2007.07.07. 20:20

Kihirdett�k Lisszabonban a vil�gm�ret� szavaz�s v�geredm�ny�t:

A Maja piramis, a Colosseum, Machu Picchu, Megv�lt� Krisztus szobra, a kinai Nagy Fal, Petra sziklav�rosa �s a T�dzs Mahal lett a h�t csoda, a Gizai piramisok pedig a r�ad�s.

Fontosabb r�szletek:

·                                 Huszonegy jel�lt versenyzett 18 h�napig

·                                 A g�zai piramisokat 2007 m�jus�ban kiemelt�k a szavaz�sb�l, a h�t �jonnan megv�lasztott csoda mellett az egyetlen t�l�l� �kori csoda lesz a nyolcadik, tiszteletbeli csoda

·                                 K�zel sz�zmilli� szavazat �rkezett a jel�ltekre

·                                 A vil�gm�ret� szavaz�st szervez� sv�jci mag�nalap�tv�ny 2000-ben ind�totta kamp�ny�t az emberis�g kultur�lis �r�ks�g�nek �jrafogalmaz�s�ra

·                                 A szavaz�s v�geredm�ny�t szombat este Lisszabonban hozt�k nyilv�noss�gra

·                                 Az �nnep�lyes showm�sor helyi id� szerint este f�l t�zkor kezd�d�tt (magyar id� szerint f�l tizenegykor)

Teh�t m�g egyszer a h�t �j csoda:

1.Chich�n Itza maja piramisa, a r�mai 2. Colosseum,

3.Machu Picchu romv�rosa Peruban, 4.Megv�lt� Krisztus szobra Rio de Janeiro-ban, a k�nai

5.Nagy Fal,

6.Petra sziklav�rosa Jord�ni�ban �s v�g�l 

7.T�dzs Mahal Agr�ban. �s a r�ad�s: a G�zai piramisok

h�t �j csoda egyenk�nt �s r�viden

Chich�n Itza , K�z�p-Amerik�ban, a Yucat�n-f�lsziget cs�csk�ben, a dzsungel k�zep�n elter�l� s�ks�g szent templomv�rosa a maja civiliz�ci� egyik legnagyobb politikai �s gazdas�gi k�zpontja volt ezer �vvel ezel�tt. A maja-tolt�k birodalom egyik legfontosabb fennmaradt �p�t�szeti egy�ttese tal�lhat� itt, a legnagyszer�bb maja templommal, a Kukulk�n-piramissal a k�z�ppontj�ban. A n�gyzetes alaprajz� k�piramis mind a n�gy oldal�n l�pcs� vezet a tetej�n l�v� szent�lyhez, ahol a legy�z�tt ellens�get sz�v�t kiv�gva mutattak be gy�zelmi �ldozatot. Eredetileg minden oldalon 91 l�pcs�fok vezetett a cs�csig, ami az ott l�v� emelv�nnyel egy�tt �sszesen 365 l�pcs�fokot ad, annyit ah�ny nap van egy �vben. Szak�rt�k szerint ez is azt bizony�tja, hogy a maj�k igen fejlett asztron�miai tud�ssal b�rtak.

R�ma t�rt�nelmi v�rosmagj�nak r�szek�nt harmadr�szt �ps�gben fennmarad� Colosseum minden sportar�na �se. A gladi�tork�zdelmek �s �llatviadalok sz�m�ra �p�tett amfite�trum a r�mai birodalom "cirkuszt �s kenyeret a n�pnek" elv� politik�j�nak k�sz�nheti a l�t�t. Az ellipszis alaprajz� �p�let f�nykor�ban minden id�k leghatalmasabb, 50 ezer - m�s forr�sok szerint 80 ezer - n�z� befogad�s�ra k�pes sz�nh�za volt, de a filmekb�l, reg�nyekb�l legink�bb mint nagyszab�s� gladi�tor- illetve �llatviadalok helysz�nek�nt ismert.

                                              
                                             K�pek 

Peruban,Cusco v�ros�t�l 70 kilom�terre �szaknyugatra, a l�legzetel�ll�t� sz�ps�g� t�jban b�jik meg az inka birodalom legk�pr�zatosabb urb�nus teljes�tm�nye. Az 1911-ben felfedezett, tengerszint felett 2430 m�teren elter�l�, t�bb mint �tsz�z �ves Machu Picchu val�ban leny�g�z�: 13 n�gyzetkilom�teres ter�leten minden�tt, ameddig a szem ell�t, hihetetlen precizit�ssal faragott �s illesztett k�vekb�l rakott hatalmas falak, teraszok, csatorn�k, utak �s r�mp�k.


                                               K�pek

A h�sz jel�lt k�z�tt csup�n h�rom huszadik sz�zadi �p�tm�ny szerepelt, az Eiffel-torony �s a sydney-i operah�z nem jutott be a h�tbe, a leg�jabb kor emberi teljes�tm�nyeit �gy egyed�l a Corcovado-hegyen karjait sz�tt�r� monument�lis Krisztus-szobor k�pviseli.

                                          K�pek 

 
Sz�zmilli� k�nai internetez� nem t�vedhet: a t�bb ezer �ves, t�bb ezer kilom�teres Nagy Fal magabiztosan lett az �j klub tagja. Csin Si Huang-ti, az egyes�tett K�na els� cs�sz�ra k�r�lbel�l a mongol hord�k, nom�d t�rzsek elleni v�dekez�s�l rendelte el a m�r megl�v� tartom�nyi er�d�k �s v�dfalak rendszerbe olvaszt�s�t, a birodalmat �szakr�l meg�v� Nagy Fal - a Csang Cseng - meg�p�t�s�t. A vil�g legnagyobb katonai l�tes�t�m�ny�v� v�l� falat eg�szen a XVII. sz�zadig, a Ming dinasztia v�g�ig �p�tett�k, eg�sz�tett�k ki �jabb �s �jabb elemekkel.

                                                               
                                                               K�pek

A jord�niai Petra , az Arab sivatag perem�n, az izraeli hat�rt�l 25 kilom�terre keletre rejt�z� �kori szilav�ros az egyik legkomplexebb csoda. Egy r�sze eg�szen m�ig fennmaradt, ami annak k�sz�nhet�, hogy lakosai, a nabateusok a hegyek v�r�ses, r�zsasz�n m�szk� �s homokk� szikl�iba v�jt�k monument�lis, g�r�g hat�sokat t�kr�z� templomaikat, a n�gyezer f� befogad�s�ra k�pes amfite�trumot, a szikl�k falaiban alak�tott�k ki sz�z�val palotas�rjaikat.

                                      K�pek

Az Index tavalyi szavaz�s�n az olvas�k a T�dzs Mahalt , India �kk�v�t v�lasztott�k meg a legcsod�sabb csod�nak, �s ez �rthet� is. Az agrai mauz�leum feh�rm�rv�ny t�mbje val�ban egyike a vil�g legleny�g�z�bb �s legeml�kezetesebb �p�leteinek. Az indiai muszlim �p�t�szet legt�k�letesebb �k�nek tartott T�dzs Mahalt Dzsah�n sah �p�tette rajongva szeretett feles�ge, Mumtaz Mahal eml�k�re.k�p

                                                              K�pek

Az �j h�t csod�t kiv�laszt� szavaz�st nemcsak az UNESCO, hanem az egyiptomi hat�s�gok is kritiz�lt�k. Az egyiptomi m�eml�kfel�gyelet teljesen rossz n�ven vette, hogy az egyetlen megmaradt �kori csod�nak, az g�zai piramisoknak meg kell m�rk�znie egy ilyen szavaz�sdiban. Az egyiptomi kultur�lis miniszter pedig azzal v�dolta meg Bernard Webert, hogy saj�t mag�t akarja rekl�mozni. Az egyiptomi konfliktust m�jus elej�n azzal oldotta fel az alap�tv�ny, hogy az egyiptomi piramisokat kiemelt�k a 21-es list�b�l �s tiszteletbeli csoda st�tuszt biztos�tottak nekik.

                                                     K�pek