SZABADT�D�S MER�L�S    

Sznorkeling, apnea, apnoe, szabadt�d�s mer�l�s, skin-diving, freediving, breath-hold diving, freitauchen - megannyi n�v �s kifejez�s, de a jelent�startalma nagyj�b�l mindegyiknek ugyanaz: l�gz�k�sz�l�k n�lk�li mer�l�s.
Magyarorsz�gon a k�sz�l�k n�lk�li mer�l�st szabadt�d�s mer�l�snek h�vjuk. Ez az elnevez�s ink�bb �sszefoglalja a k�sz�l�k n�lk�li b�v�rkod�st, mint pontos meghat�roz�st adna. Az egyszer�s�g kedv��rt k�t f� �gat k�l�nb�ztethet�nk meg:

- Sznorkeling
- Apnea, vagy freediving

A szabadt�d�s b�v�r szervezete fokozott vesz�lynek van kit�ve, mivel a ny�ltv�zi mer�l�sek �s az uszodai edz�sek alatt a szervezete hosszabb ideig oxig�nhi�nyos �llapotban van. Az oxig�nhi�nyos �llapothoz a szervezet fokozatos terhel�s eset�n alkalmazkodik, azonban a nem megfelel� felk�sz�lts�ggel v�gzett mer�l�sek, edz�sek balesetekhez vezethetnek.
Fontos! A szabadt�d�s edz�sek elkezd�se el�tt a sportorvosi, vagy b�v�rorvosi vizsg�lat k�telez�. A megel�z� orvosi vizsg�lat k�l�n�sen aj�nlott az al�bbi eg�szs�g�gyi probl�m�k eset�n: l�gz�szervi megbeteged�sek (pl. asztma), magas v�rnyom�s, sz�vprobl�m�k, hasi m�t�tek, ny�lt s�rv, dobh�rtya s�r�l�sek, orr-f�l-g�ge probl�m�k.

Sznorkeling

Ebben az esetben a b�v�r t�bbnyire a felsz�nen �szik, mik�zben a k�rnyezet�t (aljzat, leszakad�sok, �l�l�nyek, n�v�nyzet stb.) figyelheti meg. Amennyiben a b�v�r az �rdekl�d�s�t felkelt� dologra bukkan, lemer�l, �s kb. 15-20 m�sodpercet a v�z alatt t�lt. A mer�l�sek m�lys�ge legink�bb a 0-4 m�ter k�z�tti tartom�nyba esik.
A b�v�r jellegzetes felszerel�se a maszk, l�gz�cs� (sznorkel), uszony (az egy�b felszerel�si t�rgyakat - k�s, b�v�rruha, �lom�v stb. - most m�g hagyjuk, vel�k k�l�n foglalkozunk). A sznorkeling legink�bb a kellemes kikapcsol�d�st, a v�z alatti term�szetj�r�st, fot�z�st, az �l�l�nyek megismer�s�t, tanulm�nyoz�s�t (nem a gy�jt�s�t �s zaklat�s�t) szolg�lja.

- A sznorkelinghez nem kell nagy m�lys�g.
- Nem sz�ks�ges egzotikus �s m�regdr�ga helyre utazni ahhoz, hogy feln�tt �s fiatal felfedezze az �l�vil�g apr� csod�it. Aki ennek az ellenkez�j�t �ll�tja, az m�g sosem l�tott a n�das t�v�ben megb�j� pontyokat �s keszegeket, nem l�tott ter�let�t v�d� naphalat, nem l�tta a besz�r�d� napf�ny j�t�k�t egy fiatal csuka h�t�n, vagy a part menti f�k v�z al� beny�l� gy�k�rzet�n.
- A sznorkeling (gyakorlatilag minden szabadt�d�s mer�l�si forma) , "csendes tev�kenys�g", szemben a k�sz�l�kes mer�l�ssel. N�mi gyakorl�st k�vet�en olyan fizikai k�zels�gbe

Apnea, vagy freediving

A b�v�r a felsz�nen l�nyegesen kevesebb id�t t�lt. A felsz�ni tart�zkod�s ink�bb a k�vetkez� mer�l�sre val� felk�sz�l�st, koncentr�l�st, �sszpontos�t�st szolg�lja, nem pedig a l�tnival�k keres�s�t. A mer�l�sek m�lys�ge, a v�z alatt megtett t�vols�g nagyobb, a v�z alatt elt�lt�tt id� hosszabb, mint a sznorkeling eset�ben. Term�szetesen a mer�l�s m�lys�g�t befoly�solj�k a helysz�ni adotts�gok, p�ldak�nt el�g felid�zni a hazai tavak �s az Adria k�z�tti alapvet� k�l�nbs�geket.
A mer�l�sek lehetnek �lvezeti mer�l�sek (�l�l�nyek figyel�se, v�z alatti term�szetj�r�s), edz�mer�l�sek, m�lymer�l�sek (k�t�l ment�n, szigor� biztos�t�si felt�telekkel, �ltal�ban el�re megtervezett c�lm�lys�gekkel, melyeket a biztos�t�b�v�rokkal kell egyeztni a mer�l�s megkezd�se el�tt). A mer�l�st a b�v�r vagy saj�t erej�b�l hajtja v�gre (uszonnyal vagy uszony n�lk�l), vagy technikai seg�ts�ggel (nehez�kkel ell�tott "sz�nk�" - sled).
Mivel a b�v�rok d�nt� t�bbs�ge k�sz�l�kkel mer�l �s a szabadt�d�s mer�l�s megnevez�s alatt a sznorkelingre gondol, valamint Magyarorsz�gon ezt �zik t�bben, �rdemes el�sz�r ezzel alaposabban megismerkedni

Forr�s: http://www.divecenter.hu/Cikkek/58  kivonatolt