Mitsui

 A jap�n Mitsui h�z t�rt�nete

Ha van vil�grasz�l� vagyon �s hatalom, amelynek sz�let�s�vel kapcsolatban �j, az eur�pai ember sz�m�ra k�d�s �s ismeretlen fogalmakkal, s�t a m�lt t�vol�ba vesz� legend�kkal kell megismerkedni, akkor ez a jap�n gazdas�g egyik �ri�s�nak, a Mitsui h�znak a t�rt�nete. Aligha t�lz�s arr�l besz�lni, hogy itt mag�nak a t�vol-keleti szigetorsz�gnak �si t�rt�net�r�l van sz�, amelynek hat�sa ma, a sz�m�t�g�pek vil�g�ban is �t meg �tj�rja a Mitsui szervezet�t.

 A kezdet

A t�rt�netet j�form�n el sem lehet kezdeni a jap�n �st�rt�net n�h�ny von�s�nak felid�z�se n�lk�l. Ez, mint minden m�s n�pn�l, legend�k, �s m�toszok hom�ly�ba v�sz. A Mitsui h�z t�rt�net� szempontj�b�l a legfontosabb annak megeml�t�se, hogy m�r a VI. sz�zadban (teh�t majd n�gysz�z �vvel a magyar honfoglal�s el�tt) k�l�nb�z� nagy t�rzsi csal�dok k�nyszer�ten�k r� akaratukat a cs�sz�ri h�zra. Az els� ilyen felt�r� csal�d a Soga dinasztia volt.

A t�rt�nelem viharai sor�n egym�st k�vet� hatalmas csal�dok vezet�inek egyike 1192-ben felvette a "sogun" nevet. Ez egyszer�en parancsnokot jelent. Val�di �rtelme azonban "katonai dikt�tor". Jap�n t�rt�nelm�ben d�nt� szerepe volt, hiszen ez az int�zm�ny csaknem h�tsz�z esztendeig �llott fenn. E h�t �vsz�zad alatt a feud�lis Jap�nban a cs�sz�ri h�z n�vleges hatalma mellett mindig a sogun �s szervezete, az egy csal�dhoz kapcsol�d� "sogun�tus" jelentette az igazi hatalmat.

A sogunok, illetve csal�djuk, �lland� harcot folytattak m�s nagy h�b�ri csal�dokkal, akiknek persze megvolt a maguk klikkje. Ez a viszonylag gyeng�bb f�ldes�ri csal�dokb�l �llott. E f�urakat dajmi�knak nevezt�k. Mindegyiknek volt kicsiny, feud�lis hadserege. Ennek tagjai voltak a szamur�jok, akiknek egyetlen feladata a f�ldes�r katonai szolg�lata volt, s ez a szamur�j csal�dokban ap�r�l fi�ra sz�llt. A f�ldes�r rendszerint kisebb birtokot adom�nyozott, az �t szolg�l� szamur�joknak. Persze ezt a birtokot is a jobb�gyok m�velt�k meg.

A Mitsui h�z legend�ja szerint a dinasztia �se ilyen szamur�j volt, aki majdnem ezer esztend�vel ezel�tt az akkori sogun szolg�lat�ban �llott. A Mitsui csal�d hivatalos t�rt�nete azt is elmondja, hogy a XII. sz�zadban a csal�d az �si jap�n f�v�ros, Kyoto k�zel�ben nagyhatalommal rendelkez� Sasaki csal�dot szolg�lta szamur�jk�nt. K�s�bb ennek a f��ri csal�dnak n�h�ny sarja Mitsui l�nyt vett feles�g�l. Jap�n leghatalmasabb nagyt�k�s dinaszti�j�nak c�mere ma is azonos a Sasaki csal�d c�mer�vel.

A terjeszked�s

Jap�nban k�r�lbel�l a XVI. sz�zad t�j�n emelkedtek ki a c�hbeli k�zm�vesek, hal�szok, keresked�k t�meg�b�l az els� nagyobb p�nzv�lt�k, rizskeresked�k, haj�tulajdonosok. Ekkoriban jelennek m�g az els� manufakt�r�k, a k�zi munk�t t�megesen megszervez� �zemek. A XVI. sz�zad v�ge fel� a Mitsui csal�d m�r nem haszn�lt szamur�j kardot. El�bb mint rizsbor �rusok, k�s�bb mint egy sz�v�de tulajdonosai t�nnek fel a sz�nen. 1673-ban az egyik Mitsui fiv�r megalak�totta az orsz�g egyik els� p�nzv�lt� �s uzsor�s c�g�t, majd a selyemkereskedelemre vetette mag�t. Az 1700-as �vek elej�n m�r a Mitsuik Jap�n egyik leggazdagabb keresked�csal�dj�nak sz�m�tottak.

Az els� rekl�m Jap�nban

K�l�n�s �lm�ny fogadja a tranzisztorok �s sz�m�t�g�pek vil�g�b�l, a toki�i Mitsui M�zeumba l�p� l�togat�t. Megtudhatja, hogy a Mitsui csal�d volt az els�, amely Jap�nban rekl�mot �s hirdet�st haszn�lt. (Olajos pap�rb�l k�sz�lt eserny�ket osztogattak, amelyekre r�festett�k a Mitsui nevet. Megfizett�k a sz�nh�zigazgat�kat, hogy a n�pszer� darabok el�ad�s�n a klasszikus sz�vegek, deklam�l�sakor a sz�n�szek ejts�k ki a Mitsui sz�t.) Ez a csal�d volt az els�, amely a csekk �s�t haszn�lta Jap�nban. Itt alkalmaztak el�sz�r kett�s k�nyvel�st. A Mitsui csal�d hat�rozta el, hogy egy alkalmazottat (ha nem k�vet �l b�nt, �s tisztess�gesen dolgozik) sohasem lehet elbocs�tani. A munk�ltat� �s a munk�s "csal�di k�nt�sbe" burkolt kapcsolat�t, amelynek mindm�ig oly d�nt� szerepe van a jap�n gazdas�gi �letben, a Mitsui h�z alapozta meg.

A "csal�di alkotm�ny"

A XVIII. sz�zad elej�n m�r a Mitsui csal�d� volt Jap�n legnagyobb bankja �s keresked�h�za. A csal�df� "a cs�sz�r bank�rja" c�met viselte.

Ebben az id�ben dolgozt�k ki a Mitsui h�z m�ig �rv�nyes, "csal�di alkotm�ny�t". Ez szorosan �sszef�gg azzal a szereppel, amelyet a csal�d j�tszott a k�lvil�gt�l teljes k�tsz�z �vig (1640-t�l a XIX. sz�zad k�zep�ig) szinte l�gmentesen elz�rt Jap�n t�rt�net�ben. 1640-ben Jap�n �sszes kik�t�it lez�rt�k. Megtiltott�k olyan haj�k �p�t�s�t, amelyek hosszabb tengeri �tra alkalmasak. Rendeletet adtak ki, amely szerint egyetlen jap�n sem hagyhatja el az orsz�got. Ha m�gis megtenn� �s visszat�r, hal�lb�ntet�s v�r r�. Hal�los �t�let fenyegette azokat a k�lf�ldieket is, akik jap�n ter�letre l�ptek…

Ebben a k�l�n�s �s f�lledt l�gk�r� orsz�gban dolgozta ki a Mitsui csal�d a maga "alkotm�ny�t". Ez tizenegy "parancsolatb�l" �llt. A parancsolatok els� csoportja azt a gondolatot fogalmazza meg, hogy "az egy�n semmi, a csal�d minden", s hogy a csal�dnak felt�tlen hatalommal rendelkez� csal�df�t kell v�lasztania, aki a dinasztia nev�ben cselekszik. Ez a hatalom mindig csak a legid�sebb fi�ra sz�llhat, aki a csal�di vagyon �re �s kezel�je. A parancsolatok m�sik csoportja a csal�df� feladatait �s k�teless�geit t�rgyalja. V�g�l a tizenegyedik a k�vetkez�k�ppen sz�l: "Az a k�l�nleges szerencse �rt t�ged, hogy az istenek orsz�g�ban sz�lett�l. Tiszteld isteneidet �s a cs�sz�rt, aki az � megtestes�tj�k e f�ld�n." M�r ebb�l �rz�kelni lehet valamit abb�l a k�l�nleges l�gk�rb�l, amely a nagy jap�n t�k�s csal�dok korai t�rt�net�t �s mai hatalm�nak form�it megk�l�nb�zteti mindatt�l, amit az eur�pai �s amerikai kapitalizmus t�rt�net�b�l ismer�nk.

Tal�n m�g �rz�kelhet�bb ez a k�l�nbs�g, ha ideiktatjuk azt az esk�t, amelyet minden Mitsui fi�nak le kell tennie, amikor bel�p a c�gbe, imm�r csaknem h�romsz�z esztendeje. "�seink nagyra becs�lt szellemeinek jelenl�t�ben esk�sz�m, hogy er�s�tem a h�zunkhoz tartoz� csal�dokat, �s kiterjesztem az el�deink �ltal l�trehozott v�llalkoz�sokat. K�vetni fogom h�zunk alkotm�ny�t, �s nem k�s�rlem meg annak megv�ltoztat�s�t. Erre �nnep�lyesen megesk�sz�m, �s ezt �seink tiszteletrem�lt� szellemeinek jelenl�t�ben al��r�sommal is meger�s�tem."

Neh�z elk�pzelni az ilyen �zleti "avat�st" egy Rothschild, Krupp, Rockefeller vagy Ford csal�dj�ban...

Nyit�s k�lf�ld ir�ny�ba

A Mitsui h�z a vil�gt�l elz�rt Jap�n melegh�zi leveg�j�ben n�tt nagyra, de egyike volt azoknak a nagy p�nz�gyi �s kereskedelmi �rdekelts�geknek, amelyek meg�rezt�k, hogy az elz�rts�g korszak�nak v�get kell vetni. Amikor P�rry tengernagy vezet�s�vel az amerikai haj�k megjelentek az elz�rt jap�n kik�t�k el�tt, �s bez�zt�k a "melegh�z" ablak�t, a Mitsui h�z volt az els�, amely felvette a kapcsolatot az idegenekkel. A t�rzs akkori vezet�je elk�ld�tt egy fest�t Perry haj�j�ra, hogy arck�pet k�sz�tsen a tengernagyr�l, amikor a sogun�tus z�rt rendszere megbukott, �s megkezd�d�tt a felem�s polg�ri reformok korszaka, el�sz�r a Mitsui csal�dok f�rfitagjai rajzottak �t az �ce�non, hogy tanulm�nyozz�k az amerikai kereskedelmi �s bankvil�got.

Az els� k�t nagy lehet�s�get a Korea elleni h�d�t� hadj�rat �s a c�ri Oroszorsz�ggal v�vott h�bor� jelentette a Mitsui sz�m�ra. A h�bor� el�tt a Mitsuival szorosan egy�ttm�k�d� �llami vezet�k nagyszab�s� k�zponti beruh�z�sokkal kezdt�k el Jap�nban az iparos�t�st. Amikor azut�n az ad�fizet�k fill�rjeit kock�ztat� �llamhatalom elj�tszotta a maga szerep�t, bel�pett a Mitsui �s a t�bbi hozz� hasonl�, vele egy id�ben felemelked� nagy jap�n t�k�s csal�d. Olcs�n megv�s�rolt�k a korm�nyt�l a k�zp�nzeken kifejlesztett v�llalatokat, a b�ny�kt�l a sz�v�gy�rakig.

Ez adta meg a "kezd�sebess�get" a Mitsuinak �s a t�bbi tr�sztnek. Erre k�l�n�sen az�rt �rdemes felfigyelni, mert ugyanez a folyamat, persze sokkal fejlettebb form�ban, megism�tl�d�tt a m�sodik vil�gh�bor� ut�n.

Ennek a fejl�d�snek k�sz�nhette a Mitsui h�z, hogy a sz�zadfordul� ut�n h�t esztend�vel, az orosz jap�n h�bor� "zs�km�ny�nak" bezsebel�se ut�n m�r az orsz�g legnagyobb hadianyag gy�rosa is volt, �s a csal�df�t b�r�i rangra emelt�k, majd kit�ntett�k, a Felkel� Nap-renddel. S�t a Mitsui h�z kereskedelmi flott�ja (ami akkoriban 39 haj�b�l �llott) tev�keny�n r�szt vett a h�bor�s hadisz�ll�t�sok lebonyol�t�s�ban. Ez a terjeszked�si folyamat t�retlen�l tartott tov�bb eg�szen a m�sodik vil�gh�bor�ig. A jap�n t�rsadalom szerkezete k�vetkezt�ben azonban a "nagy n�v", az egy�nis�g elt�nik, al�mer�l, �s a csal�d, a sz�ntelen�l meg�jul� dinasztia �ll az el�t�rben: "a Mitsui".

A monop�lium

A m�sodik vil�gh�bor� k�sz�b�re a Mitsui terjeszked�se szinte p�ratlan monopolhelyzetet teremtett. A csal�d 112 nagy jap�n t�k�st�rsas�got tartott a kez�ben. A jap�ngazdas�gi �letnek 18 olyan �gazata volt (a vastermel�st�l az �lelmiszeriparig), amelyben ez a csal�d a termel�s t�bb mint fel�t tartotta k�zben. (K�l�n�sen a vegyipar, ahol a Mitsui gyakorlatilag a teljes jap�n termel�st ellen�rizte.)

A Mitsui az �vek sor�n m�s monopolt�k�s v�llalkoz�sokat is a maga �rdekk�r�be vont, s ezek a csal�d befoly�s�t n�velt�k.

Az eml�tett �rdekelts�geket is "nagycsal�dok" ir�ny�tott�k, amelyek sz�vetkeztek a Mitsui t�k�vel. Ezt a hallatlan sz�les k�r� sz�vets�get a jap�n gazdas�gt�rt�net "Nagy Mitsui" n�ven ismerte.

Ak�rcsak az amerikai vagy eur�pai t�k�seknek, a Mitsui h�znak is meg kellett k�zdenie a riv�lis nagyt�k�s csal�d�kkal a piac feloszt�s��rt. A Mitsui dinaszti�nak t�rt�nelmileg legnevezetesebb vet�lyt�rsa volt �s maradt a Mitsubishi-konszern, amely az Ivaszaki b�r�i csal�d tulajdon�ban volt. 1870-t�l eg�szen a m�sodik vil�gh�bor�ig a jap�n belpolitika, s�t katonapolitika is (persze n�mi egyszer�s�t�ssel) a Mitsui �s a Mitsubishi k�z�tti hatalmi harc �s e harcban k�t�tt megegyez�sek t�k�rk�pe volt.

A Mitsui h�z p�ld�ul �ri�si befoly�ssal rendelkezett a hadseregben �s a l�gier�ben, m�g a Mitsubishi a tenger�szetre vetette mag�t. Ezek az �rdekek nagy szerepet j�tszottak a k�s�bbi jap�n katonai strat�gia kialak�t�s�ban.

Politika

Tal�n m�g vil�gosabb a k�p, ha megvizsg�ljuk az 1870-es �vek v�g�n kialakul� jap�n parlamenti rendszer k�t legfontosabb p�rtj�t. T�lz�s n�lk�l elmondhatjuk: a Jap�nban kialakul� k�t nagy p�rt k�zvetlen�l a Mitsui �s a Mitsubishi politikai �rdekk�pviselet�nek volt tekinthet�. A Mitsui hozta l�tre a konzervat�v p�rtot. (Jap�n nev�n: Szeijukai.) A Mitsubishi pedig a reformp�rtot vagy k�s�bbi nev�n demokrata p�rtot. (Jap�n elnevez�se: Minszeito.)

A jap�n t�rt�nelem viharai sor�n ezek a p�rtok k�l�nb�z� n�ven jelentkeztek. Jellemz� azonban, hogy amikor a m�sodik vil�gh�bor�s veres�g ut�n �jra l�trehozt�k a parlamenti rendszert, ugyanez a k�t p�rt kelt �letre. A Szeijukai "liber�lis p�rt" n�ven alakult �jj�, a Minszeito pedig megtartott� a "demokrata p�rt" nevet. 1948-ban ez a k�t p�rt egyes�lt, �s mindm�ig a "demokrata-liber�lis p�rt" korm�nyozza Jap�nt, az a k�t p�rt, amelyet h�t �vtizeddel ezel�tt a Mitsui csal�d �s vet�lyt�rsa, a Mitsubishi-konszern hozott l�tre.

A veres�g ut�n

Amikor a m�sodik vil�gh�bor�ban a jap�n �llam �sszeomlott, �gy l�tszott, hogy �sszeomlott vele egy�tt a Mitsui h�z hatalma is. Az amerikai megsz�ll�k, k�zvetlen�l, a h�bor� ut�n elrendelt�k a nagy jap�n monopolista vagyonok feloszt�s�t. Ez azonban csak l�tszatint�zked�s volt, a nagybankok hatalm�t ugyanis �rintetlen�l hagyt�k. M�rpedig a Mitsui dinasztia eset�ben (�s a riv�lis nagyt�k�s csal�dokn�l is) �ppen a bankok fogt�k �ssze a szerte�gaz� �rdekelts�geket. Amikor az amerikaiak a hidegh�bor� elej�n m�dos�tott�k politik�jukat, �s elhat�rozt�k a nagy jap�n t�k�s csal�dok gazdas�gi hatalm�nak vissza�ll�t�s�t, csak egy tetszhalottat kellett fel�breszteni�k.

A r�gi, elk�peszt� csal�di hatalom, az �rintetlen csal�di bankok (ebben az esetben a Mitsui Bank �s a Dai-Ichi Bank) seg�ts�g�vel szinte h�napokon bel�l a r�gi form�ban szervez�d�tt �jj�. Az 1950-es �vek m�sodik fel�ben ez a k�t bank m�r a vil�g �tven legnagyobb bankja k�z� tartozott, mag�ban Jap�nban pedig a Mitsui csal�d volt az egetlen, amely az orsz�g h�t "�ri�sbankja" k�z�l kett�t tartott a kez�ben.

Ami a termel�st illeti, a k�l�nb�z� szak�rt�k k�z�tt m�g mindig vita folyik arr�l, hogy a Mitsuinak vagy a Mitsubishinak van-e nagyobb r�szesed�se. A k�t �ri�smonop�lium k�zel egyenl� er�vel rendelkezik, �s ketten a vil�g m�sodik ipari t�k�shatalm�v� emelkedett Jap�n gazdas�g�nak k�r�lbel�l 30 sz�zal�k�t ellen�rzik. Ezen bel�l persze vannak elt�r�sek, kialakultak h�talmi g�cpontok. �gy p�ld�ul a jap�n haj�gy�rt�s majdnem 70 sz�zal�ka Ivaszaki b�r� ut�dainak, a Mitsubishi-tr�sztnek a kez�ben van. Ezzel szemben a Mitsui csal�d �gynevezett "keresked�h�za" Jap�n legnagyobb export-import c�ge, �gy a Mitsui csal�d kez�n megy kereszt�l a teljes jap�n kivitel lebonyol�t�s�nak, t�bb mint fele…

Hirdet�sek

Nem dicsekv�s, hanem a val�s�g t�k�rk�pe, amit a Mitsui ezekben a napokban �nmag�r�l mond. Az egyik T�vol-Keleten megjelen�, amerikai �rdekelts�g� gazdas�gi lapban a Mitsui Bank a k�vetkez� hirdet�st adta fel: "Ha meg akarja tal�lni �tj�t a jap�n �zleti vil�gban, keresse meg a Mitsui Bankhoz vezet� utat. 143 hazai fi�k, t�bb mint 1700 k�lf�ldi bankkal rendszeres kapcsolat. Le�nyv�llalatok, New York, London, Bangkok, Bombay, Szingap�r.

A Mitsui h�z egy m�sik hirdet�se, amely a k�lf�ldi turist�kat veszi c�lba, tal�n m�g vil�gosabb k�pet ad arr�l, hogy mennyire �thatja a gazdas�gi �letet e nagy h�r� dinasztia hatalma: "J�het Jap�nba �ce�nj�r�val, amelyet Mitsui gy�rtott, saj�t b�ny�ib�l sz�rmaz� vasb�l, amelyet ac�lgy�rai nemes�tettek. Meg�rkezik egy kik�t�be, amelynek berendez�seit Mitsui sz�ll�totta. Felsz�llhat Mitsui gy�rtm�ny� villamosra, s elutazhat rajta a Mitsui sz�llod�k egyik�be. Este, ha lepihen, a Mitsui h�z kiad�v�llalatai �ltal publik�lt k�nyveket olvashat Mitsui gy�rtm�ny� villanyk�rte f�ny�n�l. Reggel, ha fel�bred, Mitsui �ltetv�nyeir�l val� te�t ihat, amelyet cukorgy�raink term�k�vel �des�t. Ut�na ell�togathat a Mitsui egyik �ruh�z�ba, ahol mindent megtal�l a dr�gak�vekt�l a h�ztart�si cikkekig."

Az �vtizedek sor�n k�nyvek �s tanulm�nyok sz�zai foglalkoztak m�r a Mitsui h�z t�rt�net�vel s azzal a szereppel, amelyet ez a dinasztia a jap�n t�rt�nelem �vsz�zadai sor�n j�tszott.

Az igazs�g felt�r�s�t megnehez�tette, hogy a Mitsui szamur�jok ut�dai megtartott�k a "csal�di alkotm�ny" parancsait, �s nem v�llaltak olyan l�tv�nyos szerepet az orsz�g �let�nek ny�lt sz�npad�n, mint Nyugaton a Rockefellerek, a Kruppok vagy a Rothschildok. A k�tsz�z esztend�s teljes elz�rts�g �s a r�gi hagyom�nyok m�ig �l� hat�sa nem teszi lehet�v�, hogy olyan vil�gosan fel lehessen t�rni a Mitsui �s a jap�n politika k�z�tti szem�lyi kapcsolatokat, mint p�ld�ul az ITT �s az amerikai korm�ny eset�ben. Csak n�h�ny esetben lehet szem�lyekig men�en r�tapintani ezekre a kapcsolatokra.

�gy p�ld�ul k�zvetlen Mitsui �gyn�k volt Matsuoka jap�n k�l�gyminiszter, a t�vol-keleti rabl�h�bor�k egyik szervez�je, Konoye herceg, minisztereln�k, aki az 1940-es �vek legelej�n megval�s�totta Jap�n �tt�r�s�t a ny�lt fasizmusra, s akinek korm�nya csaknem teljes eg�sz�ben Mitsui emberekb�l �llott. Vagy �ppen, egy�rtelm�en Mits�i �gyn�k volt Suzuki tengernagy, aki 1945 �prilis�ban az�rt vette �t a korm�ny vezet�s�t, hogy kapcsolatain kereszt�l az �sszeoml� Jap�n k�nnyebben megtal�lja az utat az amerikai tr�szt�k ir�ny�ba.

�gy h�t a Mitsui csal�d t�rt�net�ben t�bb a legenda, a k�d �s a hom�ly, mint a nagy eur�pai �s amerikai "rabl�b�r�k" csal�djain�l. A helyzetet azonban h�ven jellemzi James S. Allen amerikai kutat�, amikor, azt �rja: "Amerik�ban �ri�si a Morgan, Rockefeller, Du Pont �s Mellon h�zak hatalma, de olyan �ltal�nos ellen�rz�sre nincs lehet�s�g�k, mint Jap�nban a Mitsuihoz hasonl� tr�szt�knek."