Forr�s: freeweb,�rdekes lap

Ford

Detroitban, az USA "aut� f�v�ros�ban", az igazgat�s�gi �p�let el�csarnok�nak a fal�n, t�bbsz�r�s �letnagys�g� k�p k�sz�nti a l�togat�t. Id�sebb sov�ny �r, ez�stsz�n� hajjal �s nagyon k�k szemekkel. A k�p alatt kis t�bla: "Henry Ford. Sz�letett 1863. J�lius 30.-�n Dearbornban. Meghalt 1947. �prilis 7.-�n Detroitban."

A festm�ny alatt f�nyk�psorozat, ezzel a fel�r�ssal: "a Ford kocsi fejl�d�se." Huszonk�t v�logatott modellt f�nyk�peztek le.

A kezdet

Ez egy tipikusan amerikai "karriert�rt�net", amit az "amerikai �letforma" b�rmely propagandist�ja meg�rhatott volna…

Henry Ford apj�t az �rorsz�gi �hs�g hajtotta �t az �ce�non, de az �reg Ford egyike volt azoknak a ritka �reknek, akik a protest�ns vall�st k�vett�k, �s annak is a legszigor�bb, legaszketikusabb h�vei k�zz� tartozott. �gy Henry Ford egy olyan farmon l�tta meg a napvil�got, ahol minden este a Bibli�t olvast�k, s ahol mindenkinek szakad�sig dolgoznia kellett.

Ford csak 15 �ves kor�ig j�rt iskol�ba, s eg�sz �lete sor�n voltak�ppen b�szke maradt elk�peszt� m�veletlens�g�re. (Egy �zben perbe is keveredett ez �gyben, �s a b�r�s�g el�tt a m�sik f�l alapvet� t�rt�nelmi esem�nyeket k�rdezett t�le, hogy bizony�tsa Ford "m�veletlens�g�t". Ezekre persze Ford mind azt mondta, hogy "nem tudom...", v�g�l a sokadik k�rd�s ut�n begurulva azt v�laszolta, hogy ha ezek a k�rd�sek fontosak lenn�nek sz�m�ra, megnyomna az �r�asztal�n egy gombot, �s a h�v�s�ra bej�v�k k�z�l t�bb is akadna, aki kap�sb�l megv�laszoln� �ket. Ezen v�laszok meghallgat�sa ut�n hozn� meg a d�nt�s�t, egyed�l ! Erre a b�r�s�g azt a meg�llap�t�st tette, hogy aki ilyet mond, az nem lehet "m�veletlen". A d�nt�st a v�dl�nak fogcsikorgatva kellett tudom�sul vennie...)

Ez egyike volt azon tulajdons�gainak, amelyek alapj�n a fizetett tollnokai a "kisemberek bajnok�t" �s "a furfangos �gyv�dek, bank�rok ellens�g�t" faragt�k az egyik legravaszabb �s legk�ny�rtelenebb milli�rdosb�l.

A j�vend� milli�rdos gyerekkor�t�l fogva �rdekl�d�tt minden ir�nt, ami g�p, ami szerkezet, �s ami mozog. El kell ismerni, hogy hallatlanul fejlett technikai �rz�ke volt, �s nem f�lt a k�tkezi munk�t�l.

John Tebbel, az "�r�k�s�k" c�m� k�nyv�ben az egyik fejezetnek az a c�me, hogy "L�togat�s a rabl�b�r�kn�l", itt �rdekesen hasonl�tja �ssze Rockefeller �s Ford jellem�t. "Rockefeller sem volt �r�stud�: azt mondta soha sem volt ideje olvasni. Ebben a vonatkoz�sban Henry Ford olyan volt, mint �. Ford vagyona XX. sz�zadi, maga Ford azonban a XIX. sz�zad igazi gyermeke. Nem volt benne semmi modern. � volt az �r�k falusi fi�, a g�pek �s szerkezetek ir�nti �rz�kkel, nagy k�v�ncsis�ggal s a k�nyvek ir�nti gy�gy�thatatlan bizalmatlans�ggal. Hi�nyzott bel�le Rockefeller fantasztikus �rz�ke a tr�sztir�ny�t�shoz. Ford nem volt teremt� alkat. Tehets�ge abban volt, hogy m�r l�tez� m�dszereket jav�tott �s szervezett �jj�, am�g azokat saj�t c�ljaira haszn�lhatta. T�rsain�l is er�szakosabb terrorral harcolt a szakszervezetek felemelked�se ellen…"

Mindez azonban m�g a k�d�s t�volban volt azon a napon, amikor 1876 egy k�s� �szi d�lut�n, amikor a csal�di lovas kocsin apj�val utazva, 12 �ves kor�ban, Detroit utc�j�n el�sz�r pillantott meg egy g�zmotorral hajtott "�saut�t".

Ekkor m�r szab�lyos m�helye volt apja farmj�n, ahol a k�rny�kbeliek �r�it, �s mez�gazdas�gi g�peit jav�totta. 16 �ves volt, amikor �gy d�nt�tt, hogy elhagyja a sz�l�i h�zat. Detroitba ment, ahol el�sz�r tanonc volt egy kocsigy�rt�n�l, majd seg�d egy haj�motorokat gy�rt� �zemben. 23 �ves kor�ban visszak�lt�z�tt a farmra �s megn�s�lt. De csak egy �vig b�rta falun. Ez alatt az egy �v alatt sem dolgozott a f�ldeken, megpr�b�lt traktort fabrik�lni, �s k�s�rleti benzinmotorokkal babr�lt. Amikor visszat�rt Detroitba, a v�rost villamos �rammal ell�t� Edison Compan -n�l v�llalt munk�t.

Az els� g�pkocsi

Az �n�letrajz�t �r�k �gy �ll�tj�k be a dolgot, mintha � �p�tette volna az els� aut�t. Ez azonban nem igaz. Ford m�g n�vtelen g�p�sz volt Edisonn�l, amikor egy Charles Duryea nev� ezermester 1892.-ben meg�p�tette az USA els� aut�j�t. A "legenda szerint" Ford detroiti lak�s�nak a konyh�j�ban 1893.-ban �p�tette meg az els�, egyhengeres benzinmotorj�t, amelyet a f�rd�k�dban pr�b�ltak ki, hogy az olaj ne csepegjen a f�ldre. A benzint �ll�t�lag Ford feles�ge szinte cseppenk�nt, t�lcs�rrel t�lt�tte a motorba. Ez a konyhaasztalon gy�rtott motor hajtotta h�rom �vvel k�s�bb az els� Ford kocsit.

Csakhogy, nem biztos, hogy val�ban �gy t�rt�nt. Ford ugyanis �vekkel kor�bban megismerkedett egy King nev� tapasztalt m�rn�kkel, aki m�r n�gyhengeres, n�gy�tem� aut�motoron dolgozott, �s 1894.-ben ki is pr�b�lta a maga g�pkocsij�n. Nyilv�nval�nak l�tszik teh�t, hogy az a bizonyos "konyhaasztalon gy�rtott" Ford motor igen sokat k�sz�nhetett King munk�j�nak. Duryea �s King nem volt t�k�s alkat, tehets�g�k ellen�re nev�k elveszett az ismeretlens�g hom�ly�ban, Ford� pedig fogalomm� v�lt…

Miut�n elk�sz�lt az els� Ford g�pkocsi, a detroiti Edison �zem f�n�ke elvitte mag�val Fordot New Yorkba, hogy bemutassa mag�nak a nagy feltal�l�nak, Edisonnak. Err�l a tal�lkoz�sr�l csak Ford eml�kirataib�l tudunk, ami nem a legbiztosabb forr�s, annyi mindenesetre bizonyos, hogy Edison, a detroiti v�llalaton kereszt�l k�lcs�n�ket adott Fordnak, aki ily m�don vagy egy tucat g�pkocsit �p�tett. Ezeknek semmi k�z�k nem volt a k�s�bbi Ford kocsikhoz. Versenyaut�k voltak, amelyek az els� USA-ban rendezett aut�versenyen el�g nagy sikert arattak.

Ebben az id�szakban az Edison �s m�s aut�rajong�k k�lcs�neib�l aut�kat �p�t� Ford m�r kil�pett az Edison c�gt�l, �s �n�ll�s�totta mag�t. El�sz�r Detroit Motor Company n�ven szervezett �zemet, majd 1903.-ban r�j�tt, hogy versenyaut�kkal nem lehet igazi p�nzt keresni, ez�rt megalap�totta a Ford Motor Company nev� v�llalat�t. Mind�ssze 28 ezer doll�rral ind�lt, �s az �sszes r�szv�ny�nek az �rt�ke (amelyet j�r�szt bar�tok �s ismer�s�k v�s�roltak meg), nem haladta meg a 150 ezer doll�rt.

Ford Edisonnak is felaj�nlott r�szv�nyeket, az �reg feltal�l� azonban nem �llt k�t�lnek. K�s�bb Edison eml�kirataiban ezt �rta err�l: " el�sz�r seg�tettem a fick�t - de arra m�r nem gondoltam, hogy a v�g�n m�r milli�sz�mra fogja �p�teni ezeket a nyavaly�s kocsikat…"

Az els� Ford g�pkocsi 1904.-ben, egy �vvel az alap�t�s ut�n jelent meg Detroit utc�in. Id�k�zben a r�szv�nyesek egy r�sze elkedvetlenedett, mert nem tartott�k el�g gyorsnak az �zlet fejl�d�s�t. Ford ezeket a r�szv�nyeket �tvette, �s 1906.-ban csaknem 60 %-os tulajdonosa volt a c�gnek.

A nagy �tt�r�s

Ez 1908.-ban k�vetkezett be, amikor piacra dobta a h�ress� v�lt "T" modellj�t. Ebb�l a kocsib�l 1908 �s 1927 k�z�tt 15 milli� darabot gy�rtottak. Ez olyan rekord volt, amelyet a Volkswagen csak 1972.-ben tudott megd�nteni !!!

Neh�z megismerni a teljes igazs�got, mert a propaganda g�pezet kiv�l�an m�k�d�tt, �s gyorsan bevitte a k�ztudatba, hogy ez egyed�l Ford zsenialit�s�nak az �rdeme. A korabeli k�nyvek azonban sz�mos tehets�ges m�rn�kr�l besz�lnek, akiknek Ford hangolta �ssze a munk�j�t. S�t, annak idej�n az is k�ztudott volt, hogy Ford �thozatta Franciaorsz�gb�l a Renault egyik 1905.-�s modellj�t, m�hely�ben �zekre szedte a kocsit, �s a konstrukci�s �tletek egy r�sz�t bele�p�tette a T-modellbe. Ak�rhogyan is t�rt�nt a dolog, t�ny, hogy a T-modell �ri�si sikert aratott, �s a rekl�mmondata - "B�rmilyen sz�nben sz�ll�tjuk, felt�ve, hogy feket�t rendel" - bej�rta az USA-t.

A propaganda

A Ford legenda szerz�i szeretik hangs�lyozni, hogy e hatalmas �zleti siker szervez�je rendk�v�l egyszer�, purit�n ember volt. Keveset evett, egyszer�en lakott, nem ivott �s nem doh�nyzott, kor�n fek�dt le, minden vas�rnap templomba j�rt, szeretett korcsoly�zni. Ez a propaganda elk�peszt�en sikeres volt. Az egyszer� amerikaiak sz�m�ra (kiv�ve persze Ford saj�t munk�sait, akik k�zelebbr�l ismert�k), Ford mindig, mint valami "n�pi szent" jelent meg, aki "munk�j�b�l gazdagodott meg", s aki "eg�sz �let�ben a nagybank�rok ellen harcolt". � jelk�pezte a ravasz parasztfi�t, aki a v�rosba �rve becsapja a d�rzs�lt nagyv�rosi fick�kat.

A val�s�g

Ez bizony sokkal sz�rk�bb, �s kegyetlenebb, mint a propaganda �ltal �letben tartott legenda. A m�rn�kei kidolgozt�k 1909 �s 1914 k�z�tt a fut�szalag gyakorlati alkalmaz�s�t. Az eredm�ny fantasztikus volt: 1913.-ban egy T-modell �sszeszerel�se csaknem 13 �ra hosszat tartott. 1914.-ben, alig h�rom h�nappal a fut�szalag bevezet�se ut�n m�r csak 93 percig. Ennek ismeret�ben egy kicsit m�sk�ppen tekinthet�nk az ipart�rt�nelembe az "�tdoll�ros tr�kk" n�ven bevonult t�rt�netre.

K�zvetlen�l a fut�szalag bevezet�se el�tt az �zemi hajsza olyan fizikai �s szellemi megterhel�st r�tt az akkori k�r�lm�nyek k�z�tt a dolgoz�kra, hogy szinte menek�ltek az �zemb�l. R�ad�sul a napib�r kevesebb volt napi 2,5 doll�rn�l. Enn�l m�r a detroiti �zemek j�val t�bbet fizettek. Az akkori statisztik�k szerint a Ford gy�r munk�sg�rd�ja �vente csaknem h�romszor kicser�l�d�tt. Ekkor hirdett�k meg a napi 5 doll�ros b�rt. Amit az �sszeszerel�s fantasztikus felgyorsul�sa ut�n nyugodtan megtehettek.

Meg kell eml�teni azonban azt, hogy nem mindenki kapta meg ezt a propaganda �ltal hirdetett �sszeget, csak azok, akik erre "erk�lcsileg m�lt�k" voltak… Mindenekel�tt senki sem kapott 5 doll�rt a munkav�llal�s napj�t k�vet� 6 h�napig. Ezut�n a n�tlen f�rfiak sem kereshettek ennyit, de azok sem, akik v�l�f�lben voltak. (A statisztik�k szerint, k�t �vvel az "�tdoll�ros tr�kk" bevezet�se ut�n, a munk�sok 1/3 r�sze nem kereste meg az 5 doll�rt !) Eben az id�ben szervezte meg azt az �zemi k�mh�l�zat�t, ami p�rj�t ritk�totta a modern kapitalizmus t�rt�nelm�ben. (A "t�rsadalomkutat�si oszt�ly" v�gigj�rta a munk�slak�sokat, �s az ut�n szagl�szott, hogy hol tal�lhat� olyan "erk�lcstelens�g" ami m�ltatlann� teszi a munk�st a napi 5 doll�ros b�r el�r�s�re).

Az els� vil�gh�bor�

Mire kit�rt, a szaporod� gy�rai m�r napi 2.000 T-modellt gy�rtottak. Ekkor ezt nyilatkozta: "A h�bor� oka a kapitalizmus. El kell int�zni a kapitalist�kat, �s akkor a h�bor� r�gt�n elt�nik a f�ld sz�n�r�l." Az ellentmond�s nem nagyon zavarta. Kib�relt egy haj�t, �s �sszetoborzott h�veivel elindult Eur�p�ba, hogy "keresztes hadj�ratot hirdessen a b�k��rt". Amint a haj� horgonyt vetett Norv�gi�ban, Ford sz�pen les�t�lt a haj�r�l, bek�lt�z�tt egy sz�llod�ba, �s az els� adand� alkalommal visszat�rt az USA-ba.

Saj�t bevall�sa szerint - Amerika hadba l�p�s�nek pillanat�t�l kezdve, j�form�n csak a h�bor�nak dolgozott. Teheraut�t�l a torped�rombol�ig, a tankokt�l a haj�motorokig mindent gy�rtott, amire csak az �zemei k�pesek voltak. A b�keapostol szem�lyi r�szesed�se a c�g nyeres�g�b�l 1917 �s 1919 k�z�tt csaknem 130 milli� doll�rt tett ki. Ez tette lehet�v�, hogy felv�s�rolja a c�g marad�k kisr�szv�nyeit. (Ezek hozam�nak az �rz�keltet�s�re egy t�rt�net: Rosetta Hauss, aki annak idej�n Fordot Edisonnak bemutatta, 1903.-ban 100 doll�r�rt v�s�rolt Ford r�szv�nyeket. Ezek, a h�lgynek, 16 �v alatt 96.000 doll�r osztal�kot hoztak, s amikor ezt Ford f�lv�s�rolta 260.000 doll�rt fizetett �rt�k…")

Antiszemitizmus

1933 m�rcius�ban Hitler �gy nyilatkozott: "V�lem�nyem szerint az USA-ban, az egyre er�s�d� Nemzeti Szocialista mozgalom �l�n Henry Ford �ll. Bajor alapelvekre �p�l� antiszemita politik�ja meg�rdemli leg�szint�bb csod�latunkat. A lapj�ban megjelent �s a zsid� veszedelemr�l �rt cikkeinek gy�jtem�ny�t nemr�giben ford�tottuk le, �s adtuk k�zz� milli�s p�ld�nysz�mban."

1936 nyar�n Ford (el� amerikai �llampolg�rk�nt !) megkapta Hitlert�l a "Porosz Fekete Sas �rdemrend" nagykeresztj�t. Ennek megfelel�en a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n Ford hevesen ellenezte Amerika hadba l�p�s�t.

A s�t�t cikksorozat �vekig elh�z�d� perek �s ellenperek �vekig elh�z�d� kavarod�s�t eredm�nyezte, ami k�l�n�sen az�rt volt kellemetlen Ford sz�m�ra, mert a bizony�t�si elj�r�sok sor�n a gy�r bels� rend�rs�g�nek szimatol� m�dszereire �s a munk�sellenes terrorj�ra is f�nyder�lt. Ez�rt v�g�l Ford visszakoz�t f�jt, �s kijelentette, hogy "lemond antiszemita n�zeteir�l", majd �zleti taktik�ihoz h�ven minden felel�ss�get a lapj�nak vez�rcikk�r�j�ra h�r�tott, �s elbocs�totta.

Szakszervezet elleni harc

Mik�zben az er�re kap� szakszervezetek sorra k�nyszer�ttett�k ki a kollekt�v szerz�d�seket a nagy tr�szt�kt�l, Ford becsapta a kaput a szakszervezet szervez�i el�tt. �zemi rend�rs�g�nek a vezet�s�t egy t�bbsz�r�sen b�ntetett el��let� bokszbajnok (Harry Bennett) kez�be tette le, akinek a hivatalos munkak�re "szem�lyzeti oszt�lyvezet�" volt. Bennett olyan "kiv�l�an" v�gezte feladat�t, hogy 1937.-ben az akkor 600 tag� Ford rohamcsapatot m�r maga Mitchigan �llam korm�nyz�ja is �gy jellemezte: "Henry Ford az �llam legundor�t�bb gengsztereit alkalmazza".

Ennek a bels� terrornak n�h�ny epiz�dja bevonult az ipar �s az amerikai munk�smozgalom t�rt�nelm�be. Ilyen volt a h�res "dearborni �hs�gmenet" 1932.-ben. Ezen a v�ls�gon is sokat keresett. 50 - 60 ezer embert bocs�tott el, �s hely�kbe negyedannyi b�r�rt vette fel az �jakat. (A h�res "�tdoll�ros tr�kk" m�r r�g a m�lt� volt, az �j munk�soknak napi 1 doll�rt fizetett…)

Az "�hs�gmenet" r�sztvev�inek a z�me elbocs�tott Ford munk�sokb�l �llt. Csak kenyeret, munk�t, naponta k�tszer 15 perc sz�netet �s a munk�suk ut�ni k�mked�s megsz�ntet�s�t k�rt�k a transzparenseiken.

A t�ntet�ket a v�rosi rend�rs�g, �s Ford rohamosztagosai v�rt�k. A rend�rs�g k�nnyg�zzal fogadta a t�ntet�ket. Erre k�z�por volt a v�lasz, �s ezzel megfutam�tott�k a rend�r�ket. Ford rohamosztagosai �s n�h�ny v�rosi rend�r, ekkor belel�tt a t�megbe: n�gy halott �s t�bb mint 50 sebes�lt maradt a fagyos f�ld�n. (Bennettet egy k�darab hal�nt�kon tal�lta. Felgy�gyul�sa ut�n, jutalmul a szenved�sei�rt, Ford - Lincoln t�pus� aut�t kapott gazd�j�t�l, k�s�bb pedig Ford egyik birtok�b�l j�kora darabot Bennett nev�re �ratott, hogy a telken nyaral�t �p�thessen).

A m�sik ilyen botr�ny a "River Rouge-i v�rengz�s" n�ven ismert. Ez j�val k�s�bb 1937.-ben t�rt�nt, �s azzal kezd�d�tt, hogy az aut�munk�s szakszervezet elhat�rozta, bek�ldi a szervez�it a Ford �zemekbe, hogy r�pc�dul�kat osztogatva ismertess�k a szakszervezet c�ljait, �s szervezked�sre sz�l�ts�k fel a munk�sokat. Bennett �s a vel�k egy�ttm�k�d� rend�rs�g persze tudott a tervr�l, �s fegyveresen �rizt�k az �zemeket. Amikor a szakszervezetisek megpr�b�ltak bejutni a gy�rba, Ford rohamosztagosai brut�lisan megrohant�k �ket. T�bb szakszervezetis �letvesz�lyes s�r�l�seket szenvedett (koponya �s h�tgerinct�r�sek). Amikor n�h�ny �ra m�lva az �ldozatok feles�gei tiltakoz� r�pc�dul�kat osztogattak az �zem bej�rata el�tt, a Ford g�rda �ket is �sszeverte. Ezut�n a szakszervezet n�h�ny vezet�je k�s�relt meg bejutni a gy�rba, de Bennett emberei �ket is brut�lisan �sszevert�k.

Ezut�n a szakszervezetek pert ind�tottak Ford ellen, aki �vekig harcolt a b�r�s�gon. Nyolc �t�letet hoztak Ford ellen, amelyben k�telezt�k, hogy engedje meg a szakszervezetek m�k�d�s�t a birodalm�ban. Henry Ford azonban f�ty�lt ezekre a b�r�s�gi d�nt�sekre, s�t a Legfels�bb B�r�s�g d�nt�s�t sem teljes�tette. K�t �vvel k�s�bb (1941 febru�rj�ban) a Legfels�bb B�r�s�gnak m�g egy d�nt�st kellett hoznia ahhoz, hogy v�g�l is a szakszervezetek bel�phessenek a Ford gy�rakba. Az amerikai ipart�rt�n�szek egy r�sze ma is �gy v�li, hogy Ford val�sz�n�leg m�g tov�bb ellen�llt volna, ha a m�sodik vil�gh�bor�, �s az ezzel kapcsolatos munkaer�hi�ny nem gy�ng�ti meg a t�rgyal�si poz�ci�it.

Henry Ford jellemrajz�hoz hozz�tartozik, hogy miut�n �vtizedes - �s a sz� legszorosabb �rtelm�ben vett - v�res harca ut�n, v�gre megt�rte a szakszervezeteket a gy�raiban, nyomban a legfantasztikusabb demag�gi�ba kezdett. Od�ig ment el, hogy felaj�nlotta: "az �sszes Ford gy�rtm�nyt szakszervezeti c�mk�vel �s v�djeggyel l�ss�k el…"

Mire ez lezajlott, a gy�rai hatalmasat terjeszkedtek. Sokak szerint a m�sodik vil�gh�bor� k�sz�b�n ez volt a vil�g legnagyobb ipartelepe. Saj�t teherp�lyaudvarral, dokkokkal, �ri�si hengerm�vekkel rendelkezett. Szinte mindent maga �ll�tott el�. Olyannyira, hogy Braz�li�ban, csaknem egymilli� hekt�rnyi gumi koncesszi�val rendelkeztek. L�nyeg�ben a gy�r egyik v�g�n be�nt�tt�k a vas�rcet �s a szenet a saj�t b�ny�ikb�l, �s a m�sik oldalon g�pkocsi g�rd�lt ki.

Mindent felhaszn�lt er�m�veiben m�g a hullad�k deszk�t �s a f�r�szport is el�gette, a vasm�vek hullad�k�t cementtel keverte, �s utat �p�tett bel�le, az irodai pap�rhullad�k feldolgoz�s�ra is k�l�n �zemet hozott l�tre.

A m�sodik vil�gh�bor�

Kezdetben hevesen ellenezte Amerika hadba l�p�s�t (a Hitlerrel val� viszony�t m�r eml�tettem), de a jap�n t�mad�s ut�n m�r nem hangoztatta ezt az �ll�spontj�t, mivel tudta, hogy a h�bor� hatalmas profitot fog eredm�nyezni ism�telten a sz�m�ra. Ekkor �p�tette fel a tr�szt egyik �j, hatalmas �zem�t Willow Run v�rosk�ban. Itt gy�rtotta a B-24 Liberator bomb�z�t, amib�l majdnem 10.000 darabot sz�ll�tott. Ezen k�v�l, t�bb mint 50.000 rep�l�g�pmotort, 30.000 tankmotort, �s k�l�nb�z� katonai j�rm�vek sz�zezreit sz�ll�totta a hadseregnek. Mindm�ig nem lehet megbecs�lni, hogy ez a n�h�ny h�bor�s �v mekkora hasznot hozott neki.

Hivatalosan fia (Edsel Ford) vezette az �zemet a h�szas �vekt�l kezdve, ez azonban nem volt t�bb puszta formalit�sn�l. Edsel m�rs�kelt ember volt, aki nem �r�k�lte apja brut�lis kem�nys�g�t. Sokak szerint az apj�val, �s nem utols� sorban Bennettel v�vott harca gyors�totta fel hal�l�t. Edselt 1943.-ban �tven�ves kor�ban temett�k el, �s ez ut�n ism�t, imm�r hivatalosan is (a hetvenkilenc �ves) Henry Ford vette �t a birodalma vezet�s�t.

�j tr�n�r�k�s��l a h�rom unok�ja k�z�l az id�sebbikre esett a v�laszt�sa, aki nagyapja nev�t viselte, �s Henry Ford II. �llt a birodalom �l�re. Amikor 1945.-ban (28 �vesen) "tr�nra l�pett", m�g nem volt egyeduralkod�, mert nagyapja id�r�l id�re er�lyesen belesz�lt az �gyek int�z�s�be. Ez a "belesz�l�s" sok p�nz�be ker�lt a tr�sztnek, mert �let�nek utols� �veiben Ford hib�t hib�ra halmozott.

Henry Ford II.

Els� l�p�sk�nt (amikor megtehette…) megszabadult a Bennett f�le gengszter szervezett�l. A rend�szeti szervezet megmaradt, de "t�rv�nyes k�nt�st" �lt�tt. A gumibot �s a bikacs�k ideje elm�lt, hely�be a kartot�krendszer l�pett. A sort�zeket pedig az FBI-al val� egy�ttm�k�d�s ki�p�t�se v�ltotta fel.

Az iparv�llalatok, �s egyetemek legtehets�gesebb fiataljaival teljesen �tszerveztette a v�llalatot. Ezek a fiatal menedzserek �ll�tott�k talpra azt a c�get, ami kb. az amerikai g�pkocsi piac 1/3 r�sz�t tartja k�zben az �ta is.

Ha az "�reg" Ford is (Rockefellerhez hasonl�an) felismerte volna az �r�k�s�d�si �s ad�rendszerben l�v� kiskapukat, a csal�d mai vagyona t�bb mint k�tszeres lenne, �gy hal�la ut�n a c�get �ri�si ad�kkal terhelt�k meg.

A helyzetet ("hagyom�nyos m�don…") a Ford alap�tv�ny l�trehoz�sa mentette meg. Ennek alap�t�sakor az volt a funkci�ja, hogy a vagyont �tments�k, az�ta m�r az alap�tv�ny �ri�si �sszegeket ford�tanak j�t�konykod�sra.