Aga K�n

Szinte �d�t�en hat egy olyan vagyon t�rt�nete, amely �vsz�zadokon �s t�rsadalmi rendszereken v�g kereszt�l, s amelyet j�form�n meg sem kellett szerezni, mert adt�k !

1951-ben egy okt�beri napon Tanganyika (a mai Tanz�nia) f�v�ros�ban, Dar es Salaamban a "mindenhat� f�papot", a Kazar Im�mot megillet� l�ncot helyezt�k egy tizenkilenc �ves fiatalember nyak�ba, aki a Harvard Egyetemen v�gzett, �s eladdig csak a nagy nyugati f�rd�helyek, mulat�k, l�versenyist�ll�k �s t�rekv� ifj� filmcsillagok vil�g�ban tev�kenykedett. A nyakl�nc sz�naranyb�l k�sz�lt, csaknem h�rom kil�t nyomott, �s negyvenkilenc lemezb�l r�tt�k �ssze.

Az izmaili szekta

Ez a sz�m nem volt v�letlen: azt jelezte, hogy az �j "mindenhat� f�pap" negyvenkilencediknek viseli ezt a tiszts�get, ami�ta a mohamed�n vall�s egyik szekt�j�t, az izmaili szekt�t 1200 esztend�vel ezel�tt megalap�tott�k.

Az izmaili szekta vezet�i az 1800-as �vek k�zepe �ta az Aga K�n nevet �s m�lt�s�got viselik. A fiatalember - aki egy�bk�nt a Kanim n�vre hallgatott - az�ta negyedik ebben a sorban. � teh�t hivatalos nev�n a "IV. Aga K�n''.

Ez a c�m sokat nyom a latban �s a m�rlegen… Az izmaili szekta tagjainak sz�m�t ma k�r�lbel�l h�szmilli�ra becs�lik. Sz�tsz�rt k�z�ss�gekben �lnek, amelyeknek sor�ban a tanganyikai, a "koron�z�" k�z�ss�g nem is a legnagyobb.

A szekta igazi k�zpontja India, Pakiszt�n �s Ir�n. A h�szmilli� izmaili a mindenkori Aga K�nt nemcsak f�papj�nak, hanem politikai �s mindenekel�tt gazdas�gi �gyei (�s magatart�sa) f� int�z�j�nek is tekinti. Gyakorlatilag teh�t abszol�t uralkod�, de �sszef�gg� birodalom n�lk�l. Kir�lys�ga: a sz�tsz�rt izmaili k�z�ss�gek - Ugand�t�l �s Tanz�ni�t�l a K�zel-Keleten �t Indi�ig �s Pakiszt�nig.

A m�rlegel�s

Ez a m�lt�s�g a visel�j�t, egyben a vil�g leggazdagabb emberei k�z� emeli. A szekta h�szmilli� tagj�nak legal�bb negyedr�sze d�sgazdag keresked�, akiknek �zleti kapcsolatai nemcsak a fekete f�ldr�szre �s �zsi�ra terjednek ki, hanem Eur�p�t is beh�l�zz�k. E h�szmilli�s k�z�ss�g arisztokr�ci�j�nak �vsz�zadokon �t megvolt az a rokonszenves szok�sa, hogy a mindenkori im�m tests�ly�t n�h�ny �venk�nt egyszer hatalmas m�rlegen lem�rt�k, �s a m�rleg m�sik serpeny�j�be addig t�lt�tt�k az aranyat, platin�t vagy �ppen dr�gak�vet, am�g a m�rleg egyens�lyba nem ker�lt…

A r�gebbi m�r�sekr�l nem �ll rendelkez�sre statisztika. 1946-ban azonban, amikor a m�sodik vil�gh�bor� ut�n el�sz�r m�rt�k meg a sz�ban forg� Aga K�n nagyapj�t (�s el�dj�t), az �reg�r akkoriban 95 kil�t nyomott, ami akkor is majdnem k�t �s f�l milli� doll�r �rfek� aranyat jelentett…

A k�vetkez�, 1950-es m�r�s alkalm�b�l a m�rleg m�sik serpeny�j�be gy�m�ntokat raktak, amelyeknek �rt�ke mindm�ig felbecs�lhetetlen…

III. Aga K�n azonban sokkal b�lcsebb �s vil�gl�tottabb ember volt, semhogy ne �rezte volna a cerem�nia szinte provok�lt id�szer�tlens�g�t, az �j ut�kat keres�, harmadik vil�gban. �gy h�t a 95 kil� dr�gak� �tv�tel�vel egy id�ben azt is kijelentette, hogy ez volt az utols� ilyen m�rlegel�s. Val�ban �jabb n�gy esztend� m�lva a nyugat-pakiszt�ni Karachiban (�s az �ta is) m�r csak jelk�pes m�rlegel�st hajtottak v�gre.

A vagyon

A nagyvonal�s�g term�szetesen nem eshetett k�l�n�sebben nehez�re III. Aga K�nnak. Az utols� t�nyleges m�rlegel�s ut�n ugyanis szem�lyes vagyon�t 600 milli� angol fontra becs�lt�k, ami akkor, 1950-ben, k�r�lbel�l k�tmilli�rd doll�rt jelentett…

Ellent�tben a nagy t�k�s "har�csol�k" vagyon�val, itt nem lehet pontosan meg�llap�tani a vagyon �zleti szerkezet�t, miut�n szigor�an csal�di tulajdonr�l van sz�, amely felett abszol�t hatalommal rendelkezik a csal�df�, a mindenkori Aga K�n.

A vagyon l�that� r�sze nem k�l�n�sebben impoz�ns: n�h�ny nagy jutafeldolgoz� gy�r Indi�ban �s Pakiszt�nban, Eur�p�ban pedig a f�ldr�sz egyik leg�rt�kesebb l�versenyist�ll�ja �s l�teny�szt� h�l�zata. (H�t teny�szt�farm �rorsz�gban, �t Franciaorsz�gban, �sszesen k�r�lbel�l 300, egyenk�nt is vagyont �r� teliv�rre.)

A leg�jabb v�llalkoz�s Szard�nia sziget�n az �gynevezett Costa Smeralda �d�l�komplexum: Itt a csal�d �ri�si ingadanoltat v�s�rolt a tengerparton, �s a vil�g tal�n legelz�rtabb - s persze legdr�g�bb - �d�l�ter�let�t fejleszti ki.

A szakemberek szerint a vagyon d�nt� r�sze sv�jci bankok diszkr�t trezorjaiban nyugszik, �rt�kpap�rokban. Ez a j�vedelem igazi forr�sa, de az persze nem nyilv�nos, hogy mennyi �rt�kpap�rr�l �s milyen v�llalkoz�sok r�szv�nyeir�l van sz�.

Eltekintve ezekt�l a viszonylag szer�ny �zleti v�llalkoz�sokt�l, az irt�zatos vagyont teh�t voltak�ppen a t�rt�nelem hullajtotta ennek a csal�dnak az �l�be…

A kezdet

K�r�lbel�l a IX. sz�zad k�zep�re ny�lik vissza, amikor az iszl�mon bel�l megalakult az izmaili szekta. Ez eredetileg azt hirdette, hogy Izmail fia, Mohamed-pr�f�ta csakhamar Mahdtk�nt, Messi�sk�nt t�r vissza a f�ldre.

A szekta vezet�i szerint csal�df�juk eg�szen Mohamedig ny�lik vissza, akinek le�nya, F�tima, �s annak f�rje, Ali h�zass�g�b�l sz�rmazn�k az im�mok sora.

Az �vsz�zadok sor�n a szekta t�bb �zben is egym�ssal harcol� csoportokra bomlott; aszerint hogy melyik t�bor tagadta meg a m�sik sz�rmaz�si ig�nyeit. A szekta vezet�i, akik egy id�ben Mohamed le�ny�nak nev�r�l "fatimid�k"-nak nevezt�k magukat, a magyar honfoglal�s idej�n Egyiptom felett is uralkodtak…

A hasisev�k

Itt hatalmukat Szaladin semmis�tette meg k�r�lbel�l k�tsz�z esztend�vel k�s�bb. Egy m�sik sz�rny ugyanebben az id�ben, Perzsi�ban �s Sz�ri�ban uralkodott nagy ter�leteken, s a kr�nik�k tan�s�ga szerint vezet�ik voltak a k�b�t�szerek, a hasis els� megsz�llottjai…

Hatalmuk fenntart�s�ra �ltal�ban igen egyszer� m�dszert v�lasztottak: meggyilkolt�k ellens�geiket egy rendk�v�l j�l szervezett �s kiterjedt titkos terrorszervezet seg�ts�g�vel. (�rdemes megjegyezni, hogy az Encyclopaedia Britannica v�lem�nye szerint a hasisev� sz�b�l sz�rmazik a "gyilkos" sz� t�bb eur�pai nyelvben szerepl� alakja: assassin.)

A hasisev�k hatalm�t Sz�ri�ban a t�r�k�k, Perzsi�ban pedig a mongolok d�nt�tt�k meg. A sz�riai sz�rny vezet�i a XVI. sz�zadban, a perzsa sz�rny im�mjai pedig az 1840-es �vekben Indi�ba mentek �t, s ett�l kezdve India (pontosabban a mai Pakiszt�nt �s Bangladest is mag�ba foglal� akkori Brit India) lett a szekta legfontosabb t�maszpontja.

Az els� Aga K�n, aki az �tkel�st v�grehajtotta, c�m�t m�g az akkori perzsa saht�l kapta. Fia, e n�ven a m�sodik, csak r�vid ideig �lt. A modern vil�g sz�m�ra "az Aga K�n" az � unok�ja lett (e n�ven a harmadik), aki 1888-t�l - tizenegy esztend�s kor�t�l - eg�szen 1957-ig viselte ezt a c�met. Az arany, �s dr�gak�es�, amely a legend�s �s tal�n pontosan fel sem m�rhet� vagyon szinte kimer�thetetlen forr�sa lett, h�t �vtizedig az � �l�be hullott.

A pletykalapok j�volt�b�l a nagyvil�g els�sorban, mint l�versenyist�ll� tulajdonost, n�bobot �s sz�p h�lgyek kedvel�j�t ismerte meg III. Aga K�nt. Val� igaz: az �reg�r a Rivi�r�t�l Florid�ig �s Kaliforni�ig minden�tt jelen volt, ahol lovak futottak, rulett p�rg�tt, pezsg� folyt. S az ilyen helyeken �ltal�ban a sz�p l�nyok sem hi�nyoztak. Aga K�n rajongott a n�k�rt, �s anyagi helyzet�n�l fogva ennek nem voltak k�l�n�sebb akad�lyai.

Az els� feles�ge

Egy perzsa hercegn� volt, ett�l kor�n elv�lt. M�sodszorra az �jszaka egyik hercegn�j�t vette feles�g�l Th�r�se Magliano monte-carl�i t�ncosn� szem�ly�ben, akit akkoriban (az els� vil�gh�bor� el�tt) "a Rivi�ra legszebb asszony�nak" tartottak. Amikor a m�sodik feles�g 1926-ban meghalt, a multimilliomos elvett egy Andr�e Carlon nev� le�nyt, aki kor�bban csokol�d�t �s cukork�t �rult a francia tengerpart legjobb mulat�helyein

V�g�l: negyedszerre Franciaorsz�g sz�ps�gkir�ly n�j�t, a n�la huszonnyolc esztend�vel fiatalabb Yvette Labrusse-t emelte mag�hoz, aki hal�l�ig h�s�ges �lett�rsa maradt. Amikor III. Aga K�n 1957-ben meghalt, Egyiptomban, a N�lus fels� foly�s�n�l, egy k�pr�zatos p�lmaligetben �p�tettek sz�m�ra mauz�leumot.

Mell� feles�ge, a "B�gura" sz�m�ra egy ugyancsak m�rv�nyvill�t, hogy k�zel lehessen f�rje s�rhantj�hoz. A hajdani sz�ps�gkir�lyn� az �ta is �venk�nt egyszer lel�togat a N�lus mell� - egy�bk�nt pedig idej�t rivi�rai palot�j�ban t�lti.

Az angolok

Mindez azonban csak a felsz�n volt, amelyet a pletykalapok szorgalmasan �poltak, s a f�szerepl�k (nevezetesen: III. Aga K�n �s az angol korm�ny) semmit sem tettek ennek a k�pnek a megv�ltoztat�s�ra. J� okuk volt r�. III. Aga K�n ugyanis egyik legfontosabb eszk�ze volt az angol uralom fenntart�s�nak Brit Indi�ban, �s hat�sosan haszn�lt�k fel a hindu �s a mohamed�n k�z�ss�g megoszt�s�ra is.

M�r 1906-ban Aga K�n vezette az akkori angol alkir�ly, Lord Minto el� azt a mohamed�n nagyurakb�l �ll� k�ld�tts�get, amely elk�l�n�tett v�laszt�jogot k�vetelt Brit India mohamed�n lakosai sz�m�ra. Ezt a k�r�st val�j�ban az angolok sugalmazt�k, s ez volt a kezdete ama kett�oszt�si taktik�nak, amely ut�bb Pakiszt�n l�trehoz�s�hoz, v�rf�rd�k �s h�bor�k eg�sz sor�hoz vezetett.

Aga K�n a m�sodik vil�gh�bor� alatt is komoly szerepet j�tszott az angol �rdekek v�delm�ben, mert felsz�l�totta az angol birodalmi ter�leteken (s�t azon k�v�l) �l� izmaili k�z�ss�geket: legyenek loj�lisak Angli�hoz. E k�z�ss�gek k�z�l igen sok �lt politikai �s strat�giai szempontb�l rendk�v�l k�nyes �s �rt�kes ter�leten Afrika �s a K�z�l-Kelet orsz�gaiban. Ily m�don Aga K�n magatart�s�nak �ri�si �rt�ke volt Anglia sz�m�ra.

Ezt a hagyom�nyt folytatta Aga K�n fia, Ali K�n is. A vil�g �t is els�sorban �gy ismerte, mint a "playboyok" kir�ly�t. Ali K�n els� feles�ge el�kel� angol h�lgy volt, Lord Churston le�nya, akit mell�kesen a Guinness s�rgy�ros dinaszti�hoz is f�ztek rokoni sz�lak. (Ebb�l a h�zass�gb�l sz�letett Karim, a k�vetkez� Aga K�n.)

Az igazi szenz�ci� azonban az volt, amikor 1949-ben Ali K�n feles�g�l vette a n�pszer�s�ge tet�pontj�n lev� amerikai filmsz�n�szn�t, Rita Haywortht, �s att�l kezdve a nagy nyugati k�pes lapok f�nyk�p�szei szinte sz�ntelen�l a h�zasp�r nyom�ban voltak. (Volt mit f�nyk�pezni: a h�zass�g n�gy �vig tartott, tele viharos veszeked�sekkel �s kib�k�l�sekkel, Hollywoodt�l a francia Rivi�r�ig.) A v�l�s ut�n Ali K�n tov�bb �lte h�rnev�hez m�lt� �let�t, �s �gy is halt meg: egy �tmulatott �jszaka ut�n Ferrari kocsij�val nekiment egy f�nak a p�rizsi Bois de Boulogne-ban.

Mint apj�n�l, a felsz�n alatt az � eset�ben is megtal�lhat�k a politikai tev�kenys�g nyomai. Persze az id�k v�ltoz�s�val ezek m�s form�t �lt�ttek. A m�sodik vil�gh�bor� alatt Ali K�n az angol titkosszolg�lat, az Intelligence Service h�l�zat�nak egyik vezet�je volt Jeruzs�lemben, �s f� feladata "az arabok k�z�tti munka" volt. A d�l-franciaorsz�gi partrasz�ll�s ut�n az angol �s az amerikai titkosszolg�lat k�z�tt az �sszek�t� szerep�t j�tszotta. (Mindamellett nem feledkezett meg a csal�di k�telezetts�gekr�l sem: � szabad�totta ki a "n�cik fogs�g�b�l" azokat a teliv�rek�t, amelyeket G�ring utas�t�s�ra vittek el a h�bor� alatt a csal�d franciaorsz�gi versenyist�ll�ib�l.) A m�sodik vil�gh�bor� ut�n egy ideig Ali K�n volt a pakiszt�ni ENSZ-deleg�ci� vezet�je.

A k�vetkez� �r�k�s

Karim, IV. Aga K�n m�r t�volr�l sem ilyen sz�nes egy�nis�g. Amikor nagyapja v�grendelet�t felolvast�k, �ltal�nos meglepet�st keltett, hogy az �reg�r �t jel�lte ki ut�d�ul, �tny�lva fia; Ali K�n feje felett. A vil�g szem�ben � is els�sorban a r�gi trad�ci�k folytat�ja: az esztend� h�rom h�napj�t (a l�versenyszezont) p�rizsi palot�j�ban t�lti, az �v h�tralev� r�sz�ben pedig megosztja figyelm�t a nagyszab�s� szard�niai telek�zlet �s n�h�ny nem k�l�n�sebben fontos ENSZ-k�ldet�s k�z�tt, amellyel rendszerint pakiszt�ni, angol �s amerikai csal�di politikai kapcsolatait honor�lj�k.

K�zben v�ltozatlanul � "a vil�g m�sodik leggazdagabb embere", csak az�rt, mert F�tima sarjad�kai hossz� �vtizedeken �t szab�lyos id�k�z�kben "megm�rett�k, �s neh�znek tal�ltattak"…