Forr�s: �rdekeslap-freeweb, beluard.hu

Krupp

A nagy Krupp-v�ls�g �v�ben, 1966-ban a konszern vez�regy�nis�ge, Berthold Beitz keser�en azt mondta egy nyugatn�met �js�g�r�nak: "Most elapadt a foly�, �s v�gre l�tjuk, mi van a meder fenek�n: egy kis arany �s �cska palackok."

Az a "kis arany" persze nem is volt olyan kicsi. A v�ls�g pillanat�ban a dinasztia uralkod� tagja, Alfried Krupp von Bohlen und Halbach m�g mindig Eur�pa leggazdagabb embere volt, �s a Krupp birodalom a maga t�bb sz�z �zem�vel a vil�g egyik legnagyobb, egy k�zben lev� ipari v�llalkoz�sa.

Az�ta szervezetileg sok minden megv�ltozott. Mindenekel�tt: lemondott igazi �r�ks�g�r�l az "utols� Krupp", aki Arndt n�vre hallgatott. Ebben a fiatalemberben m�r nem volt semmi "ac�los". Idej�t legsz�vesebben h�l�szob�j�nak sminkasztala mellett t�lt�tte, amelynek felszerel�s�t egy hollywoodi filmszt�r is megirigyelhette volna. �r�kig par�k�kat pr�b�lt a t�k�r el�tt, �s id�nk�nt sz�p, karcs� fiatalemberek el�tt felvonultatta leg�jabb, Marokk�b�l hozatott kaft�njait.

Apja akkor m�r hal�los beteg volt. Ez�rt b�zt�k Beitzre a k�nos vagyoni oper�ci�t. A nyugatn�met nagybankok ugyanis csak akkor voltak hajland�k megnyitni p�nc�lszekr�nyeiket a gazdas�gi neh�zs�gekbe keveredett konszern megseg�t�s�re, ha az korszer� r�szv�nyt�rsas�gg� v�lik. Ehhez volt sz�ks�g az ifj� Arndt al��r�s�ra. A lemond�s persze nem jelentett �ppen nyomor�s�got. Az utols� Krupp (az ad�k levon�sa ut�n) �vente k�r�lbel�l k�tmilli� nyugatn�met m�rka apan�zst kapott. Ehhez j�rult m�g az apj�t�l �r�k�lt mag�nvagyon, amelynek �rt�k�t csaknem egymilli�rd m�rk�ra becs�lik. Mindazon�ltal m�r az els�, 1967-es esztend�ben k�tszer annyit k�lt�tt, mint az apan�zs, nevezetesen n�gymilli� m�rk�t…

Az utols� Krupp nem az els�, aki enyh�n sz�lva kiss� k�l�n�s szok�sokkal lepi meg k�rnyezet�t.

A kezdet

�rdekes, hogy az els� Krupp, aki 1587-ben �rkezett Essen v�ros�ba, ugyancsak az Arndt n�vre hallgatott. A csal�dt�rt�n�szek m�ig is vitatkoznak a fam�lia eredet�n. Az egyik v�ltozat szerint a Kruppok holland eredet�ek, �s egy �vsz�zaddal kor�bban csal�di nev�k m�g Kroppen vagy Krop volt. Annyi bizonyos, hogy, a sz�ban forg� Arndt 1587-ben saj�t kez�vel �rta be nev�t a v�rosi nyilv�ntart�sba. K�z�r�sa azonban olyan kezdetleges volt, hogy a n�met t�rt�n�szek m�g ember�lt�k�n kereszt�l vitatkoztak azon: Krupp, Krupe, Kr�p vagy Kripe volt-e a csal�d akkor haszn�latos neve.

Ha ez a bizonyos �s Arndt nem is tudott tisztess�gesen �rni, mindenesetre ravasz �zletembernek bizonyult. Akkoriban Essen v�ros�t, mint Eur�pa m�s v�rosait is szinte szab�lyos id�k�z�kben �nt�tt�k el, a puszt�t� j�rv�nyok. Tizenk�t esztend�vel az ut�n, hogy Arndt Krupp bek�lt�z�tt az esseni S�piacon lev� keresked�h�zba, a v�roson pestisj�rv�ny s�p�rt v�gig. Essent el�nt�tte a p�nik, a betegek ny�sz�rg�s�be a tivorny�z�k �v�lt�se vegy�lt, akik h�zukat, f�ldj�ket odadobt�k az els� vev�nek, hogy a biztosnak v�lt pusztul�sk�sz�b�n m�g egyszer kimulass�k magukat.

Arndt Krupp viszont nem ny�sz�rg�tt, �s nem mulatott, hanem v�s�rolt. Kerteket �s legel�ket v�s�rolt bag��rt a sz�k Essen v�roska falain k�v�l. Olyan f�ldeket, amelyek ut�bb kincset �rtek, s amelyek az esseni pestis ut�n n�gy �vsz�zaddal is a Krupp dinasztia birtok�ban voltak. Arndt Krupp k�s�i �veiben bel�pett ugyan a kov�csc�h tagjai k�z�, de m�helyt nem �p�tett; els�sorban keresked� volt, �s mint a pestisp�lda is mutatta, legink�bb a f�ld �s a telek �rdekelte.

A fia

Arndt fia, Anton Krupp 1612-ben, az eg�sz n�met f�ldet l�ngba �s v�rbe bor�t� harminc�ves h�bor� kezdete el�tt nyolc esztend�vel, feles�g�l vett egy Gertrud Kr�sen nev� le�nyz�t, akinek apja az Essen v�ros�ban m�k�d� 24 fegyverkov�csm�hely egyik�nek tulajdonosa volt. Ez az Anton volt az els� Krupp; aki fegyvereket gy�rtott. �venk�nt ezer �gy�cs�vet adott el, �s 1641-ben az esseni v�rosi tan�cs jegyz�k�nyve m�r "m�lys�gesen tisztelt hazafi, a nemes sz�let�s� Krupp Anton �r" n�ven eml�kezik meg r�la. Ebb�l b�zv�st le lehet vonni azt a k�vetkeztet�st, hogy az �gy��zlet nem mehetett rosszul. Ett�l kezdve a Kruppok Essen leggazdagabb polg�rai k�z� tartoztak.

Az amerikai William Manchester, a Kruppok legmodernebb �s tal�n legterjedelmesebb csal�dt�rt�net�nek �r�ja �gy eml�kezik meg err�l: "�gy h�t volt egy Krupp, aki a Ruhr-vid�ken csaknem h�rom �vsz�zaddal Verdun s t�bb mint h�rom �vsz�zaddal Szt�lingr�d el�tt m�r �gy�kat adott el."

Ezut�n hossz� sz�net k�vetkezett. Anton Krupp �gy��zlete azonban v�szj�sl� jel volt: mint �gy�k torkolatt�ze a t�voli l�t�hat�r m�g�tt. A gazdagod� Kruppok sok mindennel foglalkoztak: volt f�szerkeresked�s�k, m�sz�rsz�k�k, fest�k�zlet�k �s ruh�sboltjuk. Egy Krupp asszony, bizonyos Helene

A fegyver�zlet kezdete

Amalie Krupp volt az, aki 1800-ban �jra a sz�n, az ac�l, a kov�csm�helyek fel� fordult. Essent�l �szakra megv�s�rolt egy vas�nt� m�helyt 12 ezer tall�r�rt. A m�helyt "Gutehoffnungsh�tt�"-nek h�vt�k, �s ut�bb a Kruppok birodalm�nak egyik legb�szk�bb b�sty�ja lett. A m�hely el�sz�r l�basokat �s fazekakat gy�rtott, �m egy �zben - poroszorsz�gi rendel�sre - �gy�goly�kat is. H�t esztend�vel a m�hely megv�s�rl�sa ut�n Helene Amalie asszony tizenkilenc esztend�s unok�j�t, Friedrich Kruppot b�zta meg a m�hely vezet�s�vel. A Kruppok eddig ismert tizenegy gener�ci�j�ban � a hetedik gener�ci�hoz tartozott, �s m�ig az � neve (Fried Krupp, Essen) d�szeleg a Krupp-gy�rak homlokzat�n, szerte a vil�gon.

A Kruppok csal�di legend�ja ezt a Friedrich Kruppot eredetileg olyan k�pr�zatos tulajdons�gokkal rendelkez� f�rfi�nak t�ntette fel, akiben "a tehets�g energi�val p�rosult". Az igazs�g az, hogy Friedrich Krupp energi�ban nem sz�k�lk�d�tt, �s szenved�lyesen kutatott a vas �s ac�l�nt�s �j m�dszerei ut�n, de nem volt sikeres �zletember. Eur�pa f�l�tt akkoriban Nap�leon �rny�ka lebegett, �s Friedrich Krupp nagyanyja hal�la �ta azon t�n�d�tt: egy�ttm�k�dj�k-e �zletileg a franci�kkal vagy sem? V�g�l is az egy�ttm�k�d�s mellett d�nt�tt, �ppen akkor, amikor a nap�leoni nagy �rm�dia elindult keletre, hogy felmorzsol�dj�k a m�rhetetlen orosz s�ks�gokon. A j�vend� t�vcs�v�n visszafel� n�zve komikusnak t�nik: �m t�ny, hogy Friedrich Krupp a Rajna vid�ket megsz�llva tart� Nap�leon szolg�lat�ban l�v�sz�rkokat �sott Essen falai alatt. L�v�sz�rkokat a poroszok ellen, akik a megvert Nap�leon sz�trongyol�dott seregeit �ld�zve, k�zel�ti tettek a v�ros hat�raihoz.

Friedrich Krupp Nap�leon veres�ge ut�n is a v�rosban maradhatott ugyan, az �zlet azonban tov�bbra sem ment: els�sorban az�rt, mert a cs�sz�r nagy veres�ge ut�n az angol ac�l �jra megjelent a kontinensen. Friedrich Krupp m�helye, amelyet "�nt�ttac�lgy�rnak" (Gusstahlfabrik) h�vtak, val�j�ban nemigen volt, t�bb falusi kov�csm�helyn�l. 1824-ben Friedrich Krupp m�g azt a v�rosi h�zat is k�nytelen volt eladni, amelyben a fam�lia m�r t�bb mint k�tsz�z esztendeje lakott. A m�hely k�zel�ben �p�tett mag�nak j�val egyszer�bb �s kisebb h�zat. Ez a h�z ott �llt az �ri�ss� n�tt �zemi �p�letek t�v�ben eg�szen 1944-ig, am�g a m�sodik vil�gh�bor� gy�jt�bomb�i l�ngba nem bor�tott�k. (Az �jra felt�mad� Krupp-birodalom ugyanazon a helyen ism�t fel�p�ttette a h�zik� m�s�t, hogy a legend�t is �jra�lessze)

A val�s�g m�giscsak az, hogy amikor szalm�val t�m�tt �gy�n Friedrich Krupp harminckilenc esztend�s kor�ban meghalt, egy kudarcot vallott, becsv�gy� vid�ki kov�csmester k�lt�z�tt a s�rba.

A fellend�l�s kezdete

1826. okt�ber 8-�n apja temet�s�r�l �rkezve, az �j csal�df�, a legid�sebb fi�, Alfred Krupp "m�rleget csin�lt". A m�rleg el�g siralmas volt. A tizenn�gy esztend�s �j csal�df� �r�ks�ge egy mind�ssze h�t munk�st foglalkoztat� m�helyb�l �s az alig 700 tall�rt �r� csal�di h�zb�l, egy teh�nb�l �s n�h�ny diszn�b�l �llott.

Alfred Krupp az ac�l�nt�s megsz�llottj�nak bizo ny�lt, de az els� �vekben �gy l�tszott, hogy �ppen �gy kudarcot vall, mint az apja. H�szesztend�s kor�ra a m�hely m�r csak �t munk�ssal dolgozott, �s csak a legnagyobb neh�zs�gek �r�n tudott annyi megrendel�st szerezni, hogy valahogyan felsz�nen tarthassa mag�t.

A fordulatot tagadhatatlanul az hozta meg, hogy Alfred Krupp a par�nyi �zemben az addigiakn�l k�nnyebben hegeszthet�, ugyanakkor kem�nyebb �s rugalmasabb ac�l�tv�zetet �ll�tott el�. 1834-ben Alfred Krupp ezzel az ac�lmint�val beutazta a nagy n�met v�rosokat, �s megrendel�sek tucatjaival �rkezett haza. Egy �v m�lva m�r harminc, k�t esztend� m�lva hatvan munk�sa volt a Krupp-�zemnek.

A teljes igazs�g persze az, hogy a d�nt� �zleti �tt�r�s t�volr�l sem egyszer�en Alfred "zsenialit�s�nak" volt k�sz�nhet�, mint ezt a dinasztia udvari t�rt�net�r�i ember�lt�k�n kereszt�l hirdett�k. A kis m�helyben gy�rtott Krupp-ac�l kiv�l� min�s�g� volt ugyan, de a kor legjobb angol ac�lj�nak min�s�g�t nem m�lta fel�l. Ami a megrendel�sek �radat�t hozta, az a n�met v�muni� politik�ja is volt, amelyet Poroszorsz�g minden energi�j�val t�mogatott, s amely a k�s�bbi egys�ges n�met birodalom gazdas�gi el�fut�ra volt. A n�met v�muni� teremtette meg azokat az �zleti felt�teleket, amelyek k�zepette az �j Krupp ac�l az angol behozatal versenyt�rsa lehetett.

Ezzel a politik�val a h�ta m�g�tt Alfred Krupp eg�sz Eur�p�t bej�rta: �zleteket k�t�tt Vars�t�l Pr�g�ig, P�rizst�l Br�sszelig, s a francia f�v�rosban m�g James Rothschildot is felkereste: azt szerette volna el�rni Rothschild t�mogat�s�val, hogy a francia p�nzverde Krupp-f�le ac�lszersz�mokat haszn�ljon.

Az els� �gy�cs�

M�ig sem vil�gos, hogy Alfr�d Krupp mi�rt fordult �jra a fegyvergy�rt�s fel�. Annyi t�ny, hogy a Krupp-m�helyben 1836-ban kezdett el�sz�r k�s�rletezni �gy�cs�vek k�sz�t�s�vel, s 1843-ig tartott, am�g \az els� ac�l �gy�cs� elk�sz�lt.

A csal�di t�rt�n�szek nem sokat besz�ltek r�la, de t�ny, hogy Alfred el�sz�r az angoloknak pr�b�lta eladni az ac�l �gy�cs�vet. A brit korm�nynak k�ld�tt level�ben arra hivatkozott, hogy a korabeli bronz �s �nt�ttvas �gy�cs�vekhez k�pest az � k�sz�tm�nyei �sszehasonl�thatatlanul jobbak. Az angolok azonban csak udvarias visszautas�t� levelet k�ldtek, �s a porosz had�gyminiszt�rium sem tan�s�tott t�bb meg�rt�st.

Miut�n Alfred Krupp �vekig bomb�zta leveleivel a berlini had�gyminiszt�rium embereit, 1844-ben megkapta az els� megrendel�st, az �gy�cs�vet azonban csak h�rom �vvel k�s�bb, 1847-ben tudta sz�ll�tani. Amikor ez az �gy�cs� meg�rkezett a spandaui fegyverrakt�rba, m�g senki sem gondolta volna, hogy t�rt�nelmet fog �rni. Ez volt az els� Krupp �gy� Poroszorsz�gnak.

Az arzen�lban k�t teljes �vig porosodott Alfred Krupp �gy�ja, �s csak 1849-ben pr�b�lt�k ki. Ut�na levelet �rtak Essenbe. Aff�le "h�mm�g� levelet" az �gy� nem rossz - �rt�k -, de annyival dr�g�bb az eddig gy�rtott bronz- �s vas�gy�kn�l, hogy azokkal nem versenyezhet. Alfred Krupp k�s�bb azt �rta egy bar�tj�nak k�ld�tt level�ben, hogy a berlini arzen�l parancsnoka ny�ltan megmondta neki: "Tudni sem akarok az ac�l�gy�kr�l, hiszen Wellington is bronz�gy�val verte meg Nap�leont Waterloon�l..."

Alfred Krupp erre ism�t az angolokhoz fordult, �s a londoni "Krist�lypalot�ban" tartott ki�ll�t�son 1851-ben bemutatott egy ac�l�gy�t. Az �gy� nagy felt�n�st keltett - de eladni nem tudta. K�n�lta t�bbsz�r is az angol korm�nynak, k�n�lta a franci�knak, k�n�lta a c�ri udvarnak - az �gy� senkinek sem kellett. Egyetlen ember volt, akit az �gy� �rdekelt: Wilhelm, a Hohenzollern-h�z hercege, a k�s�bbi I. Vilmos. � meg is l�togatta az esseni m�helyt, �s kit�zte Alfred mell�re a V�r�s Sas-rend negyedik fokozat�t.

Vilmos azonban m�g nem jelentett hatalmat Eur�p�ban, az igazi hatalmass�gok pedig tov�bbra is visszal�kt�k Krupp aj�nlatait. II. S�ndor c�r szak�rt�i a nekik k�ld�tt ac�l�gy�t kipr�b�lt�k, �s csod�lkozva �llap�tott�k meg, hogy n�gyezerszer is el lehet s�tni an�lk�l, hogy sz�trepedne… Elismer�s�k jelek�nt az �gy�t elhelyezt�k a P�ter - P�l er�d t�z�rs�gi m�zeum�ban, �s tov�bb haszn�lt�k a r�gi �gy�kat…

A t�rt�nelem tr�f�ja, hogy III. Nap�leon - akinek hatalm�t k�s�bb a Krupp fegyverek bomb�zt�k sz�t m�r majdnem megv�s�rolt 300 Krupp �gy�t. Az �zlett�l a francia "fegyverkov�csok", a Schneider csal�d k�vetel�s�re �llt el. �gy v�lte, hazafias k�teless�ge, hogy a Le Creusot v�rosk�ban �p�lt �j Schneider-gy�r term�keit t�mogassa.

A Krupp-�zem lassan n�vekedett; 1857-ben m�r ezer emberrel dolgozott, �s a Krupp-ac�lt elismert�k eg�sz Eur�p�ban. A nagy �zlet azonban, az igazi �tt�r�s a vagyon �s hatalom fel� m�g v�ratott mag�ra. Ebben az id�szakban a leghasznothajt�bb �rucikk, a gy�r n�veked�s�nek motorja m�g nem a fegyver volt, hanem a vonatker�k. A vas�t a XIX. sz�zad ipari forradalm�nak egyik jelk�pe, �s Alfred Krupp az els�k k�z�tt volt, aki hegeszt�s n�lk�li ac�lkerekeket tudott gy�rtani. Akkor v�lasztotta a Krupp m�vek jelv�ny�nek az egym�sba fon�d� h�rom kereket. Ma is ez a h�rom k�r a gy�ri v�djegy.

Az �zlet beindul

A kerekekre az �gy�k csak akkor kezdtek igaz�n felker�lni, amikor ama bizonyos Hohenzollern Vilmos, az ac�l�gy�k rajong�ja 1859 �sz�n Poroszorsz�g uralkod�ja lett. Krupp egy csap�sra, 312 ac�l�gy�ra kapott megrendel�st, �s a porosz had�gyminiszt�rium nyomban �tutalta a v�s�rl�si �sszeg fel�t, sz�zezer tall�rt. Ett�l kezdve a Kruppok a porosz z�szl�val takar�ztak, s az �j uralkod� Alfred Kruppnak �rt level�ben a dinasztia hazafiass�g�t dics�rte, mondv�n, hogy "k�vetkezetesen visszautas�tott�k a k�lf�ldi �gy�megrendel�seket". (�s mindezt az ut�n, hogy Alfred Krupp �vtizedek �ta h�zalt hi�ba az ac�l�gy�kkal a c�rt�l III. Nap�leonig.)

A hazafias p�z ann�l is k�l�n�sebb volt, mert a porosz megrendel�sek k�vetkezt�ben kibontakoz� Krupp-konjunkt�ra egyben azt jelentette, hogy a gy�r hatalmas k�lf�ldi megrendel�sekhez is jutott. Ebben az id�ben m�g a c�ri birodalom volt Krupp�k legnagyobb vev�je; 1863-ban II. S�ndor gener�lisai egymilli� tall�ros �gy�megrendel�st k�ldtek Essenbe - �tsz�r nagyobbat, mint Vilmos�k ! A dinasztia az "�gy�kir�lyok" elnevez�st is a c�ri megrendel�seknek k�sz�nheti. Akkoriban egy berlini �js�g r�szleteket k�z�lt Krupp egymilli� tall�ros oroszorsz�gi �zlet�r�l, s ebben a cikkben neveztek el�sz�r egy Kruppot "�gy�kir�ly"-nak.

Az els� m�ni�s

A siker nem v�ltoztathatott azon, hogy Alfred, az �gy�kir�ly, id�nk�nt meglehet�sen k�l�n�sen viselkedett. M�r apj�ra, Friedrichre is jellemz�ek voltak a depresszi�s rohamok; olyankor napokig fek�dt �gy�n, arccal a fal fel� fordulva, �s nem sz�lt senkihez egy sz�t sem. Alfred - mik�zben fegyverkez�si birodalmat �p�tett- �lmatlans�gban �s �ld�z�si m�ni�ban szenvedett. �lete folyam�n - t�bbnyire apr� c�dul�kra - t�bb mint �tvenezer feljegyz�st �rt. Ezeknek j� r�sze a csal�d kr�nik�sai szerint szem�lyes biztons�g�nak �gy�vel foglalkozott. (Egy p�lda: "Azt hiszem, szerz�dtetni kell m�g �gy �rt, aki a mostani test�rt ellen�rzi, meg egy harmadikat is, hogy fel�gyeljen a m�sodikra.")

A Krupp csal�d ma is �ll� essem kast�lya, a Villa H�gel (Villa a dombtet�n) is viseli ennek a k�l�n�s terhelts�gnek a jegyeit. A Villa H�gelt, amely oly s�t�t szerepet j�tszott N�metorsz�g t�rt�net�ben, t�bb mint �t �vig tervezt�k, �s egy �vtizedig �p�tett�k.

Miut�n Alfred Krupp nemcsak "�ld�z�it�l" f�lt, hanem a t�zt�l is, a villa �p�t�i igen neh�z feladatokat kaptak. Az �p�tm�nyt (amelyet m��rt�k m�r akkor "egy f�p�lyaudvar �s egy j�r�sb�r�s�g kever�k�nek" neveztek) �gy kellett l�trehozniuk, hogy szerkezeti elemk�nt f�t nem haszn�lhattak, ami az akkori id�ben nem kis feladat volt. Term�szetesen arr�l sem lehetett sz�, hogy g�zvezet�ket helyezzenek el a falakban: a g�z robban�kony. Az akkor m�g szok�sos g�zl�mp�kra Alfred Kruppnak �gysem volt k�l�n�sebb sz�ks�ge, m�rt �jszakai feljegyz�seit s�t�tben �rta…

A tr�gyaszag

�ppen olyan j�l tudott s�t�tben �rni, mint nappali f�nyn�l. A t�zbiztons�g fokoz�s�t szolg�lta az is, hogy Alfred Krupp dolgoz szob�j�t h�rmas vasajt� z�rta el a k�lvil�gt�l. Az �gy�kir�ly nemcsak a t�zt�l reszketett, hanem a huzatt�l is, ez�rt utas�t�st adott, hogy a Villa H�gel egyetlen ablaka se lehessen nyithat�. A szell�z�st k�l�nleges szell�z�csatorn�kkal oldott�k meg, ami egyben seg�ts�g�re volt Alfred Kruppnak abban, hogy biztos�tsa a maga sz�m�ra annyira fontos tr�gyaszagot.

Ez n�mi magyar�zatra szorul. Az �gy�kir�ly egyik jellemz� saj�toss�ga volt, hogy ifj�kora �ta var�zsos jelent�s�get tulajdon�tott a k�l�nb�z� szagoknak. Azokat "j�t�kony" �s "�rtalmas" szagokra osztotta, s a j�t�konyak k�z�l legt�bbre a friss l�tr�gyaszag�t becs�lte…

Egyik feljegyz�s�ben azt �rta, hogy ha ezt a szagot �rzi, "megnyugszik, �s alkot� gondolatai t�madnak"…

A Villa H�gelben a tr�gyak�rd�st �gy oldott�k meg, hogy Alfred Krupp dolgoz�szob�j�t k�t emelettel a l�ist�ll� felett helyezt�k el, s �gy a h�rmas ajt�val lez�rt h�l�szob�ba k�l�n, viszonylag- r�vid szell�z�csatorna sz�ll�totta az "illatot".

L�tnival�, hogy az �gy�kir�ly fej�vel nem volt minden rendben. Az �gy�k azonban rendben voltak, �s 1870-ben val�s�ggal sz�tl�tt�k III. Nap�leon t�z�rs�g�t a n�met-francia h�bor�ban. Krupp ac�l�gy�i k�tszer olyan messzire vittek, mint a francia broz�gy�k, �s r�ad�sul sokkal gyorsabban �s pontosabban t�zeltek. A kor katonai szak�rt�i k�nytelenek voltak meg�llap�tani, hogy a Krupp �gy�k a porosz-francia h�bor� "legnagyobb katonai meglepet�se".

A katonai gy�zelem term�szetesen �ri�si �zleti fellend�l�st hoz�n Krupp sz�m�ra. Eg�sz Eur�pa Krupp-�gy�kat v�s�rolt. T�r�korsz�g Alfred �gy�ival �riztette a Boszporuszt, �s a t�voli K�n�ban az akkori id�szak legbefoly�sosabb feud�lis hadura, Li Hung-csang is 270 Kr�pp t�bori �gy�t rendelt hadserege sz�m�ra. M�g a par�nyi Andorra is v�s�rolt Krupp �gy�kat, noha nem tudta haszn�lni �ket, mert a hercegs�g annyira kicsi volt, hogy ha els�t�ttek volna egy �gy�t, a l�ved�k vagy spanyol, vagy francia ter�letre hullott volna…

1870-t�l kezdve m�sf�l �vtizedig a Krupp-munk�sok sz�ma minden h�rom esztend�ben megk�tszerez�d�tt !

Szinte term�szetes, hogy az �gy�kir�ly a n�met munk�sok legveszettebb ellens�gei k�z� tartozott. A Krupp-m�vekben vezett�k be a n�met nagyipar els� feketelist�j�t, s ha egy munk�sr�l megtudt�k, hogy tagja a szoci�ldemokrata p�rtnak, nyomban kidobt�k az �zemb�l. 1877-ben Alfred Krupp besz�det tartott munk�sai �l�n. "�r�ljetek annak, amitek van - mondotta. - Ha v�ge a munk�nak, maradjatok a csal�di k�rben feles�getekkel, gyermekeitekkel �s �reg sz�leitekkel. A h�ztart�s dolgaival foglalkozzatok. Az legyen a ti politik�tok. Akkor boldogok lesztek. �m k�m�lj�tek magatokat a nemzeti politika nagy k�rd�seinek megt�rgyal�s�val j�r� izgalmakt�l. Azok t�bb id�t �s tud�st ig�nyelnek, mint amennyivel egy munk�s valaha is rendelkezhet..."

A n�met munk�sok persze �gyet sem vetettek erre a Krupp-f�le katekizmusra, �s 1877-ben - els� �zben - tizenk�t szoci�ldemokrata k�pvisel�t k�ldtek a n�met nemzetgy�l�sbe. Bismarck kancell�r v�laszk�nt meghozta h�res szocialistaellenes t�rv�ny�t, amely t�rv�nyen k�v�l helyezte a szoci�ldemokrata p�rtot. Mint a Krupp-lev�lt�r feljegyz�sei tan�s�tj�k, Alfred "ujjongva �nnepelte a kancell�r d�nt�s�t".

�zemi szinten Krupp �gy hozta meg a maga szocialistaellenes t�rv�ny�t, hogy vasfegyelmet k�nyszer�ttet munk�saira. Az �zemnek sz�nt feljegyz�seit rendszerint "Kedves �zem!" megsz�l�t�ssal kezdte, mintha egyetlen szem�lyhez �rn� a levelet. Az egyik ilyen feljegyz�sben el��rta, hogy a Krupp-�zemek minden munk�sa "rangjelz�st" viseljen a ruh�j�n, aszerint hogy mennyi ideje dolgozik a gy�rban. Egy m�sik feljegyz�s�ben azt fejtegette, hogy "k�l�n�sen az als�bb n�poszt�lyokban egyre fokoz�dik a f�ny�z�s", ez�rt elrendelte, hogy miut�n "minden rendes sz�l� facip�ben j�ratja a gyerek�t", a Krupp iskol�k tantermeiben nincs sz�ks�g padl�ra. B�ntet�sek tucatjait eszelte ki, �s a gy�rban j�form�n t�bb �zemi rend�r volt, mint munk�s…

Mindenki., aki ak�r csak egyp�r percre is elhagyta a munkapadot, �r�sbeli enged�lyt kellett k�rjen a m�vezet�t�l, m�g akkor is, ha sz�ks�g�t akarta elv�gezni. Noha a gy�rb�l r�g, ki�zt�k a szoci�ldemokrata p�rt tagjait, Alfred Krupp h�rhedt feljegyz�seinek egyik�ben elrendelte: az �zemi rend�rs�g minden este vizsg�lja �t az �sszes szemetesl�d�t, s�t a munk�slak�sok el� kitett h�zi szemetet is… H�tha tiltott irodalom nyomaira bukkan…

K�l�n fel�gyel� �gyelt arra, hogy a gy�ri illemhelyek fal�ra sz�gezett pap�rcafatok se "k�sz�lhessenek" tiltott irodalomb�l. Ez volt h�t az �gy�kir�ly, aki m�r N�metorsz�g leggazdagabb embere volt, amikor 1887 j�lius�ban tr�gyaszag� h�l�szob�j�ban meghalt a h�rmas vasajt� m�g�tt.

�jabb "furcsa" fi�

Fia, akit Friedrich Alfred Kruppnak h�vtak, m�r apja �let�ben az �zem "k�l�gyminiszter�nek" sz�m�tott, Pekingt�l Santiag�ig bej�rta a vil�g f�v�rosait, �s m�r ifj�kor�ban egyike volt az �gy� gy�ros "szakma" legtapasztaltabb ember�inek.

Friedrich Alfred m�lt� t�rsra tal�lt az �j n�met cs�sz�rban. Amikor I. Vilmos meghalt, III. Frigyes n�v�n tr�nra ker�l� ut�da puha, liber�lis f�rfi� h�r�ben �llott. �ppen 99 napig uralkodott, elvitte a r�k. Vill�s bajsz� fia, a h�bor�s kedv� II. Vilmos k�vette a tr�non, aki a Krupp dinasztia fegyvergy�rainak - Hitlert�l eltekintve - legnagyobb vev�je s egyben a csal�d patr�nusa lett.

Ebben az id�ben a Villa H�gel folyos�in m�r sorban �lltak a kor legtehets�gesebb feltal�l�i, a r�la elnevezett motort megszerkeszt� Rudolf Dieselt�l a f�st n�lk�li puskaporral jelentkez� Nobelig. E puskapor �s a t�bbtucatnyi m�s �j tal�lm�ny nyom�n gyorsan korszer�s�tett�k a Krupp-�zemeket. Friedrich Alfred koh�i ekkor m�r �venk�nt 320 ezer tonna ac�lt gy�rtottak, �s �gy�birodalm�nak 43 ezer alattval�ja volt. Essenben j�form�n az eg�sz v�ros Krupp kez�ben volt. Kilencvenk�t f�szer�zlete, tucatnyi s�t�d�je, malma, gyertya�nt�je, cip�- �s ruhagy�rai voltak a v�rosban. M�g a templomokban haszn�lt papi orn�tusokon, bibli�kon �s fesz�leteken is ez a felirat d�szelgett: "Bewegliche Habe Fried. Krupp." (Friedrich Krupp szem�lyes ing�s�ga…)

Az apja hal�la �ta eltelt h�t esztend�ben Friedrich Alfred Krupp szem�lyes j�vedelme megh�romszoroz�dott. A n�met birodalomban � fizette a legnagyobb j�vedelmi ad�t: A n�met militarizmus fejl�d�s�vel most m�r Berlin volt Krupp legnagyobb vev�je. 1887-ben a gy�r �zleti forgalm�nak 33 sz�zal�k�t bonyol�totta le a cs�sz�ri korm�nnyal, h�t esztend�vel k�s�bb m�r 67 sz�zal�k�t. Ugyanakkor Krupp nemcsak a kalandra k�sz�l� n�met cs�sz�ri udvar legf�bb fegyversz�ll�t�ja volt, hanem egyben tagja egy nemzetk�zi fegyverkez�si kartellnek is. A vil�g legnagyobb fegyvergy�rt�i (Krupp oldal�n olyanok, mint az angol Vickers-Armstroilg, a francia Schneider, az amerikai Carnegie) szerz�d�st k�t�ttek szabadalmi elj�r�sok cser�j�re. Mik�zben Friedrich Alfred a n�met munk�sok, hazafiatlans�g�r�l szavalt, �s felfegyverezte a cs�sz�r hadsereg�t, tonn�nk�nt 45 doll�r jutal�kot kapott azok�rt a p�nc�llemezek�rt, amelyeket Krupp szabadalom alapj�n az elj�vend� h�bor�s ellenf�l fegyversz�ll�t�i - Vickers-Armstrong, Schneider �s Carnegie - gy�rtottak. M�g vil�gosabban: Krupp azokon a cs�sz�ri �gy�kon is keresett, amelyek ut�bb francia, angol �s amerikai katon�kat �ltek meg, s azokon a francia, angol �s amerikai �gy�kon is, amelyek II. Vilmos katon�it l�tt�k halomra !

Az �zlettel megint minden rendben volt. �s a soron k�vetkez� Kruppal megint semmi sem volt rendben. Friedri�h Alfred engedelmesen megn�s�lt, �s k�t le�nya is sz�letett: Barbara �s Berta. Igazi lelkesed�ssel azonban csak sz�p fiatalemberekre tudott tekinteni. Az els� berlini lakos, aki tudta, hogy a cs�sz�r �gy�kir�ly� a fi�kat szereti, Conrad Uhl volt a berlini Bristol Sz�lloda tulajdonosa. Uhl �gy j�tt r� a dologra, hogy felt�nt neki: amikor Friedrich Alfred Essenb�l Berlinbe l�togat, feles�g�t mindig egy m�sik sz�llod�ba k�ldi. Krupp ut�bb arr�l is t�j�koztatta Uhlt, hogy ne lep�dj�k meg, ha id�nk�nt az � aj�nl�level�vel olasz kisfi�k jelentkeznek majd a Bristol Sz�llod�ban. Ezeket Uhlnak hivatalosan alkalmaznia kellett, de csak akkor "dolgoztak", ha Friedrich Alfred a sz�llod�ban lakott, �s persze havi b�r�ket is Krupp fizette.

Krupp hatalma �ri�si volt, �m Uhl m�gis reszketett, mert a vilmosi birodalomban a homoszexu�lis f�rfiakat a "175. t�rv�nycikk" �rtelm�ben s�lyos b�rt�nb�ntet�s fenyegette. �gy h�t Uhl f�lelm�ben a berlini rend�rparancsnokhoz fordult, s ezzel kezd�d�tt a h�rhedt "Krupp-�gy", amely mag�nak II. Vilmosnak a tr�nj�t is megingatta.

Persze Krupp �zl�s�vel nem �llt egyed�l. K�ztudott volt, hogy a hadsereg vez�rkar�ban rendk�v�l elterjedt a homoszexualit�s. II. Vilmos minden hadseg�de pederaszta volt. A cs�sz�r legk�zelebbi szem�lyes bar�tja, Eulenburg-Hertefeld herceg Berlin katonai parancsnok�nak, Moltke t�bornoknak volt a "szeret�je", �s feljegyezt�k: amikor F�rstenberg herceg egyik birtok�n mulats�got tartottak, a cs�sz�r katonai kabinetf�n�ke, r�zsasz�n� balettszokny�ban, fej�n r�zsakoszor�val jelent meg II. Vilmos sz�ne el�tt…

A botr�ny

Persze sz� sem lehetett arr�l, hogy a rend�rs�g - b�rmit mondott is a 175. paragrafus - kezet emeljen ilyen hatalmass�gokra. Friedrich Alfred Krupp eset�ben azonban a j�tsz�t�rsak nem hercegek �s t�bornokok voltak, hanem n�vtelen olasz fi�csk�k, s ez n�velte a vesz�lyt. Ez�rt a berlini rend�rf�kapit�ny azt parancsolta a Bristol Sz�lloda tulajdonos�nak: k�z�lje az �gy�kir�llyal, hogy t�bb olasz fi� nem dolgozhat a Bristolban.

�gy is t�rt�nt, de az igazi botr�ny csak ekkor kezd�d�tt. A csal�dott Friedrich Alfr�d ugyanis imm�r egyre gyakrabban utazott Olaszorsz�gba, Capri-szigeti palot�j�ba, �s tucatj�val rontotta meg az ottani hal�szok gyermekeit. V�g�l is akkora botr�ny lett az �gyb�l, hogy az olasz korm�ny felsz�l�totta az �gy�kir�lyt: t�vozz�k Olaszorsz�g f�ldj�r�l, �s soha ne t�rjen vissza ! Ezt a botr�nyt m�r nem lehetett suba alatt tartani, s az angol �s olasz lapok �ri�si cikkekben t�rgyalt�k a Krupp botr�nyt.

A Villa H�gelben az �gy akkor robbant; amikor az olasz �s angol lapok cikkeit "ismeretlen j�tev�k" megk�ldt�k Krupp feles�g�nek. Az asszony II. Vilmoshoz fordult, aki azonban �gy v�lte: minden�kel�n a Kruppok csal�di m�lt�s�g�t kell megv�delmeznie egy hiszt�rikus asszonnyal szemben. Friedrich Alfred feles�g�t bolondokh�z�ba z�rt�k, azzal az indokol�ssal; hogy "t�veszm�i vannak, �s hosszabb kezel�sre szorul"…

A lavin�t azonban mindez m�r nem �ll�thatta meg. N�metorsz�gban a Vorwarts c�m� szoci�ldemokrata lap "Krupp Capri sziget�n" c�mmel k�z�lte az eg�sz t�rt�netet, �s felh�vta az �llam�gy�sz figyelm�t arra, hogy a 175. t�rv�nycikk �gy�kir�lyokra is vonatkozik.

Egy h�ttel a cikk megjelen�se ut�n Friedrich Alf red a Villa H�gel eb�dl�j�ben egy�tt vacsor�zott k�t l�ny�val, Bert�val �s Barbar�val. Vacsora ut�n visszavonult a szob�j�ba, s �lve senki sem l�tta t�bb�. A hivatalos jelent�s agyv�rz�sr�l besz�lt, a f�ma pedig �ngyilkoss�got emlegetett. Friedrich Alfred Krupp hal�l�nak rejt�lye m�ig sem old�dott meg: a hal�l bek�vetkez�se ut�n n�h�ny �r�val a holttestet kopors�ba helyezt�k, amelynek tetej�t lehegesztett�k, s a tetemet a legk�zelebbi csal�dtagok sem n�zhett�k meg.

Kruppn� asszonyt Friedrich Alfred Krupp hal�la ut�n kiengedt�k a bolondokh�z�b�l, a cs�sz�r azonban most m�r teljes er�vel vetette bele mag�t a Krupp dinasztia oldal�n a politikai csat�ba. Elment a "birodalom fegyverkov�cs�nak" temet�s�re, �s besz�det mondott, amelyben a szoci�ldemokrat�kat "r�galom �tj�n elk�vetett gyilkoss�ggal" v�dolta, majd �gy sz�lt: "Ama k�l�n�s k�r�lm�ny, amelyek k�z�tt a szomor� esem�ny bek�vetkezett, engem, a n�met birodalom ur�t arra ind�tott, hogy elj�jjek ide, �s a n�met cs�sz�r pajzs�t tartsam e h�z f�l�."

Azut�n II. Vilmos v�gigk�s�rte a kopors�t a s�rig. K�r�l�tte hat sz�rnyseg�d l�pegetett, mind a hat homoszexu�lis volt.

Amikor a Reichstagban egy szoci�ldemokrata k�pvisel� sz�t k�rt, hogy el�t�lje a Krupp temet�s sz�gyentelen kihaszn�l�s�t a cs�sz�ri politika c�ljaira, megvont�k t�le a sz�t.

Guszt�v a "ped�ns"

A gy�rak, ac�lm�vek �s b�ny�k tucatjainak egy tizenhat �ves l�ny lett az �r�k�se: Berta Krupp. Miut�n Friedrich Alfrednak nem volt fi��r�k�se, a c�get jogilag "r�szv�nyt�rsas�gg�" szervezt�k �t. A c�g �j alapt�rv�nye Berta Kruppot "a csal�di �zlet tulajdonos�nak �s vezet�j�nek" nevezte, �s annyiban meger�s�tette a kor�bbi dinasztikus t�rv�nyt, hogy mindig "a legid�sebb �r�k�s" kez�be ker�l az eg�sz vagyon. Miut�n a n�met t�rv�nyek szerint akkoriban egy r�szv�nyt�rsas�gnak legal�bb �t r�szv�nyese kellett hogy legyen, a Krupp-c�g 160 ezer r�szv�nyt nyomatott. Ebb�l egyet kapott Berta nagyb�tyja; egyet Barbara �s h�rmat a c�g igazgat�s�g�nak h�rom tagja. A t�bbi 159 995 r�szv�ny Berta Krupp kez�ben maradt…

1906-ban, amikor Berta kisasszony h�szesztend�s. volt, a cs�sz�r �gy v�lte, hogy sz�zess�g�t a birodalom olt�r�ra kell helyeznie. II. Vilmos egy alacsony, v�rtelen ajk� diplomat�t jel�lt ki Berta Krupp f�rj�nek, aki attas� volt a vatik�ni porosz k�vets�g�n.

A v�leg�nyt Gustav von Bohlen und Halbachnak h�vt�k. Tizenhat �vvel volt id�sebb, mint a menyasszony. Az esk�v�t term�szetesen a Villa H�gelben tartott�k. Maga a cs�sz�r vezette olt�rhoz a menyasszonyt, �s a terem sark�ban ott �llt az eg�sz korm�ny. A cs�sz�r k�l�n rendelettel �gy int�zkedett, hogy a v�leg�ny felvehesse a Krupp nevet. Az esk�v� napj�t�l kezdve �gy h�t a kiv�lasztottat Gustav Krupp von Bohlen und Halbachnak nevezt�k. Ez lett a tov�bbi gener�ci�k neve is.

Az �j j�vev�nynek is volt n�h�ny, az addigi, "igazi" Kruppokhoz m�lt� tulajdons�ga. II. Vilmos �szt�ne, �gy l�tszik, csalhatatlan volt. Gustav, alighanem a f�ldkereks�g legped�nsabb ember�nek bizonyult. A Villa H�gel vend�geivel k�z�lt�k, hogy a reggelit 7 �ra 15 perckor szolg�lj�k fel, �s k�sni nem lehet. Ha egy vend�g net�n 7 �ra 16 perckor jelent meg, az eb�dl� ajtaj�t z�rva tal�lta, �s nem volt az a f�ldi hatalom, amely megnyithatta volna el�tte. Gustav utas�t�st adott, hogy reggelije pontosan 15 percig tarthat. A csal�di vacsora el�re megszabott id�tartama 50 perc volt. T�z �ra 15 perckor az el��r�sok szerint Gustav �s Berta m�r a hitvesi �gyban fek�dtek. A pontoss�gnak megvolt a gy�m�lcse: kilenc h�nappal �s 28 nappal az esk�v� ut�n vil�gra j�tt az els�sz�l�tt, Alfried Krupp von Bohlen und Halbach, a k�s�bbi h�bor�s b�n�s.

Ett�l kezdve rendk�v�li szab�lyoss�ggal jelentek meg a gyermekek: hat fi� �s k�t l�ny.

A fam�li�ba beh�zasodott Gustav kedvenc olvasm�nya a vas�ti menetrend volt, s ha net�n valamelyik menetrendben hib�t fedezett fel, haragos levelet �rt a vas�ti igazgat�s�gnak. A Villa H�gel harmadik emeleti gal�ri�j�t egy hatalmas j�t�k vas�t foglalta el. A Krupp gyerekek minden h�ten egy �r�n �t "pontoss�got tanultak" a harmadik emeleti gal�ri�n...

Apjuk stopper�r�val a kez�ben �llt a j�t�k vas�t mellett, �s ellen�rizte az apr� mozdonyok meg kocsik fut�s�t.

A stopper�r�k m�sutt is m�k�dtek: �gy p�ld�ul a h�z �j ura utas�t�st adott; hogy valah�nyszor az eb�dn�l vagy a vacsor�n�l � maga elk�sz�l egy fog�ssal, mindenki el�l el kell venni a t�ny�rt. Gustav Krupp von Bohlen, und Halbachn�l nem lehetett lassan enni…

Berta asszony m�lt� partner volt. � az er�nycs�sz nemes mesters�g�t gyakorolta. �gy rendelkezett, hogy �jszak�nk�nt a Villa H�gel imm�r nyithat�v� alak�tott ablakait t�rva-nyitva kell tartani, ak�rmilyen hideg is legyen az id�. Ez majd - �gy v�lte - megakad�lyozza a rakonc�tlan inasokat �s szobal�nyokat, hogy egym�s szob�iba m�szk�ljanak. A szem�lyzet f�rfi �s n�i tagjai term�szetesen k�l�n szolgasz�rnyban kaptak helyet. A k�t sz�rnyat egy vasb�l k�sz�lt �tj�r� k�t�tte �ssze egym�ssal. �jszak�nk�nt Berta asszony vastag kend�kbe bugyol�lva meg-megjelent a hom�lyos folyos�kon, �s figyelte az �tj�r�t. Ha felfedezett rajta egy szobal�nyt, inast, lov�szfi�t vagy konyhal�nyt, nyomb�n kiadta az �tj�t.

Berta asszony f�rj�t, aki "Kruppabb volt a Kruppokn�l", r�videsen "Ac�l-Guszt�vnak" (Der eiserne Gustav) nevezt�k. Amikor 1912-ben megtartott�k a c�g sz�zesztend�s jubileum�t, Essenben lovagi torn�t rendeztek. Ezen a c�g kiv�l�s�gai k�z�pkori jelmezekben vettek r�szt. Berta asszony egy v�r�rn� jelmez�t �lt�tte mag�ra. Alfried, a "tr�n�r�k�s", hermelin szeg�lyes b�rsonyruh�ban �lt p�ni lov�n, "Ac�l-Guszt�v" pedig a k�z�pkori lovagok p�nc�l�lt�zet�t viselte. A centen�riumi �nneps�geken megjelent az eg�sz vez�rkar, �s term�szetesen maga. Vilmos cs�sz�r is, aki �nnepi. sz�noklat�ban arr�l besz�lt, hogy "a Krupp-�gy� adja a n�met hadsereg �s tenger�szet erej�t".

E hazafias lovagi torna azonban nem v�ltoztatott azon, hogy a t�ke "haz�ja" a haszon. Gustavot a jubileumi �nneps�g ut�n kit�ntett�k ugyan a Vaskereszttel, de az�rt zavartalanul sz�ll�tott �gy�kat azoknak az orsz�goknak, amelyekr�l mindenki tudta (legjobban Krupp), hogy egy k�zelg� �sszecsap�sban N�metorsz�g ellenfelei lesznek. �gy p�ld�ul Anglia, Franciaorsz�g �s a c�ri Oroszorsz�g rendszeresen megkapt�k a legmodernebb Krupp-�gy�kat, s a n�met-angol tengeri fegyverkez�si verseny kell�s k�zep�n Krupp haj�gy�rai �vente nyolc hadihaj�t sz�ll�tottak az angol flott�nak !

�ppen a centen�rium �v�ben, alig n�h�ny h�nappal a "lovagi torna" ut�n der�lt ki, hogy Krupp �gyn�kei t�bb mint ezer titkos iratot loptak el a n�met had�gyminiszt�rium okm�nyt�r�b�l. Ezeket �tj�tszott�k a franci�knak, azzal a c�llal, hogy a dokumentumok felhaszn�l�s�val a francia sajt� fokozhassa n�metellenes t�mad�sait. P�rizs Berlin ellenes sajt�rohama ugyanis p�nzt jelentett a Krupp-m�veknek: min�l jobban ki�ltoztak a francia �js�gok, ann�l nagyobbak voltak a cs�sz�r had�gyminiszt�rium�nak a megrendel�sei…

M�ig sem vil�gos, hogy az �gy mik�ppen jutott a rend�rs�g tudom�s�ra. T�ny azonban, hogy k�t Krupp-igazgat�t letart�ztattak, �s n�h�nyh�tig �gy l�tszott, hogy "a Krupp per" a cs�sz�ri N�metorsz�g legnagyobb botr�ny�v� n�. Az �gyet maga a cs�sz�r csit�totta el: az udvar utas�t�s�ra h�napokig egyetlen sz� sem jelent meg a sajt�ban a Krupp-botr�nyr�l, �s a kor�bban letart�ztatott igazgat�kat is szabadon engedt�k. Liebknecht ekkor tartotta meg h�res Krupp-elleni besz�d�t a n�met birodalmi gy�l�sben: "Ez az �nnepelt c�g rendszeresen felhaszn�lja vagyon�t arra, hogy a vez�rkar tisztjeit katonai titkok el�rul�s�ra cs�b�tsa. �m �gy l�tszik, nem lehet n�lunk kiejteni Krupp nev�t an�lk�l, hogy el ne �nekeln�nk a s�rcsarnokokban �s tiszti egyes�letekben divatos hazafias himnuszokat."

A n�met jobboldal persze habz� sz�jjal rontott Liebknechtre. Egyik vezet�j�k, Hugenberg azt mondta, hogy "val�j�ban nincs is Krupp-�gy, csak Liebknecht �gy van".

A n�met szocialista mozgalom nagy h�r� vezet�j�nek besz�de ut�n azonban a b�r�s�gi t�rgyal�st legal�bb formailag meg kellett tartani, s ez�rt a Krupp-vez�rigazgat�kat n�h�ny katonatiszttel egy�tt ism�t letart�ztatt�k. A t�rgyal�s - nyilv�nval�an cs�sz�ri utas�t�sra - nevets�ges �t�letekkel �rt v�get. A vez�rkari tisztek n�gy-hat h�napos b�rt�nb�ntet�st kaptak, a Krupp-igazgat�k 1200 m�rk�s p�nzb�rs�got - "Ac�l-Guszt�v" pedig a per kell�s k�zep�n megkapta a cs�sz�rt�l a porosz V�r�s Sasrend II. oszt�ly�t a t�lgyfalevelekkel …

Az els� vil�gh�bor�

Alig k�t esztend�vel e tanuls�gos esem�ny ut�n kirobbant az els� vil�gh�bor�. A had�zenet el�tti napokban a Krupp-gy�rak 80 ezer embert foglalkoztattak. A munk�sl�tsz�m n�h�ny h�nap alatt 150 ezerre ugrott, �s a h�bor� els� �v�ben 36 �j Krupp-�zem �p�lt csup�n Essenben �s k�rny�k�n. Krupp �gy�i, tengeralattj�r�i �s haj�i voltak a n�met h�bor�s g�pezet motorjai.

A sov�ny Berta asszonyr�l elnevezett "K�v�r Berta", a gy�r legvaskosabb �gy�ja d�nt� szerepet j�tszott a nyugati fronton aratott els� n�met katonai sikerekben, �s Krupp gy�rtotta a h�res "p�rizsi �gy�t" (Pariskanone), amellyel a francia f�v�rost l�tt�k a n�metek.

A h�bor� a Krupp-m�veknek �s a dinaszti�nak nagyobb sikereket hozott, mint N�metorsz�gnak �s a vez�rkarnak. Amikor a sz�vets�gesek t�lereje m�r egyre jobban �rv�nyes�lt, Ludendorff t�bornok mag�hoz k�rette "Ac�l-Guszt�v"-ot, �s t�j�koztatta a front t�nyleges helyzet�r�l. Arra is megk�rte, besz�ljen a cs�sz�rral, �s b�rja r�., hogy kezdem�nyezzen b�ket�rgyal�sokat. Krupp azonban harciasabb volt m�g Ludendorffn�l is, val�sz�n�leg az�rt, mert a Krupp-m�vek �zleti k�nyveiben a h�bor� egy�rtelm�en "gy�zelmes" volt. 1914 augusztusa �ta a Krupp-m�vek haszna 432 milli� m�rka volt - fantasztikus �sszeg az akkori N�metorsz�gban.

K�zvetlen�l a n�met �sszeoml�s ut�n �gy l�tszott, hogy s�t�t napok k�sz�ntenek a Krupp-m�vekre. A versailles-i b�ket�rgyal�sokon "Ac�l-Guszt�v" a sz�vets�gesek h�bor�sb�n�slist�j�n szerepelt. Sorrendben csak a cs�sz�r, a tr�n�r�k�s �s Tirpitz admir�lis el�zte meg - m�g Hindenburg �s Ludendorff is csak ut�na k�vetkezett…

Ezt a list�t "Ac�l-Guszt�v" nem vette k�l�n�sebben komolyan: sokkal jobban ideges�tette, hogy a N�metorsz�got el�nt� forradalmi hull�m bet�rt az esseni m�helyekbe, s�t m�r-m�r a Villa H�gelbe is. (Egy �zben a Ruhr-vid�ki munk�smil�cia egyik p�nc�laut�ja egyenesen a villa k�sz�b�ig hatolt.)

A neh�z h�napokat a Krupp dinasztia a csal�d egyik birtok�n v�szelte �t: az osztr�k Alpok �l�ben megb�v� Bl�hnbach kast�lyban, amelynek tornyait �s ereszcsatorn�it rendk�v�l �zl�sesen elhelyezett apr� �gy�k d�sz�tett�k. Ebb�l a kast�lyb�l p�nzelte m�s nagyiparosokkal egy�tt "Ac�l-Guszt�v" azokat a reakci�s "szabadcsapatokat", amelyek ut�bb a n�met munk�soszt�ly k�t nagy vezet�j�t, Rosa Luxemburgot �s Karl Liebknechtet meggyilkolt�k.

�jrafegyverkez�s

N�h�ny �v m�lva Krupp m�r jav�ban dolgozott a weimari k�zt�rsas�g: titkos �jrafelfegyverz�s�n, �s k�zben fel�j�totta kapcsolatait a nagy angol, amerikai �s francia fegyvergy�rakkal. 1926-ban az angol Vickers-tr�szt m�r 40 ezer font "haszn�lati d�jat �s k�rt�r�t�st" fizetett Kruppnak azok�rt az �gy�gy�rt�si szabadalmak�rt, amelyeket a h�bor� folyam�n ig�nybe vett.

Ami a felfegyverz�st illeti, az amerikai titkosszolg�lat emberei m�r 1921-ben meg�llap�tott�k, hogy a leg�jabb Krupp-szabadalmak k�z�l 26 �jfajta t�z�rs�gi c�lz� szerkezetekre, 17 t�bori �gy�kra �s 14 neh�zl�vegekre vonatkozik. Hivatalosan ezek a szerkezetek a Krupp-okm�nyokban l�nyegesen �rtatlanabb neveket kaptak. A n�met vez�rkar p�nc�lszekr�nyeiben 1921 �s 1930 k�z�tt szab�lyos "Krupp-sz�t�r" rejt�z�tt. Ebb�l az illet�kesek megtudhatt�k, hogy a "mez�gazdas�gi traktorvontat�" kifejez�s tankot, az "�nj�r� traktor" pedig vas�ti kocsin sz�ll�that� neh�z�gy�t jelent.

Ezt a titkos �jrafelfegyverz�st szolg�lt�k Krupp�k k�lf�ldi �zletei is. �gy p�ld�ul m�r a h�szas �vek elej�n megszerezte Krupp a sv�dorsz�gi Bofors-m�vek r�szv�nyt�bbs�g�t, s ett�l kezdve a sv�d �tem ny�ltan �s t�meg�vel gy�rtotta az Essenben kidolgozott �j fegyvert�pusokat. Hasonl� �rdekelts�gei voltak Kruppnak Hollandi�ban is.

A n�met politika l�t�hat�r�n ekkor m�r megjelentek a n�cik. Az 1930-as v�laszt�sokon Hitler p�rtja 107 mand�tumot szerzett a birodalmi gy�l�sben, �s a Krupp csal�d "tr�n�r�k�se", Alfried m�r a k�vetkez� esztend�ben bel�pett a hitlerista p�rtba. Maga "Ac�l-Guszt�v" 1933 febru�rj�ban, h�t nappal a Reichstag felgy�jt�sa el�tt, �l�re �llt annak a nagyt�k�s k�ld�tts�gnek, amely a birodalmi gy�l�s �p�let�ben, G�ring dolgoz�szob�j�ban tal�lkozott Hitlerrel. (G�ring akkor a birodalmi gy�l�s eln�ke volt.) Hitler a tal�lkoz�n elmondta programbesz�d�t, �s az �sszegy�lt nagyiparosok, nev�ben "Ac�l-Guszt�v" mondott neki k�sz�netet, biztos�tva a n�cikat a n�met nagyt�ke t�mogat�s�r�l.

A n�cik

Krupp besz�de ut�n Schacht, a n�cik legf�bb p�nz�gyi �s gazdas�gi szakembere �gy ki�ltott fel: "�s most, uraim, f�radjunk �t a p�nzt�rhoz!" Ism�t Krupp volt az els�. Egymilli� m�rk�t aj�nlott fel Hitlernek politikai c�ljaira, pontosabban az 1933-as terrorv�laszt�s p�nzel�s�re, m�g a tal�lkoz�n r�szt vev� t�bbi nagyt�k�s - sz�m szerint huszonn�gy - �sszesen k�tmilli� m�rk�t adott. Hitler igaz�n nem panaszkodhatott "Ac�l-Guszt�v" b�kez�s�g�re.

A n�ci hatalom�tv�tel ut�n Krupp teljes er�vel belevetette mag�t az �j fegyverkez�si �zletbe. (A r�gi "cs�sz�ri szok�sokat" azonban nem tudta teljesen levetk�zni, �s egy ideig berlini sof�rj�nek a k�vetkez� utas�t�st adta: ha �, Gustav Krupp kij�n egy megbesz�l�sr�l t�rgyal�partnereivel, a sof�r mindig figyelje a kez�t. Ha Krupp a keszty�j�t a jobb kez�ben tartja, a sof�r csapja �ssze a bok�j�t, �s szalut�ljon a r�gi cs�sz�ri hadsereg hagyom�nyai szerint. Ha azonban Krupp bal kez�ben tartja keszty�j�t, akkor a sof�rnek el�relend�tett karral, n�ci m�dra kell k�sz�nnie...)

Mindez persze nem volt egy�b r�vid j�t�kn�l. 1933 �prilis�ban Gustav Krupp m�r utas�totta az igazgat�s�g �sszes tagj�t, hogy l�pyenek be - a n�ci p�rtba; augusztusban k�telez�v� tette a gy�rban a n�ci k�sz�nt�st, s aki nem volt hajland� magasba lend�teni a karj�t, azt nyomban el kellett bocs�tani.

Berta asszony m�g ink�bb kit�rton a cs�sz�ri szok�sok mellett, mint f�rje, akit pedig a cs�sz�r emelt ki a vatik�ni k�vets�gr�l, �s pottyantott a Krupp dinasztia �l�re. Feljegyezt�k, hogy amikor Gustav utas�t�st adott: a Villa H�gel z�szl�r�dj�r�l vonj�k le a birodalmi lobog�t, �s hely�be a horogkeresztes z�szl�t tegy�k, Berta asszony haragosan mondta f�rj�nek : "H�t ilyen m�lyre s�llyedt�nk?" Gustav �gy v�laszolt : "A F�hrernek mindig igaza van."