|
Férjemre emlékezem itt. Nem akarom, hogy a
láng kialudjon.....!
http://www.freeweb.hu/mjd/gyertya/gyertya.php
....Gyújts Te is gyergyát azokért, akiket szerettél és elmentek.
Férjem emlékére!
Lassan lépj be az erdős álmodozásba…
A lebegő végzet alatt oly kedvesen,
Hirtelen csönd…….és……magányos tornyok.
A levelek mögött láthatom az arcod,
Olyan fájdalommal teli,
Szárnyaid használhatatlanok,
Mert a tollak kővé váltak,
Kezeid nem éreznek melegséget,
A szád nyitva…sikoltásra készen,
De senki sem hallhat meg téged..! /Mephisto Walz/
A sír előtt csak állok s hallgatok,
És mélyen elgondolkodom.
Az élet oly parány…
S ha nem vigyázzuk tova száll…
Könnycsepp gördül végig arcomon,
És csak hallgatok.
Itt hagytál engem, elmentél. Pedig még fiatal voltál.
Ötvenkét év! Oly kevés, de Te semmit sem szóltál.
Vádoltalak hitszegéssel! Cselszövéssel! ÁRULÁSSAL!
Majd sírva kérdeztem, miért velünk,… miért nem történt mással?
Emlékezem még fiatalon elment Édesanyámra,
és szép kort megélt Édesapámra. Nagyszüleimre, Dédszüleimre és barátnőmre Ilikére!
Végtelen fájdalom. /Kéklagúna/
Sétálok a végtelen tisztáson..
Keresem kutatom
Emlékeitek örökké
Szívemben hordozom.
Eszembe jutnak a régi szép évek
Melyek ma már fényévnyinek tűnnek.
Marcangol a bánat,testem-lelkem
Sajog,ha Rátok gondolok.
Mért hagytatok magamra?
Örökké csak erre gondolok.
Nélkületek
Oly elveszett vagyok.
Nem is értem,hogyan telnek napjaim,
Szívem vérző sebei
Lelkem sajgó fájdalmai
Mind értetek kiáltanak.
Oly fájdalmas napok ezek,
Az itt hagyott űr csak tátong
Nélkületek az életem
Már csak egy soha nem múló fájdalom.
Magamba roskadok
A tisztás végén egy padon,
Arcom tenyerembe temetem,
Ne lássa más ködfátyolos bánatom.
Gyertyát gyújtok, elmondok egy imát
Kiket legjobban szerettem,várnak Rám odaát..
..de még nem mehetek,hisz az Úrnak
Szüksége van itt még Rám.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
