Carnac

Eur�p�ban megalitikus eml�km�vek sz�les �vezete h�z�dik Olaszorsz�gt�l eg�szen Skandin�vi�ig, mag�ban foglalva a brit szigeteket is.

A legnagyobb ilyen egy�ttes a nyugat-franciaorsz�gi Bretagne fenyveseinek �s hangamez�inek k�zep�n tal�lhat� Carnac. Itt nemcsak t�bb a k�, mint Eur�pa b�rmely m�s t�j�n, de elrendez�s�k l�pt�ke, �s a 8 km hossz� ter�let is, a legnagyobb szab�s�. A n�pr�l, amely Carnac k�veit emelte, igen keveset tudunk, de �gyes m�rn�k�knek kellett lenni�k, tov�bb� hatalmas t�meg� munkaer� �llhatott a rendelkez�s�kre, �s el�re elgondolt terv szerint �p�tkeztek. N�h�ny t�rgy �s az �p�tm�ny a vil�g legr�gibb, emberk�z alkotta eml�keihez tartozik.

A carnaci egy�ttes h�rom jelent�s k�csoportot foglal mag�ban. Ezek a menhirek (ez a walesi maen, "k�" �s hir, "hossz�" elemekb�l �ll� sz� minden magas, szabadon �ll� k�re vonatkozik) mind Carnac v�ros�t�l �szakra, Le M�necben, Kermari�ban �s Kerlescanban tal�lhat�k. Le M�nec mellett 1099 k�vet rendeztek el 11 sorban, egy 1 km hossz� �s 100 m sz�les ter�leten. Ett�l keletre �ll Kermario 1,2 km hossz� 10 k�sora. M�g keletebbre van a majdnem n�gysz�gletesen elrendezett kerlescani 13 r�vid k�sor - �sszesen 540 k� -, melyet 800 m ut�n 39 nagy menhirb�l �ll� f�lk�r z�r le. A negyedik, sokkal kisebb egy�ttes - Le Petit M�necn�l - alig 100 k�b�l �ll. Ezt a pomp�s l�tv�nyt nagyon tal�l�an jellemezte Chevalier de Fr�minville francia r�gis�gb�v�r 1827-ben: "K�vek regimentje, melyeket alaktalan szikl�kb�l rendeztek el ilyen szimmetrikusan."

A k�egy�ttesek nagyj�b�l hasonl�k, nyugat-keleti t�jol�s� sorokb�l �llnak, b�r nem egyenl� t�vols�gban, az alakzat k�ls� (�szaki �s d�li) sz�lein k�zelebb helyezkednek el egym�shoz. Min�l keletebbre haladnak egy sor ment�n, ann�l k�zelebb �llnak egym�shoz �s ann�l magasabbak a k�vek. N�hol nem egyenes sorokban, hanem p�rhuzamos g�rb�k ment�n helyezkednek el. V�ltoz� a menhirek magass�ga is, a legkisebb k�vek, Le M�nec nyugati v�g�n csak 90 cm-esek, a legnagyobbak viszont Kermari�n�l , a 7 m-t is el�rik.

A carnaci egy�ttes 3000 megmaradt menhirje az eredeti k�veknek alighanem csak a fele. Egyesek erod�l�dtak, m�sokat a helyb�li gazd�k vittek el saj�t haszn�latra, de j�csk�n loptak bel�l�k az amat�r "r�g�szek" is. Mivel a kisebb f�ldmozg�sok �s az 1722-es f�ldreng�s k�vetkezt�ben sok k� eld�lt �s �sszet�rt, elsz�ll�t�suk m�g k�nnyebb volt.

A k�egy�tteseket k�l�nb�z� id�kben �ll�tott�k fel kb. i. e. 3500 �s 1500 k�z�tt, azaz durv�n egykor�ak az angliai Stonehenge-dzsel �s az egyiptomi piramisokkal. B�r tov�bbra is rejt�ly, kik voltak �s milyen m�dszereket alkalmaztak Carnac "�p�t�szei", a geol�gusok �ltal�nos v�lem�nye szerint egyes menhireket, ha ugyan nem valamennyit, a ker�k eur�pai megjelen�se el�tt �ll�tott�k fel (ennek els� bizony�t�kai i. e. 1000 k�r�liek, b�r k�nnyen lehet, hogy m�r kor�bban is haszn�lt�k). A k�veket helyi gr�nitb�l fejtett�k, majd feltehet�en a b�ny�t�l vonszolt�k Carnacig, �s a helysz�nen fel�ll�tott�k �ket. Mivel a legmagasabb k�vek k�z�l n�melyik t�bb mint 350 t, hatalmas munkacsapatnak kellett dolgoznia a feladaton. Abban a korban, amikor a f�rfiak v�rhat� �lettartama 36, a n�k� 30 �v volt, nem val�sz�n�, hogy b�rki, aki a k�egy�ttes egyes szakaszain�l megkezdte a munk�t, meg�rte volna annak befejez�s�t.

A rnenhirek sug�r�tjai �s k�k�rei Carnac nem egyed�li, �s nem is legkor�bbi eml�km�vei. A t�rs�gben dombs�rokat - famulusokat - is felfedeztek, amelyek k�z�l legal�bb kett� i. e. 4000 el�tt �p�lt. Kermario t�jol�sa egy �ll� k�re mutat, amely Kercado s�rj�nak bej�rat�t jelzi. A s�r maga nagy, f�vel ben�tt f�ldhalom, tetej�n egyetlen k�vel, belsej�ben pedig k�vel szeg�lyezett folyos�val, amely n�gysz�gletes k� s�rkamr�hoz vezet, ahova az egym�st k�vet� nemzed�keket temett�k, bej�rata a t�li napfordul� napkelt�j�nek ir�ny�ba n�z. Belsej�ben k�vek szeg�lyezte folyos� vezet egy t�gas k�kamr�ba. Ez az i. e. 4700 k�r�l emelt haloms�r Eur�pa legr�gibb fennmaradt �p�tm�nye, �s az egyiptomi piramisokn�l is r�gebbi…

Carnac �ri�si f�ldhalmai, de k�l�n�sen a k�vei l�togat�k ezreit vonzott�k az �vsz�zadok sor�n, akik k�z�l sokan pr�b�lt�k megmagyar�zni a menhir-sug�rutak val�di rendeltet�s�t. Mint a XIX. sz�zadi francia reg�ny�r�, Gustave Flaubert megjegyezte: "Carnacr�l t�bb ostobas�got firk�ltak �ssze, mint ah�ny �ll�k�ve van." Az egyik legn�pszer�bb elm�let szerint Carnac vall�si k�zpont lehetett, k�veit az �si bretonok im�dt�k. J�val k�s�bb a r�maiak vett�k birtokukba �ket, �s saj�t istens�geik nev�t v�st�k r�juk. A kereszt�nys�g elj�vetel�vel kereszteket �s m�s szimb�lumokat faragtak a k�vekre. A helyi n�phagyom�ny szerint azonban a k�vek voltak�ppen r�mai katon�k, akiket a helyb�li szent �s kor�bbi p�pa, Cornelius (Korn�l) v�ltoztatott k�v� azut�n, hogy el�zt�k R�m�b�l �s visszakergett�k sz�l�f�ldj�re, Bretagne-ba.

Az egyik (legal�bb a k�z�pkorig �ltal�nos) hiedelem szerint a k�vek fokozt�k a term�kenys�get, ez�rt a medd� asszonyok �jszak�kon �t aludtak egy-egy viasszal, olajjal �s m�zzel megkent cromlechen (t�bb �ll�k�v�n v�zszintesen v�gigfektetett k�lapon), vagy felh�zt�k a szokny�jukat �s f�l�guggoltak, vagy lecs�sztak rajta, hogy magukba sz�vj�k m�gikus erej�t. A jelek szerint sokan hittek benne, hogy az �ll�k�vek �seiknek az �r�kk�val�s�g sz�m�ra megk�ves�lt szellemeit k�pviselik. Tal�n a h�vek hely�t jel�lt�k ki, akik a term�st �s az �llatokat meg�ld� druida papok szertart�saira gy�ltek �ssze. Vagy egyszer�en a holtak eml�km�vei voltak? A Carnac sz� breton nyelven azt jelenti: "a holtak temet�je".

Egy �j kelet� elm�let saj�tos c�lt tulajdon�t a k�veknek. Carnac �s m�s megalitikus lel�helyek tanulm�nyoz�sa arra a k�vetkeztet�sre vezette Alexander Thomot, hogy a menhirsorok �p�t�i fejlett csillag�szati ismeretekkel rendelkeztek, �s a k�veket vagy az �gitestek, els�sorban a Hold, a Nap �s a csillagok, mozg�s�nak tanulm�nyoz�s�ra �ll�tott�k fel, vagy hatalmas csillag�szati �ra k�nt haszn�lt�k, amellyel meg lehetett hat�rozni p�ld�ul a sz�nt�s �s a vet�s idej�t. Thom szerint ebben a Holdobszervat�riumban a legfontosabb k� a locmariaquer-i, Er Grah (T�nd�rk�) n�ven ismert, ma m�r �sszet�rt megal�t volt. A k�vet ir�nyjelz�k�nt haszn�lva, a holdkelt�t �s nyugt�t, ak�r a 13 km-re l�v� halmokr�l �s k�vekr�l is meg lehetett figyelni.

Tal�n soha nem tudjuk meg biztosan, milyen jelent�ssel b�rnak a carnaci �ri�s k�vek, de az mit sem cs�kkenti az �vente hozz�juk �z�nl� l�togat�k ezreire gyakorolt hat�sukat. Az a t�ny ellenben, hogy az a k�, (amire t�jolva mutatnak), egy hatalmas s�rdombon �llt, arra utal, hogy sokkal ink�bb a s�rok jel�l�s�re �rz�s�re szolg�lhatott, de biztosan nem tudhatjuk… B�r moha bor�tja �ket �s sok elt�nt k�z�l�k, Carnac impoz�ns, leny�g�z� kapocs marad korunk �s az eur�pai civiliz�ci� kezdetei k�z�tt...

Ezen a linken sok k�p, ezekr�l az �rdekes k�vekr�l!

N�zd meg  a t�bb ezer �ves  menhireket!
                                          Tov�bb a k�pekhez >>
http://www.megalithicireland.com/ Irorsz�gban Forr�s:                                                 Tov�bb a k�pekhez >>

ttp://www.ot-carnac.fr/406000001/Home-Carnac.htm

http://www.megalithia.com/brittany/carnac/

http://en.wikipedia.org/wiki/Carnac_the_Magnificent

http://www.megalithicireland.com  ide is menj fel, �rdemes!