|
Az "Opus Dei" -kd
Da Vinci-kd
A Da Vinci-kd filmbemutatjt kveten jrakezddtt a vita arrl, hogyan rtkelje a vilgszerte kzel ktmillird ft szmll keresztny tbor a 40 milli pldnyban elkelt bestsellert. Nhny orszgban a knyv s a film betiltst vagy ppen tszerkesztst kveteltk, mg msutt – gy Magyarorszgon is – a kzvlemny higgadtan fogadta a bemutatt. A nyilvnossg eltt tbbnyire – joggal – a mnek a keresztnysg keletkezsvel kapcsolatos teolgiai tvedseit s hamistsait vitattk, m kevesebb sz esett A Da Vinci-kd msik lltsrl, miszerint a katolikus egyhz meghamistotta a trtnelmet, s tzzel-vassal ldzte, st ldzi azokat, akik leleplezhetik a Vatikn titkait.
Egyhz nyilatkozta a Da Vinci-kdrl:Brown szerint a trtnelem legnagyobb hamistst a katolikus egyhz kvette el, amikor trta Jzus s Mria Magdolna trtnett. A Da Vinci-kd teolgiai kptelensgeirl lapunkban tbbszr rtunk. Az ri karrierje eltt brzongoristaknt s sanzonszerzknt dolgoz Dan Brown mentsgre mondhatjuk, hogy nla tjkozottabb rtelmisgiek is rendszeresen szszekeverik a keresztnysg trtnelmi keletkezst a katolikus egyhz megalaptsval. Taln az sem vletlen, hogy a filmben a „legmeredekebb” lltsokat a rendez csak egy eszels angol „Grlkutatval” meri tnyknt kimondatni. Ugyanakkor ez a teolgiai sarlatnsg hiteltelenn teszi a knyv msik lltst, miszerint a katolikus egyhz a trtnelem sorn meghamistotta a trtnelmet, s ldzte mindazokat, akik a vallsszabadsg s a szabad gondolkods nevben megkrdjeleztk Rma dogmit s tetteit. Pedig e tren sok mondanivalja lehet a kutatknak.
| | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
