Shell

A kezdet

A londoni East Enden, Samuel Marcusnak, a m�lt sz�zad hetvenes �veit�l kezdve k�l�n�s d�szt�rgy-, �s ritkas�gboltja volt. A boltocska egyik nevezetess�g�t a csiga- �s kagyl�h�jakkal teleragasztott dobozok, k�pkeretek �s d�szt�rgyak jelentett�k. Az �reg�r �s fia eleinte a brit tengerpart kagyl�ival d�sz�tett�k az �ruikat. Az �zlet az �vek sor�n n�vekedett. Egyre nagyobb, �s k�l�nlegesebb kagyl�kra volt sz�ks�g�k, ezeket t�bbnyire Indi�b�l, Indon�zi�b�l, K�n�b�l, �s Jap�nb�l szerezt�k be. Az ifjabb Samuel Marcus ily m�don sz�mos t�vol-keleti kapcsolatokkal rendelkez�, sokat utaz�, gy�ngyh�z- �s kagyl�keresked� lett.

Az olaj

Amikor Samuel Marcus, a hetvenes �vek v�g�n megalap�totta a SHELL Company nev� v�llalat�t, annak m�g semmi k�ze sem volt az olajhoz.

Az olaj n�h�ny �vvel k�s�bb ker�lt az �zletbe, amikor r�j�ttek arra, hogy az akkor m�g csak vil�g�t�sra haszn�lt petr�leum �ri�si �zletet jelent. Amint az olaj�zlet ter�let�re l�ptek, r�gt�n bele�tk�ztek a k�zmond�sosan kem�ny �s k�ny�rtelen Rockefellerbe (a Standard Oilba).

Eleinte Marcus haj�i �pp �gy sz�ll�tott�k a Rothschildok �s a Nobel-c�g kez�ben l�v� bakui olajat, mint a Standard term�keit. K�s�bb azonban Rockefeller azt k�vetelte, hogy Marcus haj�i csak az � term�keit sz�ll�ts�k. Nem kis b�tors�g kellett annak a d�nt�snek a meghozatal�hoz, hogy szembesz�lljanak Rockefellerrel.

Els� �s igen okos h�z�sa az volt, hogy az akkor technikai �jdons�gnak sz�m�t� tankhaj�k �p�t�se fel� fordult. 1892.-ben �p�lt meg az els� SHELL tankhaj�, amelyet egy csiga latin nev�r�l Murex-nek kereszteltek. (A SHELL olajflotta haj�i az �ta is csig�k �s kagyl�k latin neveit viselik).

A sz�vets�ges

Val�sz�n�leg a Rockefeller elleni csata gyorsan, katasztrof�lis �sszeoml�st hozott volna, ha nem tal�lnak sz�vets�gesre egy Henry Deterding nev�, (tal�n m�g Rockefellern�l is tal�l�konyabb, �tletesebb, �s k�ny�rtelenebb�l) har�csol�ban, akinek szint�n meggy�lt a baja a Standard Oil-lal.

Henri Deterding, a Holland Kereskedelmi R�szv�nyt�rsas�g �rdekelts�g�n bel�l l�trehozott Kir�lyi Holland Olajt�rsas�g (Royal Dutch Oil) vezet�je volt.

A Standard Oil ereje tudat�ban, egy id�ben �s egym�st�l f�ggetlen t�mad�st int�zett A SHELL �s a Royal Dutch ellen. Azt a m�dszert k�vette, amelyet oly sikerrel alkalmazott, �s Amerik�ban "felszippant�si" politik�nak neveztek. K�s�rletet tett arra, hogy a t�zsd�n megszerezze a Royal Dutch r�szv�nyt�bbs�g�t. Deterding azonban gondosan tanulm�nyozta, az Amerik�ban megad�sra k�nyszer�ttet tucatnyi kis olajc�g sors�t. A megfelel� pillanatban 1,5 milli�, �gynevezett "els�bbs�gi r�szv�nyt" bocs�tott ki. Ezeket megb�zhat� p�nz�gyi sz�vets�gesekn�l helyezte el, akik garant�lt�k, hogy nem adj�k el a r�szv�nyeket Rockefeller �gyn�keinek. �gy kiv�dte az els� t�mad�st.

A londoni Rothschild bankh�z mind a SHELL f�n�k�t, mind a Royal Dutch vezet�j�t figyelmeztette, hogy ha �llni akarj�k a sarat a Standard Oil-lal szemben, �ssze kell fogniuk. Ezt az "�rdekh�zass�got" teh�t voltak�ppen a Rothschild bankh�z hozta �ssze.

A "h�zass�g" fel� tett els�, d�nt� l�p�s az volt, hogy Deterding megnyert egy bels� csat�t (nem engedte �thelyezni a c�g sz�khely�t Szingap�rba, ami a l�tsz�lagos, �s r�vidt�v� el�ny�k ellen�re s�lyos taktikai hiba lett volna, �gy H�g�ban lett a k�zpontjuk).

A k�t f�rfi 1903.-ban, Londonban �llapodott meg a sz�vets�g l�trej�tt�r�l, egys�gfrontot alkotva, a k�z�s ellens�ggel szemben. Megalakul�skor a SHELL, a Royal Dutch �s a Rothschild bankh�z egyenl� r�szt testes�tett meg, n�gy �vvel k�s�bb a Rothschildok a saj�t r�sz�ket (egyenl� ar�nyban) eladt�k a m�sik k�t partner�knek. �gy sz�letett meg a Royal Dutch Shell tr�szt.

K�l�nleges �t�k�rty�k

Az els� ilyen az volt, hogy az "olajflotta" partra sz�llt az USA-ban. Ezt az inv�zi�t az tette lehet�v�, hogy Deterding n�mileg hamarabb ismerte fel a texasi olajmez�k lehet�s�geit, mint Rockefeller, �s n�h�ny kisebb, f�ggetlen termel�vel siker�lt meg�llapodnia, m�g miel�tt a Standard Oil fel�bredt volna.

A r�szv�nyek egy r�sz�t ism�t megb�zhat� kezekben helyezte el, �gy a t�zsd�n Rockefeller tov�bbra sem tudta felv�s�rolni �ket.

A k�vetkez� �t�k�rty�juk az angol flotta volt. Akkoriban ez volt a vil�g legnagyobb haj�hada. Az els� vil�gh�bor� k�sz�b�n a haj�knak m�g alig t�bb mint 3 %-�t f�t�tt�k olajjal, de ekkorra az angol hadiflotta csaknem fele m�r �t�llt az olaj t�zel�sre, amit �k l�ttak el olajjal.

Oroszorsz�g

A Rothschildok - akik 1907.-ben eladt�k r�szesed�s�ket az �zsiai Olajt�rsas�gban - a maguk fantasztikus p�nz�gyi szimat�val, �gy l�tszik meg�rezt�k, hogy a c�ri Oroszorsz�gban "f�ldreng�s" k�zeledik… 1912.-ben (�t �vvel az Okt�beri Forradalom el�tt !!!) kivonultak a bakui olajmez�kr�l, �s a c�ri olajr�szv�nyeiket eladt�k Deterdingnek.

Az els� vil�gh�bor� �veiben a Royal Dutch Shell vegy�szei felfedezt�k a TNT-t, ami k�l�n�sen a tengeralattj�r�k elleni, m�lytengeri akn�k gy�rt�s�n�l volt n�lk�l�zhetetlen, �s fantasztikus hasznot hozott a c�g sz�m�ra. Mik�zben az �j robban�anyaggal t�lt�tt akn�k puszt�tott�k a n�met tengeralattj�r�kat, Sv�dorsz�gon kereszt�l olajat adtak el N�metorsz�gnak, az akkori vil�gpiaci �r tizen�tsz�r�s��rt…

E zs�ros haszonnal felfegyverkezve n�ztek szembe az Okt�beri Forradalommal. Miel�tt 1920.-ban v�gleg elhagyt�k volna a bakui olajkik�t�t, m�rn�keik nagyszab�s� szabot�zs akci�t hajtottak v�gre (a f�vezet�kek j� r�sz�t a leveg�be r�p�tett�k, �s a kutakat vasbetonnal t�mt�k be).

Deterdingnek lett volna m�dja arra, hogy meg�llapod�st k�ss�n a szovjet korm�nnyal. Moszkva amelynek d�nt� gazdas�gi �rdeke f�z�d�tt a nyomorban l�v� orsz�g gyors felemelked�s�hez, t�bb �zben is felaj�nlotta, hogy a k�lcs�n�s el�ny�k alapj�n k�sz tisztess�ges meg�llapod�st k�tni. Deterding azonban a harcot v�lasztotta - veszt�re. (Bojkottot hirdetett, Gr�zi�ban kirobbantotta az ellenforradalmi l�zad�st, hamis orosz p�nzt dobott piacra, s�t a n�ci p�rt finansz�roz�s�ba is besz�llt…) M�r nem �rte meg, a n�ci csapatok �sszeoml�s�t az oroszorsz�gi csatamez�n. 1939. febru�rj�ban halt meg (n�met ter�leten).

Hal�la ut�n a Royal Dutch Shell szervezetileg m�g �lesebben k�l�nb�z�tt a Standard Oil-t�l. Ma m�r ez a v�llalat egyike a t�k�s vil�g hatalmas, szem�lytelenn� v�lt szupermonop�liumainak, "tulajdonosainak" list�ja igen hossz�. Ez a termel� orsz�gokkal folytatott harc id�szak�ban h�tr�nyos volt, mert megnehez�tette a hat�sos �s gyors d�nt�st. Gyenge pontjuk az volt, hogy viszonylag kev�s nyersolaj koncesszi�val rendelkeztek, f� er�ss�g�k viszont a finom�t�s, a sz�ll�t�s, �s az eloszt�h�l�zatuk.