|
sarki fny
A Fld szaki s dli sarknl a lgkrbe behatol tlttt
rszecskk (elssorban protonok s elektronok) ltal keltett idleges
fnyjelensg.
A tlttt rszecskk tlnyoman a Napbl szrmaznak
(napszl), kisebb
hnyadukat a Naprendszeren kvlrl rkezett rszecskk teszik ki.
A tlttt
rszecskket a fldi magnetoszfra
nagyrszt eltrti, a mgneses plusok krli tartomnyban azonban bejutnak
a lgkrbe.
A rszecskk tkznek a leveg atomjaival, ionizljk s
gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok fnykisugrzssal trnek vissza
alapllapotukba.
A sznkp lthat tartomnyban elssorban az oxign zld
s vrs, valamint a nitrognmolekulk kkesibolya vonalai jelentkeznek, a
sarki fny az ultraibolya tartomnyban is ers.
A jelensg 80–1000 km
magassgban fordul el, leggyakrabban 100 km magassgban figyelhet meg.
A sarki fny formi vltozatosak, llandan vltoznak, gyakran fggnyre,
velt szalagokra emlkeztetnek vagy sugaras szerkezetek.
Mholdrl kszlt
felvtelek tansga szerint a jelensg fnygyrknt, glriaknt veszi krl a
mgneses plust. sszefggst talltak a dli s az szaki plusnl fellp
fnyjelensgek kztt.
Ers naptevkenysget kveten, mgneses viharok
idejn megvltozik a magnetoszfra szerkezete, ilyenkor a sarki fny alacsonyabb
szlessgi krkn, gy nagyon ritkn Magyarorszgon is megfigyelhet.
Sarkifny-jelensget a Naprendszer ms mgneses bolyginl (Jupiter,
Szaturnusz, Urnusz, Neptunusz) s azok egyes holdjainl (Io, Ganymedes) is
megfigyeltek
Tovbb a kpekhez 
| | | | |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
