KERESZTAPA
                    Film �s val�s�g                     

Gener�ci�k kedvenc gengszterfilmje lett a Puzzo reg�ny�b�l k�sz�lt Keresztapa-tril�gia.
Francis Ford Coppola alkot�sa nem csak a film�rt�k tetsz�s�t nyerte el, maguk a maffi�z�k is elismerik: sok a hasonl�s�g a Corleone  csal�d t�rt�nete �s az igazi b�n�z�k vil�ga k�z�tt.

Az ellentmond�sos er�k, amelyek az Al Pacino �ltal megform�zott Michael Corleon�t mozgatj�k – becsv�gy, felel�ss�g, csal�d – a val�di maffi�z�k �let�ben is megtal�lhat�k. A maffia kult�r�j�nak alapvet� r�sze a patriarch�lis, r�gim�di h�msovinizmus. A filmben is a f�rfiak ir�ny�tottak, az asszonyok semmif�le �n�ll� d�nt�st nem hozhattak. B�r Michael Corleone h�zass�ga t�nkrement, nem engedte feles�g�nek, hogy a gyerekekkel elk�lt�zz�n. A maffi�z�kra jellemz�, hogy a Cosa Nostra �rdekeit el�bbreval�nak tartj�k a saj�t rokons�guk�n�l. Michael Corleone saj�t testv�r�t, Fred�t gyilkoltatja meg, mert el�rulta a fam�li�t. Alapelv, hogy a maffiaf�n�k szemmel tartja emberei mag�n�let�t. Viselkedjenek tisztess�gesen a h�zass�gban, mert egy s�rtett feles�g �ri�si k�rokat okoz a csal�dnak. Ez a momentum is megjelenik a Keresztap�ban, Sonnyt alaposan megfeddi apja, a Marlon Brando �ltal megszem�lyes�tett �reg Don.

Falcone t�rte �t a hallgat�s fal�t.

A maffia szigor� bels� t�rv�nyeit, a szervezet fel�p�t�s�t els�k�nt a Cosa Nostra ellen hal�l�ig k�zd� Giovanni Falcone rend�rb�r� t�rk�pezte fel.

Az � hadj�rata el�tt is voltak elk�pzel�sek, �rtes�l�sek a Cosa Nostra m�k�d�s�r�l, neki azonban siker�lt maffi�z�kat, a hallgat�s fogadalm�t (omerta) megszeg� gengsztereket sz�ra b�rnia.

Szic�li�ban az 1980-as �vek elej�n nem eg�szen k�t �v alatt ezer embert gyilkoltak meg, ez  volt a t�rt�nelem legv�resebb maffiah�bor�ja, az elk�vet�k a corleonei vez�rek k�r� csoportosultak, titkos hal�lbrig�djaikkal vad�szt�k le ellens�geiket.

A m�sz�rl�s �ldozatai k�z�tt volt a befoly�sos maffi�z�, Tommaso Buscetta k�t fia, egy testv�re, egy unoka�ccse, egy s�gora �s egy veje. Buscett�t a „k�t vil�g f�n�k�nek” nevezte a sajt�, mert az Atlanti-�ce�n mindk�t partj�n voltak �rdekelts�gei. A m�sz�rl�s ut�n Braz�li�ba menek�lt, ott tart�ztatt�k le. Sztrichninnel pr�b�lt v�gezni mag�val, de nem siker�lt. Elhat�rozta, hogy kit�lal. Egyed�l Giovanni Falcone b�r�val �s k�zvetlen munkat�rs�val, Paolo Borsellin�val volt hajland� besz�lni.

T�bb sz�z b�n�z�t csuktak le Buscetta vallom�sa ut�n

Besz�molt a Cosa Nostra ir�ny�t�s�r�l: a k�zkaton�k t�z-egyn�h�ny f�s csoportjait a capodecina (a t�zek vezet�je) ellen�rzi. Minden capodecina a helyi banda f�n�k�nek jelent, akinek van egy helyettese �s egy tan�csad�ja (consiglier�je). H�rom szomsz�dos ter�let csal�djai alkotnak egy mandament�t (ker�let). A mandament�k f�n�kei annak a bizotts�gnak a tagjai, amely a Cosa Nostra parlamentje Palermo tartom�nyban.

Falcone 8600 oldalnyi bizony�t�kot gy�jt�tt �ssze, ami alapj�n 1987-ben elind�tott�k a h�res „cs�cspert”, amelyet Palerm�ban, egy bombabiztos bunkerr� kialak�tott teremben folytattak le. A b�r�s�g 342 maffi�z�t tal�lt b�n�snek �s �sszesen 2665 �vnyi b�rt�nt szabott ki.

1992. m�jus 23-�n Capaci v�rosk�n�l a maffia bomb�t robbantott Falcone konvoja mellett. A t�vir�ny�t� gombj�t egy Giovanni Brusca nev� b�rgyilkos nyomta meg, a mer�nyletben �let�t vesztette Falcone, a feles�ge �s k�s�ret�nek h�rom tagja. Olaszorsz�gban �ri�si felh�borod�st v�ltott ki a gyilkoss�g, ennek ellen�re n�h�ny h�ttel k�s�bb a maffia v�gzett Falcone t�rs�val, Paolo Borsellin�val is.

„Tolvajok szekt�j�b�l” alakult a Cosa Nostra

1864-ben egy szic�liai nemes, Turrisi Colonna kicsiny k�nyvet �rt a sziget b�n�z�s�r�l, K�zbiztons�g Szic�li�ban c�mmel. A b�r� szavahihet� ember h�r�ben �llt, aki az olasz parlament tagja lett. �gy �rt k�nyv�ben: Szic�li�ban l�tezik a tolvajoknak egy szekt�ja, amelynek az eg�sz szigeten vannak kapcsolatai… A szekta v�delmez �s �ket is v�delmezi mindenki… a rend�rs�gt�l alig  vagy egy�ltal�n nem f�lnek… azzal b�szk�lkednek, hogy a tan�kra gyakorolt nyom�s miatt  ritk�n ker�l el� terhel� bizony�t�k. A Colonna �ltal tolvajok szekt�j�nak nevezett band�k a feud�lis urak mag�nhadseregeinek neh�zfi�ib�l alakultak.

Szic�liai sz�ndarabb�l sz�rmazik a maffi�z� sz�

A palerm�i t�jsz�l�sban a „mafioso” jelz� eredetileg annyit jelentett: nyalka, mer�sz, magabiztos. A maffi�z� sz� egy szic�liai t�jsz�l�sban �rt, bombasiker� sz�ndarab ut�n kapott b�n�s mell�kz�ng�t. Az I mafiusi di la Vicaria (A Vicaria b�rt�n maffi�z�i) c�m� darabot 1863-ban mutatt�k be. A mafiusi a foglyok band�ja a b�rt�nben, szok�saik pedig hasonl�ak a maffia szok�saihoz: van f�n�k�k, beavat�si szertart�suk, sok sz� esik a „tiszteletr�l”. A darab szerz�j�r�l csak annyit lehet tudni, hogy egy v�ndorsz�n�szcsoport tagja volt. A legend�k szerint az I mafiusit olyan bels� �rtes�l�sek alapj�n �rta, amelyet egy, a szervezett b�n�z�ssel kapcsolatban �ll� kocsm�rost�l kapott. A sz� jelent�se kisziv�rgott a sz�npadr�l az utc�kra.

Bizonyos mai szok�sok is a feudalizmus idej�re ny�lnak vissza. A h�b�resek kezet cs�koltak a h�b�r�rnak, ak�rcsak a katon�k a keresztap�nak, azaz a „donnak”. A don c�m eredetileg a Szic�li�t ir�ny�t� spanyol nemeseknek j�rt, k�s�bb a tekint�lyes helyb�liekre haszn�lt�k.

A „csizma” �tr�gta gengsztereit az USA-ba

A maffia nemcsak It�li�ban, hanem a tengerent�lon is gy�keret eresztett. 1901 �s 1913 k�z�tt 800 ezer szic�liai, a sziget n�pess�g�nek majdnem egynegyede v�ndorolt ki Amerik�ba. A New York Herald egy gyilkoss�g ut�n �gy fogalmazott: a „csizma” (Olaszorsz�g) �tr�gja az Egyes�lt �llamokba b�n�z�it. Az Elisabeth Street volt a New York-i szic�lai k�z�ss�g sz�ve, 1905-re 8200 olasz lakott itt, hamar r�ragadt a Little Italy n�v. Az olasz maffia, a szervezett b�n�z�s legnagyobb �zlet�t az 1919-es szesztilalom bevezet�se jelentette, amely a n�met sz�rmaz�s� s�rf�z�k ellen ir�nyult, de k�zben a gengszterek meggazdagod�s�nak nyitott utat. Olyan figur�k emelkedtek fel, mint Frank Costello, Lucky Luciano vagy Al Capone.

A vasprefektus is kev�s volt a maffia kiirt�s�hoz

A m�sodik vil�gh�bor� el�tt sok maffi�z� Cesare Mori, a vasprefektus el�l menek�lt Amerik�ba. Mussolini megb�z�s�b�l Mori val�s�gos hadj�ratot ind�tott a szic�liai maffia ellen.

A h�bor� els� felvon�sa Gangi v�ros ostroma volt, 1926 janu�rj�ban. Kordont vontak a v�ros k�r�, elv�gt�k a telefon- �s t�v�r�vezet�keket, �tsz�z b�n�z�t tart�ztattak le. Mori 1929-ig folytathatta hadj�rat�t, akkor Mussolini visszavonta megb�z�s�t.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni �vekben kezdte Cosa Nostra, azaz „a mi �gy�nk” n�ven emlegetni mag�t a szic�liai maffia. A kifejez�s val�sz�n�leg amerikai import, az USA-ba kiv�ndorolt szic�liai k�z�ss�gben sz�letett, az�rt lett „a mi �gy�nk”, mert a szervezet elz�rk�zott a m�s nemzetis�g� csoportokt�l.

H�rhedt maffi�z�k

Al Capone (1899–1947) agyv�rz�sben halt meg floridai birtok�n.

Lucky Luciano (1896–1962) sz�vinfarktus v�gzett vele N�polyban.

Frank Costello (1891–1973) Long Island-i otthon�ban halt meg

Vito Genovese (1897–1969) b�rt�nk�rh�zban halt meg sz�vinfarktusban

Tommaso Buscetta (1929–2000) a tan�v�delmi program keret�ben ismeretlen helyen tart�zkodott hal�lakor

Bernardo Provenzano (1933–) k�r�zik, �vtizedek �ta bujk�l

Tot� Riina (1930–) �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�s�t t�lti