Kicsit tbb bkessg, jsg szeldsg,
Kevesebb viszly, irgysg...
Kicsit tbb igazsg ton-tflen,
Kicsit tbb segtsg bajban, veszlyben.
Kicsit tbb "mi" s kevesebb "n",
Kicsit tbb er s remny...
s sokkal tbb virg az let tjra!
mert a srokon mr hiba...
A mennyek torncrl egy Angyal lenz,
Megrml, mert gy tetszik a pokol integet fel.
Rengetek knt lt.
sszetrt szvet,
Hbort s vrt,
Milli elkrhozott lelket.
A szenveds vgtelen cenja,
Alatta forrong s l,
A valaki mindig fohszkodik az Angyal fel.
De valami furcsa ebben a pokolban,
Nincsenek rdgk kik patkon jrnak,
Nincsenek stk hol krhozott lelkek fnek,
S a Styx foly sem folyik messze a vlgyben.
Az angyal csak l tovbb, nz lefel,
Szvbe kltzik egy furcsa rzs,
Letrli trkeny kezvel a knnycseppet,
Nem a pokolt nzi szakadatlan,
A Fldet ltja pusztulban.
Nincs emberi kapcsolat, mely megrendtbb, mlyebb lenne, mint a bartsg. A szerelmesek, igen, mg a szlk s gyermekek kapcsolatban is mennyi az nzs s hisg! Csak a bart nem nz; msklnben nem bart. Nincs titkosabb s nemesebb ajndk az letben, mint a szkszav, megrt, trelmes s ldozatksz bartsg. S nincs ritkbb... A bartsg szolglat, ers s komoly szolglat, a legnagyobb emberi prba s szerep.