Tov�bb a k�pekhez: >>>

Newgrange

Eur�pa legszebb folyos�s�rj�nak a bej�rata d�lkelet fel� n�z, pontosan a d�li napfordul� napkelt�j�nek ir�ny�ba.

Newgrange folyos�s�rja - k�l�nleges kik�pz�s� sziklafarag�saival - �rorsz�g legszebb prehisztorikus eml�ke. Vajon Newgrange csak egy s�reml�k, vagy valamilyen m�s c�lt is szolg�lt ?

A romos �s kifosztott s�rt 1699-ben fedezte fel Edward Lhuyd (1660-1708), walesi r�gis�gb�v�r. �gy �rt r�la: "Amikor el�sz�r bel�pt�nk, k�szva kellett beljebb nyomakodnunk. De ahogy tov�bbhaladtunk, k�toldalt a pill�rek egyre magasabbak lettek. Azt�n el�rt�k a barlang�reget, amely m�r 20 l�b magas volt. A folyos� mindk�t fel�n tal�ltunk egy-egy cell�t, szemben pedig egy harmadik h�z�dott."

A folyos�, amelybe Lhuyd bel�pett, t�bb mint 18 m hossz�, �s h�rom kis kamr�ban v�gz�dik, amelyekben hatalmas k�medenc�k foglalnak helyet. A magasan kiugr� kb. 100 tet�k�vet olyan t�k�letesen illesztett�k egym�s f�l�, hogy mindenf�le habarcs n�lk�l is massz�van tartanak. Az 5000 �v alatt mind�ssze k�t k� t�rt �ssze. Ez a t�k�letes tervez�s �s kivitelez�s tan�s�tja, hogy a Kr. e. 3250 k�r�l �lt �p�t�k fantasztikus szakemberek voltak…

A farag�sok jelent�se

Az ig�nyes l�togat� Newgrange-ben azonnal felfigyel a sz�p sziklafarag�sokra. A bej�ratot spir�lokkal bor�tott k�t k�oszlop szeg�lyezi, �s a folyos�t bel�l egy tucat k� d�sz�n. Sok tet�lap �s gy�mk� is faragott, gyakran a fels� fel�n, ami alulr�l, a l�togat�k sz�m�ra l�thatatlan. K�v�l is rengeteg j�rdaszeg�lyk�vet munk�ltak meg, �s a gy�mk�vekhez hasonl�an ezeknek is gyakran a bels�, l�thatatlan fele a faragott.

A spir�lon k�v�l a legs�r�bben haszn�lt mot�vumok a rombusz, a cikcakk �s a k�r. �rdekes m�don ezek nem egyeznek meg az �rorsz�g m�s r�szein l�v� folyos�s�rok d�sz�t�mot�vumaival.

Mi a jelent�s�k ezeknek az �br�zol�soknak ?

A korai archeol�gusok nem lelkesedtek ezek�rt a mot�vumok�rt. Thomas Molyneux, a dublini Trinity College 18. sz�zadi fizikaprofesszora "barb�r faragv�nyoknak" nevezte �ket, s az �ta is sokan primit�v mot�vumoknak tekintik. Manaps�g komoly kutat�sok folynak, hogy kider�ts�k a vonalak jelent�s�t. Az egyik legh�resebb kutat� ezen a ter�leten Martin Brennan, aki k�nyv�ben, a Boyne-v�lgyi l�tom�sban t�bb mint 700 faragott k�vet elemez. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a legt�bb mot�vum asztron�miai �s kozmol�giai megfigyel�seket t�kr�z. Newgrange t�bbek k�z�tt a legr�gebbi �s legnagyobb nap�r�nk. "A Boyne-v�lgyi embereknek nagyon fontos volt a Nap mozg�s�nak tanulm�nyoz�sa. �k voltak az �jk�korszak leg�gyesebb nap�rak�sz�t�i" - �rta Brennan.

A folyos�s�rok bels� szent�ly�t csak a t�li napfordul�n felkel� nap sugarai vil�g�tj�k meg. Az �v legr�videbb napj�t megel�z� �s k�vet� n�h�ny reggelen mintegy 20 percig p�szt�zz�k a napsugarak a bej�rat feletti ny�l�st �s a folyos� v�g�ben l�v� k�medenc�t.

Newgrange �s Stonehenge �p�t�inek azonban nemcsak tudom�nyos amb�ci�i lehettek a nagyszab�s� munk�latokkal. K�zelebb akartak ker�lni a Vil�gmindens�g titkaihoz, �s annak jeleit k�zvetlen�l, saj�t �let�kre alkalmazni. Newgrange nem csup�n nap�ra vagy obszervat�rium. Mag�nak az �leter�nek a jelk�pe. A folyos�s�rok felett emelked� domb eredetileg toj�s alak� volt, �s ennek a toj�snak a belsej�ben h�z�dott a hossz� folyos�, amely egy �regben v�gz�d�tt. Ez ak�r az anyam�het is jelk�pezheti. Az �regben egy hatalmas pill�r �ll, amelyet phallikus szimb�lumk�nt is �rtelmezhet�nk. A k�t m�szk�goly� pedig, melyeket szint�n Newgrange-ben tal�ltak, szexu�lis szimb�lumnak felel meg.

A t�li napfordul� sugarai

Newgrange-t az�rt �p�tett�k, hogy er�t mer�tsen a leg�ltet�bb elemb�l, a napf�nyb�l. A bej�rat f�l�tt, amelyet eredetileg egy k�lap z�rt le, egy ny�l�s tal�lhat�, ennek tetej�t kett�s spir�l �s rombuszfarag�sok �kes�tik. K�ajtaj�t nyitni �s csukni lehetett. A ny�l�st �gy t�jolt�k, hogy a t�li napfordul� idej�n felkel� nap pontosan a r�s�n kereszt�l t�zz�n be a s�rba (az ajtaj�t el�z�leg ny�lv�n kinyitott�k). A f�nynyal�b v�gigp�szt�zta a folyos�t, �s a szemk�zti kamra k�zep�n �llapodott meg.

Newgrange-t M�chael O'Kelly, a Cork Egyetem archeol�giaprofesszora t�rta fel. 1969. december 21-�n a folyos�s�rban tart�zkodott, �gy tan�ja volt az ott lezajl� "csod�nak". �gy �rta le az el�je t�rul� l�tv�nyt: "Pontban reggel 9 �ra 54 perckor a napkorong fels� sz�le megjelent a horizonton, 9 �ra 58 perckor az els� f�nysug�r �thatolt a r�sen, �s v�gigp�szt�zta a folyos�t. Majd bevil�g�tott a s�rkamr�ba, v�g�l eljutott a legh�ts� kamra medence alak� k�t�mbj�ig. A kezdetben m�g v�kony f�nysug�r k�zben 17 cm-esre sz�lesedett, �s amikor a kamra padl�j�ra t�z�tt, dr�mai m�don szinte l�ngba bor�totta az eg�sz s�rkamr�t. Tiszt�n megvil�g�totta a t�bbi kamr�t, �gy l�that�v� v�ltak a gy�mk�ves tet� apr� r�szletei is, 10 �ra 4 perckor a f�nynyal�b keskenyedni kezdett, 10 �ra 15 perckor pedig elt�nt."

A t�li napfordul� az �v legr�videbb napja, a term�szeti �j�v kezdete, az alv� f�ld �bred�se. A kamr�k belsej�ben minden spir�l h�romszoros. T�l�n ezek foglalj�k �ssze valamik�ppen az �p�t�k sz�nd�k�t, amikor megtervezt�k ezt a - helytelen�l - s�rboltnak nevezett �p�tm�nyt. A bels� spir�l jelk�pezheti a l�lek, hal�l ut�ni �tj�t, a k�ls� pedig az �jj�sz�let�st. Ha ez a felt�telez�s helyes, akkor ez a kozmikus toj�s a term�kenys�g jelk�pe lehet, benne pedig az �let �s hal�l �r�k k�rforg�sa. A prehisztorikus kor papjai a kamr�k k�medenc�ibe val�sz�n�leg a legtiszteletrem�lt�bb �s�k maradv�nyait helyezt�k, �gy biztos�tott�k sz�mukra a f�nysugarak �ltet� ereje �ltal csal�df�juk tov�bb�l�s�t…

Newgrange csak egy r�sze a Boyne kanyarulat�ban tal�lhat� prehisztorikus �p�tm�nyeknek, de mind k�zt a legszebb �s legjelent�sebb. A f� s�rok a tudom�ny szempontj�b�l igen �rdekesek, �s most, 5000 �vvel k�s�bb, k�zel jutottunk titkaik megfejt�s�hez. A leletek igazolj�k, hogy ennek a kornak az embere sem barb�r, sem egy�gy� nem volt, tal�l�konys�gban �s �gyess�gben messze fel�lm�lta eddigi elk�pzel�seinket…

                                                           Tov�bb a k�pekhez: 

Forr�s: http://en.wikipedia.org/wiki/