[Friss hozzászólások] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
ancsajosno |
Vidám,pihengetős napot:)
Kati és Macsekok |
Szia! Sajnos mostanában nem nagyon tudtam jönni. Az oldalaimra sem jut időm, de mindig szeretettel gondolok rád. Köszönöm hogy időnként ellátogatsz valamelyik oldalamra. Vidám és pihizős vasárnapot, a jövő hétre pedig szép napokat kívánok. Puszi Fanta.
|
|
|
Ha kinézel az ablakon,s felnézel az égre.
Rád ragyog sok ezer csillag fénye.
Köztük én is ott leszek,s nézek le rád.
Onnan kívánok neked jó éjszakát.
Szia Drága ,.
.Már jobban vagyok,talán meg maradok..
Kívánok neked nagyon szép hétvégét.,puszillak
LadyLuna | | |
| |
Szia drága Madokám!
Örömteli, kellemes hétvégét kívánok nagyon sok szeretettel: Sissi |
Szia Drága Mado!
Fogadd szeretettel,ma írt versem, Amelyet Napsinak írtam az új oldala Születése tiszteletére. Gyönyörű szép pihentető hétvégét kivánok, Majd csodaszép hetet.
Barátom.
Arra ébredek,nem látom a fényt, csak imitt-amott a ködfátyolon néha-néha átosonó milliónyi soványka cérnavékony sugárszerű pislákoló lényt.
Körülöttem sötétszürke minden, könnyezik az égbolt, szomorú a Barátom, hisz alig tudja beragyogni árnyékom.
Sötét testével beborítja Kire annyira vágyom,hogy beragyogja s elvegye szememtől a ködfágyolt.
Tobzódnak egyre jobban, hiszik besötítíthetik napom Ha elrejtik a Barátom,az Örökké ragyogó Napot.
Szeretettel ölellek, Kéklaguna.
|
Bemutatkozunk és kellemes hétvégét kivánunk.
|
József Attila: Lassan, tűnődve
Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
Kellemes, szép, pihengetős hétvégét kívánok! Szeretettel gondolok Rád, Nyúlmami |
Drága Madocskám! :)
Csodás napokat és heteket kívánok sok-sok szeretetben!
Puszillak sokszor és szeretettel gondolok rád: ReNcSy |
Drága Barátném!
Nagyon kellemes hétvégét kívánok, és sok-sok puszit küldök:Isa:)
Ha kimondhatnám mit még nem mondtam, most elképzelem, s halkan suttogva utánad küldöm.
Utánad.
Túl a világon, Túl talán az életen, ezer nagy hegyen át, a mély tenger felett, kéklo ég alatt... ...Valahova messzire... Oda, ahol a kiáltott szó elnyugszik, mint fáradt madár, s arról álmodik: Vannak végtelenbe kiáltott örök szavak.
|
"Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem." (Mark Twain)
Szia Mado!
Nem én vagyok az aki az orvosira jár. :) Én gazdaságinformatikus szakra járok, Debrecenbe... :) De köszönöm, hogy szóltál... ;)
Kellemes, pihentető őszi hétvégét kívánok! Sok szeretettel gondolok Rád: Manócska |
Szia Drága.Szép álmokat kívánok neked.Kicsit beteg vagyok,két nap feküdtem.Neharagudj nem jelentkeztem.Puszikálak.Luna
|
Mára jó éjszakát kívánok, de holnapra szép napod legyen. Üdv: Der Alte. |
Szia Madoka! Hoztam egy kis fincsit.
Puszi Rosanna |
Csütörtöki vidító!
Ha valakire haragszol, sokat segít, ha nyugodtan leülsz és elgondolkozol rajta...
Puszillak : semilin |
Szia ,megvagyok már kicsit oszlanak a felhők a fejem felől.Sokat gondolok ám mindenkire csak keveset jutok mostanában a géphez.ölel.Vali.
|
Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyü, síma, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyujtják sorban a napfényü gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat; vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát, az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Riván hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze multba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is: ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?
Kati és Macsekok |
Szia Madoka!
Kellemes estét kívánok Neked Rosanna |
[Friss hozzászólások] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|