Rockefeller

A kezdet

Ezt egy l�kupec �s v�ndorgy�gyszer�sz jelentette, aki az 1840.-es �vek m�sodik fel�ben j�rta New York �llam falvait, lovakat, valamint "olvasztott krist�lycukorb�l �s k�l�nb�z� gy�gyn�v�nyek kever�k�b�l" k�sz�lt "csodagy�gyszert" k�n�lgatott. Val�di neve mindm�ig titok, annyi bizonyos, hogy "dr. Rockefeller William Avery"-nek nevezte mag�t, ezt a nevet h�zass�ga ut�n t�rv�nyes�ttette.

H�t gyermeke volt, akik k�z�l az els� 1839.-ben sz�letett. Ez a fi� lett a petr�leum kir�ly, �s a dinasztia megalap�t�ja. Neve: John Davidson Rockefeller. Kereskedelmi iskol�t v�gzett, �s m�g csak 16 �ves volt, amikor seg�dk�nyvel� lett Cleveland v�ros�ban, egy sz�n- �s gabona �gyn�ks�gn�l. 19 �ves volt, amikor �n�ll�s�totta mag�t. Bizom�nyosi �zletet nyitott 1.000 doll�r t�k�vel. A p�nzt apj�t�l kapta k�lcs�n - rendk�v�l magas - �vi 10 %-os kamatra !!!

A betegs�g

Alig egy �vvel k�s�bb s�lyos gyomorbaj t�rt ki rajta. T�bb mint k�t �vig csak k�tszers�ltet �s aludttejet ehetett. Az orvosok korai hal�l�t j�solt�k. Haja �s szem�ld�ke kihullott, arca r�ncos lett. H�sz�vesen �ppen olyan r�ncos volt, mint �lete utols� �v�ben (kilencven �ves kor�ban), amikor �ppen 37. h�ziorvos�t temette el…

Az olajl�z

1862.-t �rtak, amikor a 23 �ves Rockefeller figyelm�t felkeltette az olajl�z, �s az Ohio �llamban felt�rt olajkutakt�l kb. 200 m�rf�ldnyi t�vols�gban, Clevland k�rny�k�n olajfinom�t�t �ll�tott fel. Nem v�letlen�l v�lasztotta ezt a helyet. Ez a m�miaarc� fiatalember volt ugyanis az els�, aki felismerte a sz�ll�t�s jelent�s�g�t az olaj�zlet szempontj�b�l. R�j�tt, hogy Clevland az amerikai Nagytavak k�zel�ben, k�t vas�tvonal keresztez�d�s�n�l, kulcsszerepet fog j�tszani abban, hogy az olaj, az akkor legnagyobb ipari ter�letekre, az USA keleti partvid�k�re eljusson.

Rockefeller megszerezte a D�li Finom�t� T�rsas�g r�szv�nyt�bbs�g�t. Ez sz�ll�totta a nyersolajat a finom�t�khoz, s enn�l fogva sz�ks�gszer�en kapcsolatba ker�lt a legnagyobb vas�tt�rsas�gokkal.

Akkort�jt h�rom nagy t�rsas�g (az Erie, a Central, �s a Pennsylvania) m�k�d�tt a petr�leum mez�k �s a finom�t�k k�z�tti ter�leten.

Els�k�nt a Pennsylvania vezet�ivel k�t�tt titkos meg�llapod�sokat. Ezeknek a r�szletei, csak k�s�bb, az olajkir�ly ellen ind�tott b�r�s�gi elj�r�sok sor�n ker�ltek nyilv�noss�gra. L�nyeg�k, mindenesetre az volt, hogy Rockefeller a maga r�sz�r�l biztos�tja, meghat�rozott mennyis�g� nyersolaj sz�ll�t�s�t.

Felt�tele az volt, hogy az � olaj�t a Pennsylvania fele �ron sz�ll�tsa, �s ugyanakkor m�g titkos visszat�r�t�st is adjon a Rockefeller versenyt�rsai �ltal fizetett magasabb fuvard�jakb�l. Ez magyar�n azt jelentette, hogy Rockefeller olaja olcs�bb volt, mint a konkurenci��…

Ezek, m�g csak a legszel�debb m�dszerek voltak. Felv�s�rolta a hord�kat, �s az olajtankokat, hogy a konkurensei ne tudjanak sz�ll�tani. Megszervezte a t�k�s vil�g els� ipari k�mh�l�zat�t, �s ennek seg�ts�g�vel felv�s�rolta azokat a f�ldeket, amelyeken kereszt�l versenyt�rsai cs�vezet�ket akartak lefektetni. Olyan finom�t�kat alap�tott, amelyek l�tsz�lag szemben �lltak vele, de val�j�ban az � kez�ben voltak, s amikor konkurensei sz�vets�get k�t�ttek ezekkel a finom�t�kkal, csak k�s�bb �bredtek r�, hogy az ellenf�lnek adt�k el a v�llalatukat.

A Standard Oil

1870.-re Rockefeller m�r legy�zte legnagyobb versenyt�rsait, �s egymilli� doll�r alapt�k�vel megalap�totta a Standard Oil T�rsas�got.

Ekkor ker�lt szembe a Pennsylvania vas�tt�rsas�ggal, amivel kor�bban sikeresen egy�ttm�k�d�tt (az�rt, mert a vas�tt�rsas�g tulajdonosai r��bredtek arra, hogy egyre ink�bb a Rockefeller f�le sz�ll�tm�nyokt�l f�ggenek). Ez�rt elhat�rozt�k, hogy minden erej�kkel, Rockefeller egyik megmaradt konkurense, az Empire Finom�t� T�rsas�g oldal�ra �llnak.

V�laszk�nt a Standard �gyn�kei el�z�nl�tt�k az olajmez�ket, �s minden�tt, az Empire �rain�l magasabb �rat k�n�ltak a nyersolaj�rt. �gy a nyersolaj �ra egyre magasabbra emelkedett, s egy adott ponton Rockefeller v�ratlanul lesz�ll�totta a finom�tott olaj �r�t, mindazon v�rosokban, ahol az Empire is �rult olajat. Ez persze nagy anyagi kock�zat, �s �ldozat volt a sz�m�ra, de tudta, ha siker�l t�nkretennie az Empire - Pennsylvania sz�vets�get, a most kock�ra tett p�nz bus�san megt�r�l.

A Pennsylvania m�r ingyen sz�ll�totta az Empire olaj�t, de m�g �gy sem tudtak versenyezni Rockefeller �rd�mpingj�vel. K�zben n�tt az el�gedetlens�g a Pennsylvania munk�sainak a k�r�ben, mivel a vas�tt�rsas�g t�meges elbocs�t�sokkal, �s fizet�scs�kkent�ssel igyekezett m�rs�kelni, az ingyenes sz�ll�t�s okozta vesztes�geket.

A l�zad�s

Rockefeller k�m- �s biztons�gi szolg�lat�nak, munk�sruh�ba b�jtatott �gyn�kei is megjelentek a vas�ti munk�sok k�z�tt. Er�szakos, �s lehet�leg fegyveres fell�p�sre t�zelt�k �ket. 1877. J�lius�ban (Pittsburgh v�ros�ban) kirobbant a h�res "f�t�h�zi l�zad�s". A Pennsylvania vezet�i a milicist�k beavatkoz�s�t k�rt�k. Az els� sort�z 20 munk�st �lt meg. Ez a sort�z azonban val�s�gos felkel�st robbantott ki. A milicist�k ezt el�sz�r visszaszor�tott�k, de a t�meg sorra gy�jtotta fel a mozdonyokat, �s az olajsz�ll�t� vagonokat. Hajnalra Pennsylvania m�r a Feh�r H�zhoz fordult, s v�g�l a Sz�vets�gi hadsereget vetett�k be a f�t�h�zi munk�sok ellen.

�jabb sort�zek k�vetkeztek. �jabb halottak �s sebes�ltek. Rockefeller �gyn�kei, persze feladatuk elv�gz�se ut�n, nyomban elp�rologtak. Mire a sort�zek elhallgattak, �s elsz�llt az �g� vas�ti kocsik f�stje, Rockefeller a f�t�h�zi munk�sok v�r�ldozat�val sz�trombolta az Empire - Pennsylvania sz�vets�get. �tsz�z olajsz�ll�t� vagon, ezer tehersz�ll�t�, �s sz�zh�sz mozdony semmis�lt meg.

A Pennsylvania a sz� szoros �rtelm�ben "hason cs�szva" vonult Rockefeller sz�ne el�, �s elfogadott minden felt�telt. A t�rgyal�sok v�g�n, a Standard Oil ura osztotta el a neki legink�bb megfelel� ar�nyban az olajsz�ll�t�sokat, a legnagyobb vas�tt�rsas�gok k�z�tt. Ett�l kezdve, gyakorlatilag senki sem sz�ll�thatott olajat Amerik�ban, a Standard Oil enged�lye n�lk�l…

A Pennsylvania felett aratott v�res "diadal", nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy 1899.-ben m�r az USA csaknem teljes finom�t� ipara a Standard csoport kez�ben volt…

Rockefeller tr�sztje 34 r�szv�nyt�rsas�gon kereszt�l, 80 t�rsas�got egyes�tett, �s 100.000 embert foglalkoztatott. Az USA egyik legnevesebb ipart�rt�n�sze (Ida Tarbell) azt �rta a Rockefeller vagyon kialakul�s�r�l sz�l� h�res k�nyv�ben, hogy "A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben az amerikai �zletemberek f�lelme a Standard Oilt�l, csak ahhoz a r�m�lethez hasonl�that�, amelybe Nap�leon ejtette Eur�pa uralkod�it a XIX. sz�zad elej�n".

A sz�tdarabol�s

Ekkort�jt kezd�d�tt az amerikai t�rv�nyhoz�sban az a nagyszab�s� k�zdelem, mely a Standard Oil monop�lium sz�tdarabol�s�t t�zte ki c�lul, m�gpedig a t�k�s "szabad verseny v�delm�nek" jelszav�val.

Rockefeller m�r a herc els� menet�ben el�be v�gott az �llami int�zked�seknek. Kihaszn�lta, hogy a k�l�nb�z� �llamokban, m�s, �s m�s tr�szt ellenes t�rv�nyek voltak �rv�nyben. Ohio �llamban, ahol a Standard Oil sz�letett, ezek a t�rv�nyek viszonylag szigor�ak voltak.

Rockefeller megkereste 80 v�llalata k�z�l azt, amelynek sz�khely�n legenyh�bbek a tr�sztellenes t�rv�nyek, s ahol a legolcs�bban megv�s�rolhat�k a helyi politikusok. �gy esett a v�laszt�sa New Jersey �llamra. Emberei bus�s veszteget�si p�nzekkel dolgoztak, �s szinte hetek alatt r�vett�k New Jersey t�rv�nyhoz�s�t, hogy a Standard Oil test�re szabott tr�sztt�rv�nyeket dolgozzanak ki.

Az eg�sz v�llalatot �tszervezt�k. A 80 v�llalatot t�m�r�t� 34 r�szv�nyt�rsas�gb�l 20-at csin�ltak. Ezek technikailag "f�ggetlenek voltak egym�st�l", val�j�ban azonban az addig szinte n�vtelen Standard Oil of New Jersey sz�rnyai al� tartoztak. M�g azt a tr�kk�t is megcsin�lt�k, hogy feloszlatt�k a Standard Oil k�z�s igazgat� bizotts�g�t. Persze csak n�vleg. Az igazgat� bizotts�g a Broadway 26. sz�m� h�zban �ppen �gy �l�sezett, mint eddig. Csak a nev�t�l fosztott�k meg. A hivatalos levelez�sekben ett�l kezdve �gy eml�tett�k a d�nt�seiket: "Az urak a Broadway 26. 1400-as szob�j�ban tal�lkoztak, �s v�lem�ny�k szerint…"

A harc ezzel m�g nem �rt v�get, mert az USA-ban olyan �ltal�nos volt a felh�borod�s Rockefeller praktik�ival szemben, hogy az ellene v�vott harc, belpolitikai k�zdelem, �s az eln�ki n�pszer�s�g�rt folytatott hajsza szerves r�sz�v� v�lt.

A sz�zad els� �veiben, ilyen belpolitikai, �s propagandac�lokb�l ind�totta meg Theodore Roosevelt eln�k, az imm�r �tszervezett Standard monop�lium elleni �j t�mad�st. Az �gy lassan m�szott v�gig, a k�l�nb�z� amerikai b�r�s�gokon, �s egyik fontos �llom�s�hoz akkor �rkezett el, amikor az USA Sz�vets�gi B�r�s�ga, Rockefeller egyik v�llalat�t, a titkos sz�ll�t�si tarif�k haszn�lata miatt p�nzb�ntet�sre �t�lte.

A sz�ban forg� v�llalat, a Standard Oil of Indiana volt. A b�r�i �t�let �gy sz�lt, hogy a t�rv�nytelen sz�ll�t�si tarif�k minden alkalmaz�s��rt, k�l�n - k�l�n 20.000 doll�r k�rt�r�t�st kell fizetni. Ez nem kevesebb, mint 29 milli� doll�r, b�ntet�st jelentett.

Rockefeller - r�ncos fej�n feh�r par�k�val - �ppen golfozott, amikor a k�ld�nc meghozta neki a p�nzb�ntet�s h�r�t. Az olajn�bob felbontotta a levelet, elolvasta, �s 10 cent borraval�t adott a k�ld�ncnek. Azt�n �gy sz�lt a t�rsaihoz: "Folytassuk a j�t�kot, uraim". Az egyik megk�rdezte: "Mennyit kell fizetni ?" Rockefeller nyugodtan v�laszolta: "29 milli� doll�rt". �s, - mint azt �n�letrajz �r�ja, Albert Carr megjegyzi - "Soha olyan j�l m�g nem golfozott, mint ezen a d�lut�non".

(Rockefeller hidegv�re �rthet�bb� v�lik, ha meggondoljuk azt, hogy 1882 �s 1906 k�z�tt, teh�t 24 esztend� alatt, 70 milli� doll�ros t�k�vel 700 milli� doll�r profitra tett szert - teh�t �venk�nt t�bb mint 40 %-os haszonnal dolgozott).

Persze Rockefeller azt is tudta, hogy az ellene ind�tott keresztes hadj�ratot sohasem fogj�k k�vetkezetesen v�gigharcolni. Hiszen a kapitalizmus fejl�d�se, m�r r�gen v�get vetett az USA-ban a szabad verseny korszak�nak. Mellesleg, ugyan az a Theodore Roosevelt, aki belpolitikai okokb�l �s a k�zv�lem�ny kedv�ben j�rva perek sorozat�t ind�totta a Standard Oil ellen, csendben lehet�s�get adott egy m�sik "ragadoz�nak", Morgan nagybank�rnak az addig f�ggetlen, k�zepes ac�lv�llalatok felv�s�rl�s�ra, �s az United States Steel , ac�lmonop�lium l�trehoz�s�ra.

�gy h�t Rockefeller tudta, hogy minden ellene ir�nyul� d�nt�s sz�ks�gszer�en formai lesz, b�rmilyen hat�rozottnak, �s kem�nynek t�njenek is.

 A Standard �gy 1911 nyar�n jutott el a Legfels�bb B�r�s�gig, amely elmarasztal� �t�letet hozott, Rockefellert a Standard Oil monop�lium feloszlat�s�ra k�telezte. Ekkor kapta a Standard Oil a mai form�j�t. A monop�liumot, term�szetesen csak l�tsz�lag bontott�k sz�t. Val�j�ban megtartotta �rdekelts�geit, �s csak n�vleg v�ltoztatta �t a Standard Oil of New Jersey nev�vel f�mjelzett v�llalkoz�s�t, alap�tv�nyok, �n�ll� v�llalatok �s csal�di �rdekelts�gek laza sz�vev�ny�v�. A val�s�gban hatalma �rintetlen maradt, s�t n�vekedett… S�t, maga Rockefeller az �t�lethirdet�st k�vet� t�zsdemanipul�ci�kkal 56 milli� doll�rt keresett…

A terjeszked�s

Rockefeller az "�j" Standard �l�n v�ltozatlan k�ny�rtelens�ggel folytatta a "har�csol�st". Az �v� volt az egyik legh�rhedtebb mag�nrend�r, �s sztr�jkt�r� v�llalat. A jogai�rt k�zd� munk�sokat rendre eltiporta, �s ugyanezt a sorsot sz�nta a konkurenci�j�nak is.

Els�k�nt az akkori id�k m�sodik legnagyobb olajkitermel� orsz�ga (Oroszorsz�g ir�ny�ba) szeretett volna terjeszkedni. De ekkora m�r itt jelent�s �rdekelts�get szerezetek a Nobel - Rothschild tulajdonban l�v� v�llalkoz�sok. Vel�k ugyan sz�vets�get k�t�tt, de mivel nem tudott megfelel� helyi kapcsolatokat ki�p�teni, nem tudta megvetni a l�b�t Bakuban. Mind itt, mind m�s ter�leteken is a Royal Dutch Shell lett a legnagyobb vet�lyt�rsa. K�zt�k bontakozott ki az olaj t�rt�nelm�nek legk�ny�rtelenebb �rh�bor�ja.

Ez akkoriban a k�nai piac megh�d�t�s�t jelentette. A Standard a k�nai falvak ezreiben osztogatott ingyen l�mp�kat, abban a rem�nyben, hogy azokat Rockefeller olaj�val fogj�k megt�lteni. A Shell j�val k�zelebb volt (Indon�z �rdekelts�gei miatt) a k�nai piachoz, ez�rt Rockefeller ingyen l�mp�csk�it t�bbnyire Shell olajjal t�lt�tt�k meg a falusiak…

Rockefeller ekkor vil�gm�retben megk�s�relte azt a fajta �rh�bor�t, amivel az amerikai bels� piacot megszerezte. Itt azonban l�nyegesen kedvez�tlenebbek voltak a k�r�lm�nyek, ez�rt v�g�l k�nytelen volt kiegyezni a Shellel.

A h�bor�

Szinte h�napra beazonos�that�, hogy Rockefeller mikor l�tta meg az els� vil�gh�bor�ban rejl� olajlehet�s�geket. 1915.-ben m�g att�l tartott, hogy a h�bor� miatt �sszeomolhat a lassan nemzetk�ziv� v�l� Standard �rdekelts�g. Ebben az �vben m�g az angol - francia sz�vets�g jav�ra meghirdetett, amerikai hadik�lcs�njegyz�st is elutas�totta. Rockefeller k�t �vvel k�s�bb �bredt, �s a m�sodik k�lcs�njegyz�sbe m�r besz�llt 70 milli� doll�rral.

1917. v�g�n nem csak a n�metek, hanem a franci�k is olajell�t�si gondokkal k�zd�ttek, ez�rt az amerikai eln�kh�z fordultak seg�ts�g�l. Ebben az �zletben hangzott el a k�s�bb h�ress� v�lt mondat "A k�vetkez� csat�kban a petr�leum �ppen olyan fontos, mint a v�r". A Standard Oil a h�bor� utols� 18 h�napj�ban majdnem 15 milli� tonna olajat sz�ll�tott Eur�p�nak. (Ekkor csak a Standard Oil of New Jersey nyeres�g�t hozt�k nyilv�noss�gra, ez ebben a 18 h�napban 200 milli� doll�r volt, /ebben persze nincs benne a "sz�tdarabol�s ut�ni, �n�ll�" v�llalatok nyeres�ge…/).

A terjeszked�se sor�n megszerezte a k�zel-keleti olaj 15 %-�t. (A harmincas �vekben Ibn Szaud, a jelenlegi kir�ly apja mind�ssze 247.000 doll�r�rt adta el az els� ter�letet Rockefellernek).

Maga a dinasztia persze �regedett, �s az "�sragadoz�" nem �rte meg a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�t. M�r j� n�h�ny �vvel hal�la el�tt fia, II. John D. Rockefeller vitte az �gyeket.

Az �zleti fog�sok, amiket a dinasztia alkalmazott, m�lt�ak voltak az alap�t�hoz. (Pl. csak a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n der�lt ki, hogy a Standard Oilnak a n�met olaj�zlet minden �g�ban voltak �rdekelts�gei.) Hitler h�d�t� h�bor�j�ban jelent�s szerepet j�tsz� I. G. Farben tr�szttel, kartellegyezm�nyt k�t�ttek. (A Standard visszavonult a m�gumi, m�benzin piacr�l, cser�be az I. G. Farben term�keivel nem jelent meg az amerikai piacon). A h�bor� ut�n a szen�tus vizsg�latot ind�tott ebben az �gyben, �s kider�lt, hogy k�lcs�n�sen haszn�lt�k egym�s szabadalmait, �s az ez�rt j�r� jutal�kot mindk�t c�g megkapta a m�sikt�l, az �sszegeket D�l-Amerik�n kereszt�l utalt�k �t. A Rockefellereknek, �rthet� m�don a n�rnbergi b�r�s�g kiv�logat�s�ban is benne volt a kez�k, hiszen vigy�zniuk kellett arra, hogy a n�ci tr�szt�kkel k�t�tt �zleteik ne ker�ljenek nyilv�noss�gra.

Furcsa felfog�s

John D. Rockefeller enyh�n sz�lva k�l�n�s ember volt. Szil�rd meggy�z�d�se volt, hogy vagyon�t, mag�t�l a Mindenhat�t�l kapta, �s Istenk�roml� az, aki ezt el akarja venni t�le. Amikor a t�rv�nyhoz�s elkezdte vizsg�lni a Standard Oil monop�lium �gyeit, a k�vetkez�t mondta: "A J�isten adta nekem a p�nzt. Mint megb�zott kezelem m�sok tulajdon�t, az Isteni Gondvisel�s megb�z�s�b�l. �ppen ez�rt Isten �s az emberis�g ir�nti k�teless�gemnek tartom, hogy minden centet, amelyet v�llalatomba beruh�ztam, tov�bbra is a t�rsadalom j�l�te �rdek�ben haszn�ljam fel".

Amikor a t�nkretett versenyt�rsai elkeseredett v�dakkal illett�k, megb�zta a legel�kel�bb New York-i Baptista templom lelk�sz�t, hogy a nev�ben a k�vetkez� nyilatkozatot tegye: "A Standard Oil voltak�ppen a k�ny�r�letess�g angyala, amely felkeresi az embereket, �s azt tan�csolja nekik: Ments�tek meg magatokat, mint No� a b�rk�ban, �s hozz�tok minden vagyonotokat. Mi �tvesz�nk t�letek minden felel�ss�get, �s kock�zatot."

Ez a fajta magatart�s v�gigvonult a dinasztia t�rt�nelm�n. Pl. amikor a TIME riportot k�sz�tett David Rockefellerrel, a dinasztiaalap�t� egyik unok�j�val, annak f�ny�z� eln�ki szob�j�ban, a k�vetkez�ken mondta: "Apa �s nagyapa sohasem engedte meg, hogy �gy �rezz�k, mintha korl�tlanul lenne p�nz�nk.", p�ldak�ppen elmondta, hogy " h�t�ves kor�ban, ha �dess�get akart venni, k�tdoll�ros �rab�r�rt, hat �r�n kereszt�l kellett leveleket gerebly�znie a csal�d birtok�n. Ha gyomot irtott, minden kih�zott sz�l�rt 25 centet kapott. Zsebp�nze 25 cent volt hetenk�nt. Ennek felhaszn�l�s�r�l �zleti k�nyvet kellett vezetnie, amelyet apja hetente ellen�rz�tt. Pontatlan k�nyvel�s�rt 10 cent, b�ntet�s j�rt…"

E p�z �tl�tsz�s�g�t nem volt neh�z felismerni. Az "�reggel" folytatott szem�lyes besz�lget�sek alapj�n Jung, egyik el�ad�s�n, amit a z�richi egyetemen tartott, �gy jellemezte �t: " Az egyetlen dolog, ami ennek a tudatnak a sivatag�b�l kiemelkedik: az �n. � az abszol�t egocentrikus, aki az eg�sz vil�got �nmag�n kereszt�l �t�li meg. Olyannyira, hogy mindenkit egyszer�en gonosznak tart, akinek �rdeke ellenkezik az �v�vel. " ezen az el�ad�s�n Jung "tudatgrafikonokat" rajzolt a t�bl�ra, a kor n�h�ny h�res ember�r�l. Bemutatta, hogy mindk�z�l a Rockefeller� a legegyszer�bb…

A birtok

Amerik�ban a Rockefellerek l�tes�tettek el�sz�r olyan, t�bb t�zezer holdas (!!!) birtokot, amelyen a csal�d minden tagj�nak k�l�n palot�ja emelkedett. Ez a birtok ma is megvan, nem messze New York-t�l. A neve Kykuit. Magas falak, t�m�r vaskapu, fegyveres �rs�g, �s rend�rkuty�k v�dik a betolakod�kt�l.

A f��p�let, egy �tvenszob�s, Gy�rgy korabeli st�lusban �p�lt gr�nitpalota. Ma m�r senki nem lakik benne. A fiv�reknek megvolt a maguk k�l�n�ll� kast�lya a birtokon, �s persze megsz�ml�lhatatlan m�s rezidenci�juk, egy�b helyeken.

A dinasztia

Jelenleg a harmadik gener�ci� uralkodik. Az alap�t� fia ut�n, annak �t fia, �s egy l�nya kapta meg a vagyon feletti rendelkez�s jog�t, amely hivatalosan, rajtuk k�v�l alap�tv�nyok, �s k�l�nb�z� l�tes�tm�nyek sz�vev�nyes tulajdon�ban van. (Ez ut�bbi az ad� megtakar�t�sok miatt. Pl. a j�t�konys�gi alap�tv�nyok ad�kedvezm�nyt kapnak.) Jellegzetes, hogy a csal�d tagjai �ltal�ban nem fizetnek �r�k�s�d�si ad�t. Hagyom�nny� v�lt ugyanis, hogy a dinasztia mindenkori tagjai "elaj�nd�kozz�k" vagyonukat az ut�daik sz�m�ra, �s �gy formailag szeg�nyen halnak meg. (Az aj�nd�koz�si ad� l�nyegesen kevesebb, mint az �r�k�s�d�si…)

Ez azt a l�tszatot kelti, mintha a vagyon egyre jobban sz�tter�lne, a birodalom ir�ny�t�sa egyre szem�lytelenebb� v�lna. Id�k�zben a Standard Oil of New Jersey is nevet v�ltoztatott, bel�le lett az Exxon.

A testv�rek k�z�l III. John D. Rockefeller ir�ny�tja az alap�tv�nyokat, j�t�konys�gi int�zm�nyeket, amelyek mind a politikai befoly�s, mind az ad�k szempontj�b�l rendk�v�li jelent�s�get kaptak.

David Rockefeller v�lt a dinasztia �zleti kulcsember�v�. Az � kez�ben volt a Chase Manhattan Bank, amely m�s olajmonop�liumok (pl. Shell, British Petr�leum) p�nz�gyeinek int�z�s�ben is d�nt� szerepet j�tszik. Birtok�ra sorozatban �rkeztek a k�lf�ldi �llamf�k l�togat�ba (minisztereln�k�k, kir�lyok, cs�sz�rok), �s p�rt�ll�s n�lk�l, az USA politik�j�nak ir�ny�t�i.

A harmadik testv�r Laurence az �j beruh�z�sokr�l d�nt.

A negyedik, Nelson pedig a dinasztia "l�that� megb�zottja". � 1979.-ben (70 �ves kor�ban) halt meg. N�gyszer volt New Jersey korm�nyz�ja, Ford eln�ks�ge idej�n pedig aleln�ki tisztet t�lt�tt be. 1940.-ben bel�pett Roosevelt eln�k korm�ny�ba, �s � dolgozta ki az USA m�sodik vil�gh�bor� ut�ni latin-amerikai politik�j�nak az alapelveit. 1952.-ben � v�lasztotta ki az USA k�t k�l�gyminiszter�t (Dean Rusk, �s Kissinger) ! Amikor Nixont eln�kk� v�lasztott�k, felaj�nlotta a Nemzetbiztons�gi Tan�csad�i tiszts�get Kissingernek, aki nyomban David Rockefellerhez sietett, s csak az � fejb�lint�sa ut�n fogadta el a felk�n�lt �ll�st. Teh�t nem t�lz�s azt mondani, hogy Kissinger (akit a Harvardr�l emeltek ki), volt a dinasztia megb�zottja a politikai hatalom l�that� cs�csain…

Nixon buk�sa ut�n r�vid ideig Ford k�vetkezett, azt�n Carter. �m ennek a kabinetnek is az egyik "sz�rke eminenci�sa" (Zbigniew Brzezinski) is a Rockefeller csal�d felfedezettje volt…