan esztend�vel Ibn Sza�d �s negyven harcos�nak legend�s sivatagi rohama ut�n az ut�doknak m�r sz�molniuk kellett azzal, hogy mire kirobban a kl�nok, a h�t Szudeiri, az Al Seik unok�k �s a Bels� �t nagy hatalmi harca - a marakod�s m�r nem a csal�di hatalomm� fajult �llamhatalom, hanem a k�lf�ldi bankok p�nc�ltermeiben rejt�z� sz�ml�latlan milli�rdok feloszt�s��rt folyik majd…