|
Rhodoszi kolosszus
A rhodosziak ppen egy ostrom kells kzepn dntttek arrl, hogy szobrot emelnek.
Hliosz napistenhez fohszkodtak, hogy ha segt megvdeni a vrost, akkor hatalmas szobrot emelnek a tiszteletre.
A szobor lltlag a vros tenger felli bejratnl llt, az egyik lbval az egyik parton, a msikon a msikon.
A szobor ptse 12 vig tartott.
Az ptkezs Kr. e. 302-ben kezddtt.
Az ptmester, Kharsz egy vasszerkezetet ksztett, amelyet agyaggal vontak be. A bels szerkezet kialaktsa utn a mvet egy fldhnyssal vettk krbe, hogy a flig ksz szoborra rhelyezhessk a bronzbl kszlt fmlapokat.
Maga a szobor 33 mter magas volt, s egy 15 mteres talapzaton llt.
sszesen 12 tonnnyi fmet hasznltak fel. A m belsejt a stabilits rdekben kvekkel tmtk megKr. e. 224-ben egy fldrengs rzta meg a vrost, amelynek kvetkeztben Hliosz trde eltrt s a vros pleteire zuhant.
Ezek utn a m 900 vig fekdt a fldn, mert egy js azt mondta a rhodosziaknak, hogy nem szabad felemelni onnan, szrny csapsok rhetik ugyanis akkor a npet.
Kr.u. 653-ban arabok foglaltk el a vrost, akik nemcsak a vrost, de a szobrot sem kmltk. Leszedtk rla a bronz bevonatot s elszlltottk Mezopotmiba.
Forrs:http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3doszi_Kolosszus
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
